Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-27 / 13-14. szám
12 Független Budapest 1929. március 27. A kötvénytulajdonosoknak csupán egyharmada jelentkezett hadikölcsönsegélyért az árvaszéknél. Uj jelentkezéseket már nem vesznek figyelembe. — 20.000 koronás hadikölcsönért — 200 pengő, mint valorizáció. Mint ismeretes, a törvényhozás egymillió pengőt bocsátott a belügyminiszter rendelkezésére, hogy abból az árvaszéknél kezelt és elértéktelenedett hadikölcsönkötvények tulajdonosait megfelelő segélyben részesítsék. A belügyminiszter I929. évi február 28-ában jelölte meg azt az utolsó terminust, ameddig az igényjogosult hadikötvénytulajdonosok az árvaszéknél jelentkezhetnek. Az eredmény — a mostani nehéz gazdasági viszonyok figyelembevételével — valósággal meglepő. A forradalom kitörése előtt 34,400,000 korona névértékű hadi kölcsön köt vényt kezelt a budapesti árvaszék árvavagyonként. Ebből a hadikötvénytulajdonos árvák részére nagykorúságuk elérésekor, vagy kiskorúságuk megszüntetése után kiutalta a kezelésben levő értékeket. Sokan közülök eltávoztak Budapestről, mások abban a felfogásban, hogy a devalválódott kötvények felvétele a vele való fáradságot sem éri meg, a kiutalt címleteket az árvaszéknél hagyták, az árvaszék pedig azokat bírói letétbe helyezte. Mármost azok, akik valamilyen címen már megkapták eredetben az árvaszéknél kezelt hadi- kölcsönkötvény címleteiket, a segélyért való jelentkezések során nem az ügyükben illetékes hatóságukhoz, az árvaszékhez fordultak, hanem a kerületi elöljáróságok útján a népjóléti miniszterhez. Így történt, hogy mindössze 514-en jelentkeztek az árvaszéknél és 11,400,000 korona névértékű hadikölcsönköt- vény alapján jelentették be igényüket a belügyminiszteri segélyre, 23 millió korona névértékű címlet alapján az árva- széknél nem történt jelentkezés. Ez még semmi esetre sem jelenti azt, hogy ennek a 23 millió korona névértékű hadikölcsönkötvényeknek a tulajdo- | nosai valamennyien kitűnő anyagi helyzetben vannak, segélyre nem szorultak és a nekik jogosan járó segélyt nem is veszik fel, mert közülük nagyon sokun az elöljáróságnál jelentkezhettek. Az ott történt jelentkezésekről azonban az árvaszék hivatalos értesítést, vagy kimutatást még nem kapott s így e pillanatban az a helyzet, hogy az árvaszéknél nyilvántartott hadikölcsönköt- vénytömegnek csak egyharmadrésze alapján jelentettek be igényt a belügyminiszteri segélyre. A jelentkezési határidő leteltével az árvaszéknél már több bejelentést nem vesznek tudomásul, hanem a segélykérést egyenesen a belügyminiszterhez utalják, akinek még módjában van, hogy az ilyen elkésett bejelentések dolgában is intézkedjék. A belügyminiszter 80,000 pengőt bocsátott máris a budapesti árvaszék rendelkezésére, az utalványozási jogot azonban erre az összegre magának tartotta fenn. A minisztert a segélyek kiutalásánál semmiféle számítási kulcs, vagy limit nem köti. Minden esetet külön bírál el és a kérvényezők személyi viszonyainak figyelembe vételével esetről-esetre állapítja meg a hadikölcsön- segély nagyságát. A személyi viszonyok vizsgálatát a helyhatósági bizonyítvány teszi számára lehetővé, amelyet a kérvényezőiknek anyagi helyzetük s mostani életkörülményeik igazolására kérvényükhöz csatolni kellett. Csak néhány, már elintézett segélyügyből lehet következtetni a hadikölcsönsegélyek nagyságára. így az egyik kérvényező, aki 17,000 korona névértékű haclikölcsöncimlet után kért segélyt, 200 pengőt kapott, de ugyanilyen összeget kapott az is, aki 20,000 korona névértékű hadikölcsön után jelentett be igényt a segélyösszegre. * 3 Rendezni kell a főváros „ideiglenes“ fogalmazói karának helyzetét. Lehetetlen a mai állapot további fenntartása. — Az „ideiglenesek“ memoranduma. A székesfőváros tisztviselői karának legmostohább rétege, az ideiglenes tanácsi fogalmazói kar türelmesen várt és bízott abban, hogy a hosszú évek érdemtelen mellőzése után végre előtte is megnyílik a megérdemelt és megszolgált előmenetel lehetősége. Azonban hiába várt és hiába bízott, és most elhatározta, hogy sérelmeire memorandumban felhívja az illetékes tényezők figyelmét és tőlük a bajok sürgős orvoslását kéri. A memorandum előadja, hogy a fogalmazói szakon az ideiglenes évek átlagban 8—15 évig tartanak. Az ideiglenes állapot egyetlen más szakon sem tart oly hosszú ideig, mint a fogalmazói szakon. Erre a legjobb és legmegvilágítóbb példát a mérnöki szakkal való összevetés adja, amely a megkívánt egyetemi végzettségnél fogva a legalkalmasabb az összehasonlításra. Az 1928. évi városi tiszti címtárt alapulvéve 46 ideiglenes fogalmazó közül 30-nak, vagyis 67%-cincik szolgálati ideje 7—15 év, 9-nek, vagyis 20%-ának szolgálati ideje 4—6 év, 7-nek, vagyis 17%-ának a szolgálati ideje pedig 2—3 évig terjed. Ezzel szemben a legutóbbi mérnöki létszámemeléssel kapcsolatban megtartott választásnál megválasztottak: 21 pályázót főmérnöki, illetve mérnöki állásra 7—9 évi, 36 pályázót főmérnöki, illetve mérnöki áfásra 4—6 évi, 24 pályázót mérnöki állásra 2—3 évi szolgálati idővel. Az ideiglenes fogalmazói kar örül annak, hogy a rokon mérnöki szakon ily kiváló és fényes előmenetel nyílt meg kollégáinak, azonban, ha ugyanakkor a maga szomorú állapotára gondol, lehetetlen, hogy ne törjön fel lelkében elementáris erővel a kétségbeesés. Az ideiglenes fogalmazók 88%-a már nős, illetve családfenntartó. Ezzel szemben az átlagos lakbérük (negyedévi 145 pengő) nem elégséges arra sem, hogy abból egy bútorozott szobát vehessenek ki maguknak. Hogy mennyire tarthatatlan a lakbérben megnyilvánuló eme állapot, álljon itt példaképül az, hogy egy ideiglenes fogalmazónak kevesebb lakbére van, mint egy altiszti létszámban álló tűzoltónak. A legutóbbi státusrendezésnél minden illetéket felemeltek, az általános gazdasági leromlottságra és drágulásra való tekintettel — egyedül az ideiglenes fogalmazói kar úgynevezett főiskolai pótlékát — az annyi nélkülözések és munka árán megszerzett egyetemi végzettség e megkülönböztetését az esetleges négy középiskolát végzett többi ideiglenes hivatalnoktól hagyták meg ugyanolyan alacsony összegben, mint amelyet még évekkel ezelőtt határoztak meg, amióta a megélhetés 100%-kal drágult. Nem kevésbbé sérelmes az ideiglenes fogalmazói kaira, magának az „ideiglenes" szónak a használata. Ez a szó a köztudatban nem fedi azt az értelmet, ami valóban megfelel neki a városi közigazgatás hierarchiájában. A memorandum azt javasolja szűnjön meg a jelenlegi véglegesített segédfogalmazói állás és ennék az osztálynak a betöltői automatikusan III. osztályú fogalmazók legyenek mindennemű eddigi járandóságuk teljes fennmaradásával, szűnjön meg az ideiglenes fogalmazói és ideiglenes segédfogalrnazói cím, ezen állások betöltői a „segédfogalmazó“ elnevezés használatára jogosíttassanak fel. A fogalmazó karon, úgy a tanácsnál, mint az elöljáróságoknál gyakran tapasztalható, hogy olyan refe- rádákat, melyek elvégzésére a törvény kimondottan megkívánja és elengedhetetlennek tartja a jogi képesítést, ilyen képesítéssel nem rendelkező, más — leginkább kezelői szakon működő — hivatalnokok látnak el. Ez az anomália attól eltekintve, hogy az teljesen ellenkezik az 1883 : I. t.