Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-05-29 / 22. szám
4 Független Budapest 1929. május 29. Buzáth vagy Borvendég? Ki lesz a gázgyár új vezérigazgatója T — Sok az önjelölt, akik politikai érdemeikért akarnák megkapni a fényes pozíciót. A gázgyári vezérigazgatói állás körül máris bonyolódik (vagy taiten tisztul?) a helyzet. A hivatott és hívatlan jelöltek egész sora vonult fel a nagyjöve- clelmti pozíció megszerzésére és az önjelöltek között nem egy ismert, jóhangzású nevet találunk. Különösen sok aktív közéleti férfiú, városatyák, politikusok próbálkoznak és létező, vagy nem létező érdemeik jutalmazásául1 szeretnek a gázgyár vezérigazgatói székét maguknak megszerezni. Nem is lehet csodálkozni ezen a nagy tülekedésen, hiszen a gázgyári vezérigazgatói állás előkelő pozíciója mellett igen tekintélyes évi jövedelmet is jelent és ilyen állásért érdemes felcserélni még a legfényesebbnek Ígérkező politikai karriert is. Illetékes városházi tényezők azonban igen tartózkodó magatartást tanúsítanak az önjelöltek felajánlkozásával szemben és egyszer s mindenkorra véget akarnak vetni annak a feltevésnek, hogy politikai érdemek és szolgálatok kényelmes, nagyjövedelmű városi pozíciók elnyerésére vezethetnek. Hivatalos helyen ragaszkodnak ahhoz, hogy hozzáértő, belső szakember kerüljön a gázmüvek élére, mert egy ilyen fontos és hatalmas közüzem csak szakavatott vezetés mellett töltheti be közcélú hivatását. Éppen ezért a gázművek vezérigazgatói állására változatlanul és elsősorban Buzáíh János alpolgármester és Borvendég Ferenc tanácsnok a komoly jelöltek, mint ahogy erről a Független Budapest múlt heti számában már elsőnek megemlékezett. - Városházi körökben élénken kommentálják ezeket az eshetőségeket és az újabb értesülések szerint a két komoly jelölt közül Borvendég Ferenc sanszai kezdenek javulni, Nemrég közöltük Harrer Ferenc dr.-nak azt a nagyszabású előadását, amelyet az üzemi kérdésről mondott a sevillai kongresszuson. Nagy sikere volt ennek az előadásnak, épűgy. mint az alábbi felszólalásnak, amelyet kisajátítási és városrendezési, problémákról tartott meg Harrer dr„ Ebben a felszólalásban a főelőadók által javaslatba hozott indítványokhoz szólt hozzá nagy figyelem közben; A főelőadó urak által felállított tételeket és követeléseket — mondta Harrer dr. — magamévá teszem, mivel azok általában azon kívánságokat foglalják magukban, amelyeket mindenfelé a sikeres városépítés előfeltételeinek tekintenek. A következőkben arra a három konkrét kérdésre akarok választ adni, amelyeket a kongresszus vezetősége a vita anyagává tett. Az első kérdésre, hogy melyik a legmegfelelőbb és a legegyszerűbb kisajátítási eljárás, általánosságban úgy kell felelnünk, hogy az az eljárás, amely a tulajdonosnak az anyagi jog által biztosított érdekének megóvása mellett a leggyorsabb. Az eljárásnak gyorsítása, illetve egyszerűsítése mindenesetre a tulajdonos érdekeit biztosító garanciák csökkentését jelenti. Nézetem szerint azonban a mai kisajátítási eljárásban az egyszerűsítés a tulajdonos kára nélkül keresztülvihető. Az egyszerűsítés vonatkozhatik a szorosan vett kisajátítási eljárásra és a kártalanítási eljárásra. A kisajátítási eljárásnak a mai kisajátítási törvény szerint három fázisa szokott lenni: a kisajátítás esetének megállapítása, a kisajátítási jog megadása és a kisajátítás fölött való határozat- hozatal. Lehet-e itt elhagyásról vagy összevonásról szó? Bár a kisajátítás eseteinek már nagyon széles köre mintha arra utalna, hogy a kisajátítás eseteinek külön — rendszerint törvénnyel történő — megállapítása immár fölösleges volna s ez a fázis összeolvadhatna a kisajátítási jognak — rendszerint kormányintézkedéssel történő — megadásával, magam részéről a magántulajdonra nézve túlnagy veszedelmet látok abban, ha a kormányhatóságok szabadságot kapnának a kisajátítási jog megadásában. Az első két fázis összevonását ezért nem tartom helyénvalónak. Beolvaszthatnunk tartom azonban a kisa iát it áisi jog megadását a kisajátítás fölött való határozathozatalba. Na a kisajátítás esetei jogszabályban meg vannak állapítva, akkor a kisajátítási jognak külön megmert Buzáth János állítólag kijelentette, hogy nem vállalkozik a gázgyár vezérigazgatására. Ilyen körülmények között — ha ez a hír valóban igaz — egyedül Borvendég Ferenc tanácsnokot tartja mindenki a legalkalmasabbnak a gázművek élére. Folynak is már a tárgyalások ilyen irányban a tanácsnokkal, aki