Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-24 / 17. szám
b Független Budapest 1929. április 24. A Városok Kongresszusa állásfoglalása Budapest ellen. A vidéki városok féltékenyek Budapestre azért a sok „kedvezésért, melyben a kormány a fővárost részesíti“ — az ő rovásukra. A vidéki városok és Budapest között igen kiéleződött a viszony az utóbbi időben. A vidék nagy féltékenységgel tekint a fővárosra, mert abban a tévhitben él. hogy a kormány az ő rovásukra minden tekintetben Budapestet részesíti előnyben és a főváros fejlesztése érdekében a vidéki városok hátramaradását is eltűri. Erről a kérdésről folyt a vita a Magyar Városok kongresszusának legutóbbi ülésén, ahol a készülő házadómentességi törvényjavaslattal kapcsolatban merült fel ez a kényes kérdés. A vidék képviselői természetesen helyeseltek a fővárosellenes kirohanásnak és azt hangoztatták, hogy amikor Budapest még fejlődő centrum volt, akkor volt értelme a főváros különleges dédelgetésének, az utóbbi évben azonban Budapest olyan nyomást gyakorol a vidéki városokra, hogy azok normális fejlődését meggátolja, ami hovatovább a vidéki városok visszafejlődésére fog vezetni. Erre való tekintettel a vidéki polgármesterek egyenlő jogokat, egyenlő kedvezményeket követelnek a maguk városai részére. A házadómentesség i dolgában is ugyanolyan feltételek megállapítását követelik, mint amilyent a fővárosra nézve jelöl meg a kormány. Hangsúlyozzák, hogy vidéken még nagyobb a munkanélküliség, mert Budapesten, ahol jobban kialakul a tőkeképződés, a sok nagy vállalat és intézmény mind előljár az építkezésben, de vidéken a mai körülmények között senkisem építtet. Mindenesetre nagy vigasztalásul szolgálhat a vidéki városoknak, ha abban a hitben ringatják magukat, hogy a kormány az ő érdekeiket háttérbe szorítva, Budapestet tünteti ki kegyével és árasztja el hatalmának ezernyi előnyeivel. Sajnos, a budapesti polgárok nem állíthatják ugyanezt, mert a tények éppen ellenkezően azt igazolják, hogy a kormány nemcsak hogy kegyet nem gyakorol Budapesttel szemben, hanem ahol csak lehet, a főváros polgárságát sújtja a közterhek özönével. Ha az államnak, vagy valamilyen állami intézménynek telekre van szüksége, a főváros köteles legértékesebb objektumait ingyen rendelkezésre bocsátani, különféle hozzájárulások címén sok milliót kénytelen évente fizetni, de ezzel szemben még jogos követeléseit sem tudja az államon behajtani. Ilyen körülmények között igazán nem vethetik a vidéki városok a főváros szemére, hogy a „kormány kegyence“ és az ő rovásukra élvezi a hatalom kiváltságait. Az az igazság, hogy a vidék és a főváros kezet foghatnak egymással és részvétüket fejezhetik ki egymásnak a kormánytámogatásért. Meg kell változtatni az utcajelzötáolákat. (Levél a szerkesztőhöz.) A szociálpolitikai bizottság legutóbbi ülésén szóba került a Magyar Pantheon ügye. Szó esett elköltözött nagyjaink nevének megbecsüléséről. Hogy emléktáblával jelölik meg a házakat, hol a köz érdekében folytatott tevékenységük ideje alatt laktak, születtek vagy meghaltak. Örök pihenőhelyüket ápolni, gondozni, tatarozni fogják, nevükről utcákat, tereket neveznek el stb. A hálás utókor megbecsüli nagy fiait. Ezekről olvasva eszembe jut, hogfy a „kultúr“- iszonyban szenvedő román szomszédaink a bukaresti utca névtábláival mennyire „vezetnek“ a mi ragyogó fővárosunk hasonló intézményeivel szemben. Mennyivel praktikusabbak (alacsonyan fekvők, tisztán olvashatók, transparensek és főként igazi kultúrtényezőkl). Igen, kultúrtényezőknek mondhatom, mert röviden, tömören népszerűsíti azoknak a neveit, akik a köz érdekében éltek vagy meghaltak. Testi mivoltukat bronzban, márványban konzerválják, lelki mivoltukról pedig egy tömör kis monográfiát függesztenek ki a ház falába, egy-egy sarkán annak az utcának, amelyet az illető közszereplő férfiről elkeresztelnek. Államférfiak, katonák, művészek, papok, orvosok, tanárok stb., ha a köz megtiszteli őket, nem csupán egy semmitmondó névtáblát, mondhatnám cégtáblát kapnak egy-egy utca két végére, hanem tényleg emléktáblát helyeznek el az utókor számára, amelyről nemcsak azt lehet leolvasni, hogy ezt az utcát Kiss Jánosnak hívják, hanem azt, hogy ki volt, mi volt ez a Kiss János, akit a köz az utókor számára megörökített. Mit csinált a köz érdekében, hogy a nevét átadták megőrzés végett nekem és annyi millió polgártársnak, mikor élt, mikor