Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-01 / 18. szám

Független Budapest 1929. május j. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. Két vagy három ügyosztály cserél gazdát. A polgármester hazaérkezése után történik meg a döntés. — Csupor tanácsnok nyugalomba vonul. — U1 állásokat akarnak kreálni a nyu­galomba vonuló főtisztviselők részére. Általános nagy feltűnést keltett a Független Buda­pest egyik legutóbbi számának közlése, melyben hírt adtunk a küszöbön álló tanácsnoki áthelyezésekről. Városházi körökben élénken kommentálták ezt a hírt, amelyet bizonyos oldalról igyekeztek alaptalan­nak feltüntetni. Ezzel szemben a legilletékesebb he­lyen közölték velünk, hogy híradásunk megfelel a valóságnak, csak az áthelyezések végrehajtása tolódott el rövid időre. Egészen természetes, hogy az érdekelt ügy­osztályvezetők nem nagy örömmel fogadták a hírt, mert nem szívesen cserélik feli régi ügyosztályukat új reszorttal és nem kellemes nekik kidolgozott ter­veiket és jól átgondolt programmjukat félbenhagyva, képességüket és munkaerejüket új működési terüle­ten kifejteni. Éppen ezért a polgármester a pártok vezetőinek bevonásával bizalmas tárgyalásokat folytatott olyan irányban, hogy az áthelyezéseket lehetőleg redukál­ják és a polgármester a tervbevett öt tanácsnok át­helyezése helyett csak három ügyosztály vezetésé­ben eszközöljön változtatást. Ez esetben csak Némethy Béla, Lobmayer Jenő és Szendy Károly áthelyezésére kerülne sor, mégpedig úgy, hogy Lobmayer venné át az illető­ségi és közjogi, Némethy Béla a közgazdasági és közlekedési, Szendy Károly pedig a közegészségügyi ügyosztály vezetését. Ez mindenesetre kevesebb megrázkódtatással járna, mert így csupán két ügyosztály cserélne gazdát, miután Szendy Károly vissza kerülne régi munka­helyére: az előzőleg is az ő segédletével irányított közegészségügyi ügyosztályba. Megbízható értesülésünk szerint az elnöki ügy­osztály már elkészítette ilyen értelemben az áthe­lyezési rendeletet és Sipöcz Jenő polgármester hazaérkezése után az aláírt rendelet nyilvánosságra is kerül. Lehetséges, hogy az utolsó percben változás tör­ténik a kérdésben, mert Némethy tanácsnok idegen­kedik az általa igen megkedvelt közegészségügyi ügyosztály elhagyásától és ha méltánylást érdemlő érveit a polgármester figyelembe veszi, úgy csak Lobmayer tanácsnok és Szendy főjegyző fognak ügyosztályt cserélni. Mindenesetre rövid néhány na­pon belül ezek az ügyek megoldást nyernek. Ismét napirendre került Csupor József tancsnok távozásának problémája is és illetékes nyilatkozatok szerint Csupor tanácsnok nyugdíjazása befejezett tény s az a legrövidebb időn belül meg is történik. Az így megürülő tanácsnoki állásra ez esetben Szendy Károlyt fogja a főpolgármester behelyettesíteni. Egyéb érdekes kombinációkról is suttognak napok óla a városháza berkeiben. A Független Budapest említette már, hogy az idősebb tanácsnokok és más tisztviselők, akik a jövő évi tisztújítás során koruk­nál meg szolgálati idejüknél fogva nem számíthatnak újbóli megválasztatásukra, már most igyekeznek el­helyezésükről gondoskodni. Hír szerint már folynak is tárgyalások arra nézve, hogy az illetők részére pozíciókat tartsanak fenn, vagy új állásokat kreál­janak. Tekintettel arra, hogy üresedésben levő meg­felelő állás nem igen van, inkább új állások kreálásáról folynak a megbeszélések. Különféle elnökségek, alellúökségek, központi fürdő- igazgatói, idegenforgalmi vezérigazgatói és egyéb állások kerültek szóba az előbb említett tárgyalások során. Vitéz Gyurkovich és Társa Budapest, V., Doroftya-utca 3. szám. Telefon: Automata 802—29. Benzin, petróleum, autó- és traktorolajok, mindennemű ipari üzemanyagok. i tinmen­ilor I (AGA) Budapest, VI., Berlini-tér 3. II. Telefon: Aut. 258—44. GYÁRTELEP: X., NOSZLOPI-UTCA 10-12. ■»KSSOZJlSCtAK KiUlott lein a legalkalmasabb égőgáz az autogén-hegesztés és vágás el járásánál. Raktárak a város minden részében Autogén-hegesztő és vágókészülékek, nyomásszabályozók, égők, tömlők, pótanyagok. Fabbrica Italiana Magneti Marelli Milano Tóth és Steril ?