nem húzódozik pozíciója felcserélésétől, hiszen nemcsak anyagi téren jelentene,részére kedvezőbb elhelyezkedést az úi állás, de alkotó ambícióit is szélesebb keretekben .fejthetné ki e fontos közüzem vezetésében. Mindamellett, hogy a dolgok ilyen kedvező irányban haladnak, még sem lehet számítani arra, hogy Rózsa Károly megüresedett vezérigazgatói székét egyhamar betöltik és az új vezérigazgató rövidesen elfoglalja helyét. A külső jelöltek leszerelése nehéz munkát fog okozni, ami hosszabb időt vesz igénybe és a tárgyalások, alkudozások a nyári szünet előtt nem igen vezetnek majd eredményre. Borvendég Ferenc gázgyári vezérigazgatóságát nemcsak külső irányító tényezők kísérik szimpátiával, hanem elsősorban a városháza tisztviselői, akiket egyrészt a kiváló, puritán tanácsnok karrierje tölt cl örömmel, másrészt egy kis önző érdek is vezet. Borvendég távozása ugyanis két magas állás megiiresedését jelenti, míg ha Buzáth lenne a vezérigazgató, ez csak egv állás megűresedé- sére vezet. Ugyanis, ha Buzáth kerülne a gázgyár élére, az alpolgármesteri széket alkalmasint az ifjabb tanácsnokok egyik érdemes tagja foglalná el, aki a tisztújítás után is megmaradna állásában. Az esetben, ha Borvendég lesz vezérigazgató, megüresedik az ő tanácsnoki széke is, de egy éven belül távozik Buzáth alpolgármester is, tehát úi alpolgármesterválasztás lesz aktuális. adására szükség nincs, mert a kisajátítási határozat hozatala során — a fellebbezés joga a kormányhatósághoz amúgy is meglévőn — a tulajdonos magánérdekei eléggé meg vannak védve. A kisajátítási eljárás második és harmadik fázisának ez az összevonása, nézetem szerint, általában megtörténhet, különösen azonban azon esetekben, amikor a kisajátításra szoruló közmüvet a törvényhozás vagy a kormányhatóság engedélyezte, ezután jogerősen megállapított szabályozási terv keresztülvitelénél. A kártalanítási eljárás is egyszerűsíthető, sőt a szorosan vett kisajátítási eljárással össze is vonható, mert végeredményben a kártalanítás fölött szakértők döntenek valamilyen formában és ezek ténykedése már a kisajátítási eljárásba is beilleszthető. A második kérdés: mi legyen a viszony a kisajátítandó ingatlan forgalmi értéke, adóztatás számára vallott értéke és a kártalanítási érték között? A kártalanítás alapelve a teljes érték megtérítése; a német „megfelelő“ kártalanítás, mint kitűnt, szintén nem egyéb. Csak arról van szó, hogy meg nem érdemelt nyereséghez ne jusson a kisajátítást szenvedő. Két becslési mód van: a műszaki becsű és a jövedelmen alapuló. Az adó, illetve az adóvalliomás csak szubszidiárius tényezője lehet a becslésnek. Üres telkeknél a műszaki becsű egyenlő a forgalmi értékkel; itt adóalapon becslésről csak ott lehet szó, ahol telekértékadó van. Beépített telkeknél a természetes, becslési mód a jövedelmein alapuló, amely általában egyenlő a forgalmi értékkel. A jövedelmi becsüt az adóvallomásokban foglalt, a bérlők által igazolt bérekből vezetik le. Fontos követelés, hogy az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a megmaradó résznek ne csak értékcsökkenése, hanem értékemelkedése is számbavétcssék a kártalanítási érték megállapításánál. Végre ami a harmadik kérdést illeti, hogy milyen rendszabályok alkalmasak arra, hogy a szabályozási tervekben foglalt telkekkel való spekulációnak eleje vétessék, c tekintetben a kisajátítási törvények csak oly rendelkezéseket tartalmaznak, hogy a kisajátítási jog feljegyzése után bekövetkező értékemelkedést, valamint azt az értékemelkedést, amely a kisajásefoolaj legyen minden menföszehrényben. Ferfózésíől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir, népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. títás folytán létrejövő műveletből remélhető, a kisajátítást szenvedő a maga javára nem érvényesítheti. A probléma azonban sokkal szélesebb körű megoldását a telekrendezések, nevezetesen a telekfelosztások alkalmával követelt út- és egyéb területeladások a betterment, a telekértékadó és mindenekelőtt a telekpolitika (telekvételck és telekeladások) megfelelő alkalmazásában találja. Mielqtt máshol vásárol, saját érdekében tekintse meei úi helviséqében MUCKED réz-, vasbútorgyár készítményeit. Ágybetétek, ú u v kárpitos-áruk, ágynemű és paplanok gyári árban. TTT? I | Budapest, VII., Dohány-U. 1., Károly-körút mellett. Telefon : J. 424-12.- „n.jq L ^ Harrer Ferenc előadása Sevillában kisajátítási és városrendezési kérdésekről.