-c. imperativ rendelkezésével, sérthet úgy az ügyesbajos dolgaival a közhivatalokhoz forduló közönség érdekeit, mint a székesfőváros esetleg tetemes összegekre rúgó anyagi érdekeit. Az ideiglenes fogalmazók mindenütt oly fontos ügyköröket töltenek be, hogy ezen teendők ellátásának véglegesített, megválasztott fogalmazókra való rábízása a városnak eminens és sürgősen megvalósítandó érdeke. A memorandum közli, hogy az ideiglenes fo.gial- mazó kar március 8-án megtartott értekezletén e!lL határozta, hogy az illetékes tényezőktől az alábbi pontokban felsorolt kérelmek teljesítését kéri: 1. A fogalmazói kar létszámának minimálisan 40-nel való felemelését, s egyúttal annak az állapotnak a megszüntetését, hogy nem jogvégzett hivatalnokok is mint referensek működhessenek a fogalmazói isza- kon. 2. A nős, ideiglenes fogalmazók számára lakbérük 50%-ának pótlék gyanánt való megadását. 3. A főiskolai pótléknak 32 pengőről 51) pengőre való felemelését és legutóbbi státusrendezésig visszamenőleg való megadását. 4. Az „ideiglenes" cím eltörlését s helyette a fenti javaslat szerint való „segédfogalirÍÉzó"i elnevezés megadását. 5. Végül átmenetileg az összes ideiglenes fogalmazók magasabb rangosztályba való sorozását. Ezek a kérelmek igazán minimálisak. Az ideiglenes fogalmazói kar képzettsége és munkaköre semmivel sem alábbvaló, mint a végleges tisztviselőké Mégis jelenlegi helyzetük kibírhatatlan, lealázó, méltatlan és igazságtalan. A fővárosnak rendeznie kell ezt az ügyet és nemcsak azokat az igazán szerény kívánságokat kell honorálnia, amelyeket az „ideiglenesek“ a memorandumban előterjesztenek, hanem ennél tovább- mtnően is változtatni kell a mai helyzeten, amely nemcsak a nevezett tisztviselőkkel szemben méltatlan, de nem méltó a fővároshoz sem, amely nemcsak kenyéradójuk (?), hanem egyben „erkölcsi“ testület is, amelynek szociális programmja is van. Uj építkezésnél, tatarozásnál nélkülözhetetlen a Diriül ||k|(( falsarokvédö és IJ■ hermetikus elzárás PICK EMIL Budapest, VI., Podmaniczky-utca 63. Telefon: Aut. 120-55. KOVÁCS JÁNOS oki. kőművesmester, építési vállalkozó. Tervez, épít, javít, alakít. Ál iváuyfu-köles önzés. Zugló, X., Alsórákos! rétek 10/16. SÍELEK LÁSZLÓ épületüvegezési vállalkozó és táblaüvegkereskedő ^József" lr°da i Budapest, VII., Nefelejts-u. 45. ^Seque-ksz' 392-78._________Lakás: IX., Üllői-út 119. sz. 57^18 M OOR GÉZA mester Budapest, VI., Reiter Ferenc-utca 103. Telefon : Lipót 911-13. Ifj. HALÁSZ HUBERT építkezési vállalkozó Telefon: J. 390-50. BUDAPEST, VII., TELEP-UTCA 31. KRISKA JANOS kőművesmester, építési vállalkozó BUDAPEST, I., KAROLINA-ÚT 14. TELEFON. Kapuszta Gusztáv építőmester BUDAPEST, VIII., KISSTÁCIÓ-UTCA 3. Telefon: József 393—08. A Böhler-rendszerű ACÉLHÁZ ma az ország szenzációja. Gyors, szolid és olcsó építkezés A jövő ideális lakóháza! Magyarországon gyártja : MÁRKUS LAJOS vasszerkezeti gyár Budapest, Vl„ Hun-u. 4. Telefon: L. 920-40,920-41 HUDETZ JÁNOS oki. építészmérnök, építőmester tervező- és vállalkozó-irodája BUDAPEST, VII., ROTTEN BILLER-UTCA 6/b. SZ. Alapíttatott: 1876. Telefon : József 351—54. SZVETICS JÓZSEF vállalkozó BUDAPEST, VII. KERÜLET, TELEP-UTCA 8. SZ. WEISZ MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő BALATON-UTCA 2. — TELEFON: T. 257—66. KAISER HU0-0 építőmester BUDAPEST, VI., FRANGEPÁN-UTCA 21. SZÁM. Telefon : L. 901 — 02. BERENYIIGNÁC építőmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon: Automata 295-64. “,C CRISTOFOLI VINCE Telelőn. J.381-47 KOPADLÓ, F VYMCE FALBURKOIiAT _________Budapest, VII., üizella-út 31 vízhatlan sziget elő anyagot, UUlllJOll fával égetett, darabos fehér mes28t £”i,v?v lpIi!f,rSőns.T"l BARTA VILMOS Budapest, V„ Kádár-utca 8. rzám, — Telefon: 244-41.