*e««'-k.il0“éterjel­Magyarországi vezérképviselete 1 um oo Old II zők, órák, javító, autó elektromos világítás és gyujtásberendezések precíziós üzeme Budapest, Vb, Lehel-utca 10/A. Telefon: L. 903-73. JESZE DANIEL műszerész, autogén hegesztés, mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz., saját telepén. AUTOS, MOTOROS! Hl Y »EXT KAPHAT i R.-T. lSudapest, AI. leer., .Jókai-tér 5. szám. Telefon: 2S8-36., 202-34. Az Erzsébet-tér keletkezése. Irta: Dr. Gárdonyi Albert főlevéltáros. Dr. Gárdonyi Albert. A mai Erzsébet-tér keletkezése szorosan összefügg a pesti vásár­terek rendezésével, ami 1788-ban következett be. Pest országos vásárai ugyanis a XVIII. század folyamán rohamosan fejlődtek és akkora embertömegeket hoztak Pestre, hogy befogadásukra a régi belvárosi vásárterek nem voltak többé elegendők, új vásár­terekről kellett gondoskodni. 1785-ig ugyanis az volt' a szokás, hogy a vásárokat részben a Bel­város utcáin, elsősorban a Váci- és Híd-utcában (mai Tiirr István- utca), részben pedig a Belváros körül plterülő úgynevezett Ország-úton (a mai Deák­tértől a Kálvin-térig) tartották meg. A Belváros utcáin az előkelő kereskedők és iparosok árusítot­tak, az Ország-úton voltak az álhtvásárok és az úgynevezett parasztvásár. Ennek az lett a következ­ménye, hogy a Belváros utcáin vásárok idején akkora volt a csődület, hogy a közlekedés gyakran életveszéllyel járt és tűz esetén lehetetlenné vált a segélynyújtás. Ez utóbbi okok arra indították a helytartótanácsot, hogy 1785. évi augusztus hó 22-i leiratában új vásárterek kijelölését rendelje el. A pestvárosi tanács az ügy előkészítésére 1785. évi november hó 7-én bizottságot küldött ki, mely a következő javaslatokat terjesztette ellő: A Váci-kapu előtti és híduteái vásári bódék eltávolítandók és az itteni árusokat a Szerviták- terén, a Gránátos- és Uri-utcákon (Városház-utca és Petőfi Sándor-utca), a Pálosok-terén (Egyetem-tér), a Kecskeméti- és Hatvani-utcákon (Kossuth Lajos- utca) kell elhelyezni. A Váci-utcának egyik oldalán meghagyandók a vásárosok bódéi, a kisebb utcákból azonban teljesen ki kell tiltani a vásárosokat, és csupán abban az esetben tűrhetek itt meg, ha árui­kat szükség esetén gyorsan el tudják távolítani. Az Ország-út mentén tartani szokott állatvásárokra és parasztvásárra nézve azt javasolták, hogy azok a Hatvani-út (mai Pákóczi-út) mellékére helyezendők át, a hajón érkező vásárosoknak pedig a Dunaparton kell helyet kijelölni. Ebből a javaslatból teljesen kibontakozik előttünk a XVIII. századi pesti vásárok képe, melyek e sze­rint a Belváros utcáin zajlottak le és a még nagyobb tömegekkel járó állatvásárok és parasztvásárok köz­vetlen a városfalak alatt tartattak. A Váci-utcát és a Híd-utcát azért kedvelhették a vásárosok, mert ezek voltak Pest város legrendezettebb utcái és mikor most a bizottság új vásártereket hozott javas­latba, ezek rendezéséről is gondoskodnia kellett. Minthogy pedig e célra pénz nem állott rendelke­zésre, az a gondolat merült fel, hogy értékesítsék a Váci-kapu és az Újépület közötti városi lelkeket és a befolyt pénzt fordítsák a vásárterek rendezésére. Ilymódon merült fel a Lipótváros- megalapításának gondolata is, amely új fejlődési lehetőségeket nyitott meg Pest városa számára. A terv megvalósítása azonban nem ment könnyen, mert a polgárság kez­dettől lógvai azon álláspontra helyezkedett, hogy a vásárosokat a Belvárosban kell meghagyni, mert ebből a polgárságnak nagy haszna van. Ezzel szem­ben a tanács szívesen vette a lipótvárosi telkek értékesítésére vonatkozó tervet, mert ezúton pénz­hez juthatott. 