Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-19 / 25. szám

Független Budapest 1929. június 19. mw-s -r-jpn-w.r So pron-g yőri tej és yogh IHf4 Sopron-* Győr- és Vas- Url megyei Tejgazdasági R.-T. a legmegbízhatóbb! I.; FEHÉRVÁRI-ÉT 3 ?-35. SZ. . Telefon : József T05 31., József 428- 01. 10.000-rel több községi választó. Augusztusban újra közszemlére teszik a névjegyzékeket. — Alig van kifogás a névjegyzék ellen. Június 15-én, szombaton, lejárt a községi válasz­tók új ideiglenes névjegyzékének közszemléje. Az érdeklődés meglehetős nagy volt, de felszólalás alig történt, bár az előző évivel szem­ben elég sok választót hagytak ki a névjegy­zékből. Viszont a kihagyottakkal szemben 10,000-rel növe­kedett az újonnan felvettek száma, úgyhogy a kiha­gyások indokoltnak látszanak. A felszólalásokat most az igazoló választmány elé terjesztik és annak hatá­rozata után augusztus 1-töl 15-ig újra közszemlére teszik a községi választói névjegyzéket. A legutolsó közszemle október 1. és 15. között lesz s akkor már csak a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal élni. Az ideiglenes névjegyzék az összeíró küldöttségek által eszközölt kihagyások és új felvételek után a következőképen alakul: Kerület Régi névjegyzék Ebből kihagytak Felvettek újonnan Ideiglenes névjegyzék­ben szerepel I. . . 34,891 1,641 3,443 36,693 II. . . 17,458 632 1,142 17,968 III. . . 14,087 1,432 2,404 15,059 IV. . 9,673 525 758 9,906 V. . . 25,286 1,542 2,456 26,200 VI. . . 45,495 3,054 4,798 47,249 VII. . . 52,596 3,122 4,364 53,838 Vili. . . 41,256 2,465 3,344 42,135 IX. . . 26,382 1,757 2,973 27,608 X. . . 19,171 745 1,109 19,555 286,295 16,915 26,791 296,196 mmam Háborúság a kórházi különszobák körül. A tanács fenn akarja tartani a különszobákat a főváros kórházaiban. — A baloldal éles harcot hirdet a tanácsi javaslat ellen. — Salamon Géza tanácsjegyző ismerteti az ebben az ügyben készült előterjesztését. A kórházi alapszabályok szerint az orvosok a kórházban üvölt bete­gektől díjazást nem kérhetnek, sőt el sem fogadhatnak. Ezt a rendel­kezést a háború előtt a kórházi or­vosok a legszigorúbban értelmezték és a különszobákra és a társalgókra nézve is érvényben levőnek tar­tották. A háború alatt, de különösen az azt követő időkben a különszo- bákban ápolt betegeknél ezzel ellen­tétes gyakorlat kezdett kifejlődni. Az orvosok közül többen azzal a megokolással, hogy a kórházi alap­szabályok meghozatalakor különszobák még nem voltak, és így az alapszabályok rendelkezései az ott ápoltakra nem alkalmazhatók, ezektől a betegektől eleinte elfogadták az önként felajánlott tiszteletdíjat, később pedig kérték, sőt sok esetben határozottan meg is kívánták a díjazást. Az ebből származó pana­szos feljelentések, perek, továbbá a különböző bi­zottságokban és a közgyűlésen elhangzott felszóla­lások szükségessé tették, hogy a különszobák ügye a betegek és a kórház, érdekeinek szent előtt tartásá­val rendeztessék. A főváros közegészségügyi ügy­osztályán Salamon Géza tanácsjegyző, az ügyosz­tály helyettes vezetője érdekes előterjesztést készí­tett, amit az illetékes fórumok is kielégítőnek ta­láltak. Rövidesen életbelép az új rend, amelyről Salamon Géza tanácsjegyző a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A kiilönszoba rendszernek szakkörökben is igen sok hive és ellensége van. Az egyik tábor szükségesnek, nélkülözhetetlennek tartja a külön­szobákat, mert a kevésbbé tehetős középosztály­beli betegek, akik nem bírják a szanatóriumi költ­ségeket, a kórházi kiilönszobákban ápoltatják ma­gukat, ami nemcsak kényelmi szempontból fontos, hanem a beteg lelki állapotára is enyhítőleg hat, ha nem kell a közös kórteremben feküdnie. Mások viszont azt állítják, hogy a különszobák miatt na­gyon sok beteg kiszorul a kórházakból, mert a kü­lönszobák egy része állandóan üres és ha ez a rendszer nem állaga fenn, a kiilönszobai üres ágya­kat a többi beteg rendelkezésére lehetne bocsá­tani. A helyzet azonban az, hogy a különszobákra feltétlen szükség van. Ezek jövedelme lehetővé teszi a közös kórtermi ápolási díjak leszállítását és már az utóbbi évek­ben 7 fillérrel olcsóbban állapíthattuk meg a ren­des ápolási dijakat, mert a különbözeiét a külön­szobák jövedelméből fedeztük. A jövőben még job­ban fog emelkedni a különszobák igénybevétele, mert a fővárosi alkalmazottak segítő alapja ide utalja be a beteg városi tisztviselőket. — A különböző álláspontokat sikerült áthidalni tervezetünkkel, amely rövidesen megvalósításra kerül. Mindenekelőtt a különszobák egy részét elkülönítő szobákká alakítottuk át, ahová a haldokló, vagy rendkívül súlyos bete­geket helyezik el a közös kórtermekből, hogy a többi betegek nyugalmát ne zavarják. Javasla­tunkra a bizottságok hozzájárultak ahhoz, hogy a jövőben a különszóbás ágyak felét azok részére tartsák fenn, akik mint kórházi ápoltak igényelnek különszobát, vagy akiket a betegsegélyző pénz­tárak, alapok, egyesületek különszobára beutalnak. A különszobák másik felét a kórházi orvosok magánbetegei részére tartjuk fenn- és a kórházi főorvosok és osztályvezető orvosok oda tetszésük szerint utalhatnak be betegeket. A különszobán ápolt magánbetegek után a kórházi orvosok az összes szolgáltatások megtérítésén felül díjazást is követelhetnek. A honorárium megállapítása a beteg és az osz­tályvezető, illetve beutaló orvos magánügye, a tiszteletdíj tekintetében tehát a beteg és az or­vos egymással — mindenkitől függetlenül — álla­podhat meg. A másodorvos és az ápolószemélyzet Salamon Géza. Föelórusitás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÄM. Telefon: 76—02, 99—02. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphalók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. a kiilönszobában ápolt magánbetegeket is köteles ellátni, ápolni, a nélkül, hogy ezért külön díjazást igényelhetne.- A főváros tanácsa legközelebbi ülésén tár­gyalja a javaslatot s amennyiben ahhoz hozzá­járul, az új kiilönszobai ápolási rend azonnal életbelép. Tudomásunk szerint azonban a közgyű­lés baloldali pártjai a legélesebb harcot indítják a kiilönszoba-rendszer és a kórházi orvosi díjazás életbeléptetése ellett. FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó. Budapest, VII., Kolumbus-u. 11/a. Telefon: J. 396-78. HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I., BUDAFOKIÉT 22. TEL.: J. 321-17 Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI., Jász utca 77. Telefon : Lipót 913-64. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. KOSZTELAN MIKSA BUDAPEST, VI., KÉR. EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait speciál-olajaival szabadal­mazott eljárás szerint poitalanitja. Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, nagy- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez TSáŐ“'* BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. Tel.: J. 410-51. Halmos István és Fia KÖVEZŐMESTEREK ÉS ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK Budapest, X., Halom-utca 25. Telefon: J. 339—52. SOMOGYI SOMA és FIA köíaragómester Tel. : ] 415 20. Budapest, Vili., Fiumei-út 9. Alapítva : 1867. Elvállalják minden az építkezési szakmába vágó kőfaragó­munkák készítését. Nagy raktár saiát készítményű Granit- Syenit és Márvány-síremlékekben, egyszerű és díszes kivitelben. ANDEZIT útburkoló követ kocka-, fejkő, jár.Ja-, termés- és zúzott követ Duna- bogdány• csódi és Visegrád-mátyáshegyi kőbányából vagy Budapest raktárból azonnal szállít KONDOR ÉS FELEDI építő- és kőbányavállalat r.-t. buiapest, V., Vörösmarty-tér 3. Telefon : Automata 839 -18 szám. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! k szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, * K fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és ]. 446-72.

Next

/
Oldalképek
Tartalom