halt meg stb. Egy ilyen névtábláról még az idegen is megismeri a nemzet nagy fiait, arról nem is szólva, hogy mint nyitott könyvből önkénytelenül is megtanulja a tömeg nagyjainak nevét, emlékét becsülni. Szép kék email alapon, fehér nagy betűkkel, világosan olvasható írással így festene ez például magyar nyelven: RÁKOSI JENŐ-UTCA Híres magyar író, drámaíró, publicista, a magyar újságírás fejedelme. Szül. (dátum) Acsádon, meghalt dátum) Budapesten. Mert a mai generáció még tudja ki volt, mi volt Rákosi Jenő, de az új emberhajtások előtt ennek a nagy léleknek a neve éppen olyan szürke, mitsem mondó lesz, mint a Kapás-utca vagy a Tölgy-utca. Ugyan hányán tudják ma például, hogy ki volt Horn Ede vagy Semmelweisz Ignác? (Ez utóbbiról a külföldön bizonyára többet tudnak, noha itt szobra is van.) Pedig a névtábláknak nemcsak kcgyelctes, de kultúrális céljai is vannak, nem csupán hogy egy névszámmal jelöljenek meg két házsor közt levő szabad helyet, ami az utca vagy egy tér helyes definíciója! Azt hiszem, érdemes volna ezen egy kicsit gondolkozni. Hiszen tanulni még a románoktól sem szégyen! Biró Ede. ÉPÍTÉSZEK FIGTEL1ÉIE! Adómentes házak központi fűtő- berendezéseihez a Szűcs és K n o 11-féle szab. nyeregrostély mindenfajta hazai barna szenek füstmentes elégetésére a legalkalmasabb. Nagy szénmegtakarítás, hatóságilag jóváhagyott füstmentes tüzelés, több száz üzemben megtekinthető. RÖCKISTVÁH ésVELSŐ 'eiÜRiíl GÉPGVÍR Kafönusistt BUDAPEST, I., BUDAFOKI-UT 70. Díjtalan ajánlattétel. Transformátorok Szénkefék Motorok FaFkasvölgyi-féle Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON : 77—39, 147—75, József 395 — 10. GRUBER LAJOS oki. gépészmérnök elektrotechnikai és műszaki vállalata Budapest, IX., Mester-utca 9. Telefon: ]■ 449-99. Hutter Károly Imre sodronyszöveí-, fonat-, kerítés-, ágybetét- és szitaáru üzeme ituriapest, VI., Székely Itertalan-utea IS. (volt Dalnok-utca. A nyugati pályaudvar közelében.) JUSTUS SÁNDOR ÉS FIA gördülő faredőnyök, acél'emezredőnyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredőnyök gyára Kudapest, VI., Vörösmarty-utca 31/B. Alapíttatott 1886-ban. Telefon-interurban T. 223-06. Gőz- és motor útihengerlők bitumenező hengerek zuzalékszórókkal Magyar gyártmány John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld 11. sz. postahivatal. Telefon: József 382—11. GRUIZ KÁROLY lakatosmester BUDAPEST, X., HALOM-UTCA 17. Grandjean József takaréktüzhely-készftö, éplllet- és mülakatos mester Budapest, V., Gróf Tisza István-utca 14., Bálvány-utca 2. (Az udvarban.) FÖLKEL ISTVÁN épületlakatos Budapest, X., Halom-utca 30. sz. (Saját házában). Elvállal mindennemű épület- és vasszerkezeti-munkát. P P F r I 7“ Szerszám , Gép- és 1-^ VJ 1 Lá Tömegáru-Vállalat BUDAPEST, I., BORS-UTCA 24. Kiválóan berendezett általános gépjavító műhely. MENTŐSZEKRÉNYT az „első segélynyújtáshoz“ szállít HAMVAS ERVIN oki. gyógyszerész irodája Budapest, V., Csáky-utca 34. Telefon: L. 965- 60. TI accumjlátorgyár ff 1 Ul/VK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Váci-út 137—139. Telefon: L. 923-08. Gyárt: Tudor és Varta rendszerű accumulátorokat. JESZE DÁNIEL mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz., saját telepén. Csányi Pál kőművesmester, építési vállalkozó /., Tarcali-utca 6. Budapest DŐCTIoHITalŐcra bámulatos olcsón saját nC#LICIIIACIC9i 6 készítményű vasbútorok, rézbúforok, sodronyágybetétek, kárpitosáruk Herskovits Testvérek VII., Nagydiófa-u. 22. [ÄST Fővárosi tisztviselők kedvezményben részesülnek! "29® IRTT MÁTVÁ^ fémöntödéje # Tel.: J. 391 10- *■ *-'■ ‘ Budapest, X., Kőbánya, Márga-u. 16Készít: foszforbronz csapágyfémek, réz- és bronzöntvényeket, továbbá díszműtárgyakat stb. stb. Zwarg József és Társai mérleggyár Budapest, III., Szépvölgy-utca 8. Telefon: Automata 516-13. Kőbányai Szivattyú- és Gépgyár Budapest, X., Gergely-utca 30. — Telefon : J. 361—79. se* * " ^ * • ®* «JÉ v co Épít, javít, alakít szivattyútelepeket 1000 lóerőig, bármely rendszerben. Kisebb szivattyúk szab. önfelszívást al. Alapítva : 1889. Alapítva : 1S89. Hartmann és Császár mechanikai és rádió-tömegcikkgyár Préselés. — Nikkelezés. — Csiszolás. Budapest, V. kerület, iXádár-utca 6. szám. tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, Sa fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gvár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és ]. 446-72.
