Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-05 / 23. szám

1929. június 5. Független Budapest 3 Sopron-győri tej és yoghurt a legmegbízhatóbb S Sopron-, Győr- és Vas­megyei Tejgazdasági R.-T. Központi üzem és irodák: I., FEHÉRVÁRI-ÚT 33-35. SZ. Telefon: József 305—31., József 428-01. A főváros azokról az alkalmazottakról is gondoskodik, akik sem nyugdíjban sem nyugbérben nem részesülnek, Szabályrendeletet készített a városi közhivatalokban és közüzemekben szolgáló alkalmazottak öregségi és rokkantsági ellátásáról. A Független Budapest legutóbbi számában jelez­tük, hogy a tanács most igyekszik szabályrendeleti- leg gondoskodni a közüzemek tisztviselőinek, alkal­mazottainak és munkásainak nyugdíjáról és az erre vonatkozó szabályrendelet-tervezeteket már cl is készítette. Ezek alapján az összes üzemi tisztviselők és munkások egy­séges eljárás alapján részesülnek nyugellátásban, ha szolgálati idejük letelte után nyugalomba vonul­nak. Intézkedik a tanács szabályrendelete az alkal­mazottak és munkások hozzátartozóinak ellátásá­ról is. Most egy harmadik szabályrendelet-tervezet is elkészült, amely azoknak a városi hivatali és üzemi alkalmazottaknak az öregségi és rokkantsági ellátá­sáról gondoskodik, akik nem tartoznak az előbbi szabályrendeletek hatálya alá, illetve akik sem nyugdíjban, sem nyugbérben nem részesülhetnek. A közüzemi munkások ugyanis csak bizonyos idő eltelte után szerezhetnek jogot a nyugbérre, míg a rövidebb szolgálati idővel rendelkező munkások és Lapunk más helyén közölt cikkünkben Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok nyilatkozik arról, hogy a Községi Takarékpénztár tőkeemelési költségeihez 3.600.000 pengőt, a különféle városi alapok pénz­készletekből fedeznek. Kijelentette a tanácsnok azt is, hogy ezeket az alapokat a közeljövőben felszá­molják és vagyonukat a községi háztartásnak jut­tatják, mert az alapok rendeltetése részben idejét múlta, részben az alapok vagyonának elértéktelene­dése miatt kötelezettségüket amúgy is a községi ház­tartás vállalta magára. A főváros kezelése alatt 21 felszámolás előtt álló alap van és érdekesnek tartjuk, hogy ezeknek az alapoknak történetét, rendeltetését és mai vagyoni helyzetét részletesen ismertessük. A Sorsjegykölcsön Törlesztőalap még az 1895. évi 2 millió forintos kölcsön törlesztésére szolgált, amit Bu.da város vett fel. A kölcsönből 800,000 forintot biztosítéki alapként külön kezeltek, de az alap mai vagyona csak 320 pengő 59 fillér. A Budapesti Magyar4 Népszínházi Alapítvány 1871- ben létesült a Pest város által adományozott 500,000 forint, valamint leikies polgárok adakozásából. Ebből az alapítványból és a sorsjátékból épült a Népszín­ház. Az alapítvány mai pénzkészlete 73,493 pengő, vagyona 3,942,000 pengő. A kórházi alap vagyona 13,286,736 pengő. A Szegényalap a főváros egyesítésekor a külön kezelt pesti, budai és óbudai szegényházi alapokból jött létre. Az volt a célja, hogy annak jövedelméből tartsák fenn a szegényházakat. A korona elérték­telenedése következtében a szegényházak kiadásait a községi háztartás viseli. A szegényalap jelenlegi vagyona 2,472,000 pengő, készpénze 37,398 pengő. A vagyon legnagyobb része természetesen az ingat­lanokban fekszik. A József Fiúárvaházi alapot 1837-ben Pest város létesítette József nádornak súlyos betegségéből való felgyógyulásakor. Az árvaháznak Festetich Andor gróf adott ingyen telket, á polgárak pedig pénzzel és természetbeni adományokkal segítették elő a fel­építést. Az alap tőkéinek elértéktelenedése miatt 1920 óta úgy ezt az intézményt, valamint a többi árvaházakat' szintén a községi háztartás tartja fenn. A József Fiúárvaházi alap vagyona 1,401,000 pengő. Az Erzsébet Leányárvaházi alapot 1861-ben Pest város létesítette. Deák Ferenc egy alapítványi helyre 2.000 forintot adományozott s átengedte az intézet­nek arcképe terjesztési jogát, ami 6,450 forintot jövedelmezett. Az alap vagyona 639,000 pengő. A Mayer Fér ette-árvaházi alapot 'Mayer Ferenc tábornok létesítette 1857-ben, amikor végrendeletileg alkalmazottak, valamint azok, akik fizetésiden minő­ségben teljesítenek szolgálatot, -csak a Társadalom­biztosit ó Intézet útján, az 1928 : XL. t.