1786. évi március hő 4-én gróf Majlúth József főispánhoz intézett előterjesztésében is azt hangoztatta, hogy a vásárterek rendezésének a kér­dését csupán úgy tudja megoldani, ha e célra külön pénzalapot teremt és erre a lipótvárosi telkek érté­kesítése látszik a legalkalmasabbnak. E célból telek- felosztási tervezetet is készíttetett, melynek szer­zője Jung József építőmester volt és ez a tervezet a főispán tetszését is megnyerte. A tanács és a választópogárság közti ellentéteket a helytartótanács kompromisszummal intézte cl, oly­módon, ltogy 1787. évi július hó 10-i rendeletével az előkelőbb kereskedőket és iparosokat átmenetileg meghagyta a Belvárosban, az dllatvdsdrt és paraszt- vásárt azonban múlhatatlanul a Hatvani-út mellékére helyeztette át. Ez a kompromisszumos rendelet nem elégítette ki ugyan az érdekelt polgárokat, mozgal­mat is indítottak ellene, eredményt azonban nem érteik el, sőt 1787. évi október hó 30-án a Belváros­ban meghagyott kereskedők és iparosok kihelyezé­sére is javaslatot kért a helytartótanács. A pest­városi tanács 1787. évi december hó 15-én eleget tett e rendeletnek, a Váci-kapu előtt 8,000 négyszög­öles új vásárteret hozott javaslatba és az uj vásár­tér környékének beépítésére részletes tervezetet mutatott be. Ezt a javaslatot a helytartótanács véle­ményadás céljából átküldte báró Schilson János kerületi kamarai igazgatónak, ki 1787. évi december hó 30-án azt jelentette, hogy a kérdés eldöntésénél egyrészt közbiztonsági, másrészt városépítészeti szempontok ^ érvényesítendők. Gróf Majláth József főispán 1787. évi február hó 24-én elfogadta ugyan Jung József építőmesternek erre vonatkazó tervét, kamarai igazgató azonban szükségesnek tartotta uj terv kidolgozását azon indokolással, hogy a váro­sok eddig nem tettek tanúságot városszépitési érzé­kükről és csupa lehetetlen tervvel állottak elő. Ezen erősen lesújtó ítélet hatása alatt a helytartó- tanács Schilson János idevágó tervét fogadta el és megvalósítása érdekében 1788. évi március hó 7-én a kancelláriához felterjesztést intézett. A kancellária 1788. évi május hó 13-i leiratából láthatjuk, hogy az uralkodó költségesnek találta a terv megvalósítását és olyan javaslatot kívánt, mely elejti az új város­rész megalapításának tervét. Az utóbbit különösen azért kifogásolta, mert az Újépületben elhelyezendő árvaháznak is szüksége lesz a beépítésre javasolt területre és az itt álló kincstári épületek eltávolítása sem engedhető meg. Erről a kancelláriai leiratról a vásárterek kihelyezését ellenző választópolgárság is értesült és 1788. évi július hó 8-i beadványában az összes iparosoknak és kereskedőknek a Belváros utcáin való további meghagyását kérelmezte. Leg­főbb érvképen arra hivatkoztak, hogy az uralkodó nem kívánja Pest városát tovább fejleszteni, már pedig a vásárosok kihelyezése esetén az új vásártér mellett feltétlenül új városrész ' fog kialakulni. Sőt, tovább mentek, a már kihelyezett parasztvásárnak régi helyére való visszahelyezését is kívánták azon indokolással, hogy az új parasztvásár nagyon messze esik a várostól és a Váci-kapu előtt elegendő hely áll c cél rendelkezésére. Ha a pesti választópolgárság előadott óhajtásai teljesülnek, akkor Pest város fejlődése hosszú időre megakadt volna. Szerencsére azonban a helybeli iparosok és kereskedők a választópolgárságtól eltérő véleményen voltak és véleményüket támogatta a kerületi kamarai igazgató erélyes állásfoglalása, amely utóbbival szemben a felsőbb hatóságok is kénytelenek voltak feladni ellentétes álláspontjukat. (Folytatása következik.) É

Next

/
Oldalképek
Tartalom