-c. alapján kaphatnak öregségi és rokkantsági, hozzátartozóik pedig özvegységi és árvasági ellátmányt. A Társadalombiztosító biztosítási kötelezettsége alá tartoznak az óraadó oktatók, az ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok, az ideiglenes altisztek, a javadalmi őrség legénységének tagjai és a munká­sok meg napszámosok közül azok, akik nincsenek véglegesítve. Ezek 1929. január 1-étö! visszamenően öregségi és rokkantsági járulékot kötelesek fizetni, mégpedig az oktatók és az ideiglenes jellegű hivatal­nokok járandóságaik 2-5 százalékát, a munkások, javadalmi őrök pedig 2 százalékát. Ezeket az össze­geket a fizetések kiutalása alkalmával hivatalból le kell vonni és mindaddig kell fizetni, míg az alkalmazott rendes nyugdíjra vagy nyugbérre jogosultságot nem szerez. A főváros tartozik a levont járulékokat a Társadalom- biztosító Intézethez átutalni. 400.000 forintot hagyott Buda városának árvaház lé­tesítésére. Az alap vagyona 535,316 pengő. A Községi Szeretetházi alap 1881-ben jött létre. Mai vagyona 610,000 pengő. A Bernfeld Mór-ftiúotthon alapot Bernfeld Mór léte­sítette, aki Erzsébet királyné-út 6. számú villáját ajándékozta a városnak és annak átalakítására 600.000 koronát, fenntartására 300,000 koronát ado­mányozott. A vagyon most 165,000 pengő, mert köz­ben az alap vagyona elértéktelenedett. A Kerepesi-úti köztemetőalap a temető fenntartá­sára szolgált, de az elértéktelenedés miatt ezt a fel­adatot is a községi háztartás vállalta 1920. óta. Az alap vagyona most 1,250,000 pengő. A Tiszti nyugdíjalap a budai és pesti nyugdíjala­pok egyesítéséből alakult. A vagyon -ma ISO,000 pengő. A Fővárosi Alkalmazottak nyugdíjpótló alapja 1910-ben jött létre azzal a céllal, hogy a nyugdíjasok­nak, özvegyeknek (és árváknak lakbért, nyugdíjat juttasson. 1923-ban azonban a lakbér és nyugdíjak rendezésekor az alap működését felfüggesztették. A vagyon most 186,000 pengő. A fővárosi alkalmazottak a háború alatt a iiadoa- vonultak és a háború miatt szükölködők javára segítőalapot létesítettek, melynek vagyona most 14 pengő 80 fillér. A Háborús Segélyalap úgy jött létre, hogy a há­ború alatt a kormány hozzájárult a városi tisztvise­lők fizetéséhez s utólagos elszámolás mellett eseten- kint nagyobb összegeket folyósított a városnak. A tanács ezeket az összegeket mint különálló alapot kezelte. Jelenlegi vagyona 3,153 pengő. A Gyámtartalékalap 242,752 pengő felett rendel­kezik. Az Albrecht llildegarde alapot Buda és Pesc váro­sok létesítették segélyre szoruló budai és pesti ipa­rosoknak kamatnélküli kölcsönben való részesítésére. Az alap vagyona ma már csak 19 pengő 03 fillér. A Népkonyha-alap különböző adományokból jött létre s mai vagyona 8,995 pengő. A Szabadságharcszobor-alap 1883-ban létesült or­szágos gyűjtésből s vagyona most 2,490 pengő. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapja 2.768.000 pengő vagyonnal rendelkezik. A Bogdanovits István Leányárvaházi alap az ala­pítók örökhagyó vagyonából létesült s mai vagyona 193,458 pengő. Vécsey János és Szatmáry Borbála összes vagyo­nukat lelencgyermekek tartására és ápolására ha­gyományozták s ebből létesült a nevükről elnevezett lelencházi alap. A tiszta vagyon 624,358 pengő. A Kórházi tartalékalap a költségvetésileg elő nem irányozható kórházi kiadások fedezésére szolgált, de 1924. óta az alap dotálását a népjóléti miniszter be­szüntette. Mai vagyona 31 pengő 74 fillér. Ezenkívül még 3,674,000 pengő vagyonértékű különböző alapítvány és alap felett rendelkezik a főváros, úgyhogy az összes alapok tiszta va­gyona 31,816,351 pengő. Az alapok nagyrésze rövidesen felszámol és egész vagyonuk a községi háztartásba fog beolvadni. mmmmmmmmamaammmmaammumtmmmBammmmmmmmammtmmmmmBsmmmammm. Mekkora vagyonuk van a likvidálandó fővárosi alapoknak. Miből áll elő a 36 millió pengő. - Részletes ismertetése a külön­böző alapoknak és egykori meg mai vagyonuknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom