Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-22 / 8. szám
8 Függeilen Budapest 1928. február 22. Igazolványt kap a szenesemben Hogyan akarják a széncsalást megakadályozni. A kormány hozzájárult a tüzelőanyagok árusításáról készült új szabályrendelethez, de többféle módosítást kíván. A törvényhatósági bizottság múlt év júniusában szabályrendeletet alkotott a tüzelőanyagok árusításúról. A közgyűlési határozatot jóváhagyás végett annak idején felterjesztették a belügyminiszterhez, aki a kereskedelemügyi miniszterrel együtt felülvizsgálta a szabályrendeletet és a jóváhagyás megtagadása mellett döntött. A kormány ugyanis hézagosnak találta a^ szabályrendeletet és többirányú' fontos módosítás végrehajtására hívta fel a fővárost. A napokban érkezett a városházára ez a miniszteri leirat s többek között a következőket tartalmazza: — A tüzelőanyag árusítása tekintetében előforduló visszaélések, különösen súlycsonkítások és minőségi csalások megakadályozására a kereskedelemügyi miniszter az 1922 : XII. t.-c. felhatalmazása alapján az itt szóba jövő közrendészeti érdekek megóvása céljából országos érvénnyel preventív rendszabályokat/ is tartalmazó rendelet kiadását is tervezi. E íendeleti szabályozás azonban természetesen beható megfontolást és az érdekképviseletekkel való előzetes tárgyalást igényel s ezért annak életbeléptéig előreláthatólag hosszabb időpont telik el. Ilyen körülmények között sem a kereskedelemügyi miniszter úrnak, sem nekem nincs észrevételem az ellen, hogy a főváros, amelynek területén az említett visz- szaélések tekintetében a legtöbb panasz merül fel. ezek meggátlására a fennálló szabályrendeletet már most módosítsa, annál is inkább, mert ez a szabály- rendelet oly helyi viszonyokra is kiterjedhet, melyeket a tervbevett és fent érintett országos szabályozás természetszerűleg figyelembe nem vehet. Miután pedig a tárgyalás alatt álló szabályrendelet általában véve alkalmasnak látszik arra, hogy az előforduló visszaéléseket csökkentse, ennélfogva az ellen általánosságban nem kívánok észrevételeket tenni. A továbbiakban áttér a miniszter leirata a szabályrendelet egyes részleteire és a következő módosítások végrehajtására szólította fel a törvényhatósági bizottságot: Intézkedni kell a szabályrendeletnek a tüzelőanyagok keverésének megakadályozásáról. A miniszter szerint a különböző szénfajták keverése csupán visszaélésekre nyújt alkalmat s különösen megnehezíti az ellenőrzést. A keverési arányt utólag megállapítani szinte lehetetlen és a fogyasztóközönség ki van téve annak, hogy „kevert szén“ elnevezés alatt a legsilányabb szenet vásárolja. Ennélfogva nincsen semmiféle olyan szempont, amely a keverés megengedését indokolná, a miniszter tehát a fogyasztóközönség érdekeinek megvédése céljából a keverési tilalom kimondása mellett foglal állást. Minden tüzelőanyagot tartalmazó zsák oldalára legalább 6 cm. magas és egy cm. vastag, a zsák színétől elütő, le nem törölhető festékkel festett számokban, illetve a betűkkel fel kell írni a tartalom súlyát. Szükségtelennek tartja a miniszter, hogy a tüzelőanyagárusító helyeken hatóságilag láttamozott árjegyzéket függesszenek ki. Az árjegyzékeknek hatósági záradékkal ellátása felesleges terhet ró az elöljáróságokra és a felekre is s sokkal könnyebb eljárással lehet ellenőrizni az árusítók árait. Árjegyzékeket amúgy is ki kell függeszteni az üzletben, tehát a vevő ellenőrizheti az árakat. Intézkedik a belügyminiszter leirata arra vonatkozólag is, hogy kivételes, sürgős esetekben a tüzelőanyag szállításánál olyan alkalmi munkások is alkalmaztassanak, akik nincsenek hatósági igazolvány és rendszám birtokában. Az eredeti szabály- rendelet szerint, ugyanis tüzelőanyag szállítására csak rendőri fényképes igazolvánnyal ellátott munkásokat szabad foglalkoztatni. A módosítást azért követeli a belügyminiszter, mert igen nehéz elzárkózni a kereskedelmi érdekképviseletek előterjesztésében előadott azon érvek elől, melyek az alkalmi munkások igénybevételének szükségessége mellett szólanak. Ily alkalmi munkások a tüzelőanyagkei eskedelem és szállítás természete folytán, amint arra a Kereskedelmi és Iparkamara is helyesen rámutat, kivételes esetekben szükségsze- rűleg igénybe veendő, mert azok teljes kizárása a tüzelőanyag megdrágulását idézheti elő és esetleg a rakodómunkát az igazolványosok monopóliumává teheti. A büntető rendelkezések tekintetében is módosítást kíván a miniszter leirata. így például a pénz- büntetést,^ amelynek maximumát a szabályrendelet 100 pengőben állapította meg, 40 pengőre kívánja redukálni. I arthatatlannak mondja a szabályrendeletnek azt az intézkedését, hogy a tüzelőszerkereskedők ismételt kihágása esetén pénzbüntetésen kívül a szállított tüzelőanyagok is elkobozhatok. Ez az intézkedés azért nem állhat fenn, mert a már eladott és megvett árut elkobozni nem lehet. Ha ugyanis a tüzelőanyagot már valaki megvette, az elkobzás a vevőt éri. Azért sem állhat fenn ez a rendelkezés, mert ag elkobzás tekintetében a büntető^ törvénykönyv intézkedik erre vonatkozólag, minélfogva nincs szükség szabályrendeleti intézkedésre. I őrölni kell a szabályrendeletnek azt a paragrafusát is, amely arról szól. hogy az elkobzott tüzelőanyag értékesítéséből befolyt összeget a főváros jóléti intézményei javára fordítják, mert ez az 1901. évi XX. t.-c.-be ütközik. A helyihajózás deficitje. A M. F. T. R. szubvenciójának felemelését kéri a jövő évre. — Ebben az évben még a régi szubvencióval is beéri a vállalat. A helyi hajójáratok megindulásának kérdése újra aktuális. Emlékezetes, hogy az elmúlt években mennyi alkudozás és tárgyalás folyt a propellerjáratok körül. Két év előtt nem is jártak a hajók, mert a főváros és a kormány nem voltak hajlandók megadni azt a szubvenciót a METR.-nek, amelyet ez a helyi hajózás fenntartásáért békében élvezett. A főváros 100,000, a közmunkatanács pedig 20,000 pengő szubvenciót szavazott meg a ha.iőstársaság- nak s ennek ellenében tavasszal a propellerek újra megjelentek a Duna hullámain. A közgyűlési határozat, amely ezt a szubvenciót megszavazta, úgy szólt, hogy a következő években a mindenkori viszonyoknak megfelelően döntenek a támogatás további megadása és összegszerűsége tekintetében. Az idei költségvetésben újra 100,000 pengőt irányoztak elő erre a célra, amit a közgyűlés jóvá is hagyott és a közmunka- tanács is kilátásba helyezte ez évre is a 20,000 pengőt. A M. F. T. R. igazgatósága a napokban beadványt intézett a tanácshoz, amelyben közli, hogy április 15-én, ha pedig az időjárás kedvezőtlen, május 1-én megindítja a helyi hajózást és október 15-ig a tavalyi keretekben járatja a propellereket. Ez alkalommal rámutat a hajóstársaság arra a súlyos veszteségre, amelyet a propellcrjáratok fenntartása a vállalatnak okoz. Az elmúlt évben 129,280 pengő bevételle szemben 431,713 pengő volt a kiadás, tehát a helyi hajózásra 302,433 pengőt fizetett rá a vállalat. Ebből leszámítandó a 120.000 pengős szubvenció s még így is ^ 182,432 pengő volt a tiszta deficit. A helyi hajókba fektetett tőke viszont 848,574 pengő. A múlt évben 507,058 utast szállítottak, kik közül 387,718 fizetett rendes áru és 119,340 kedvezményes jegyet. A Margitszigetre csak 92,303 utast szállítottak, tehá't az utasoknak alig egyötödrészét, holott mindenki azt hitte, hogy a helyi hajókat többnyire azok veszik igénybe, akik a Margitszigetre igyekeznek. A beadványban kér: a M. F. T. R. igazgatósága a tanácsot, hogy legyen tekintettel erre a súlyos anyagi áldozatra, amelyet a vállalat a főváros közönsége érdekében a helyi hajózás fenntartásával hoz. Miután az idei fővárosi költségvetésben, amelyben 100,000 pengő szubvenció van előirányozva, változtatni már nem lehet, az idei támogatás összegének felemelését nem is kéri Az 1929. évi költségvetésbe azonban 160,000 pengő szubvenció felvételét kéri a M. F. T. R. a főváros tanácsától. A szénatéri gödör. Levél a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő úr! Azt képzelem magamról, hogy a lehető legelfogulatlanabb ember vagyok, mert tekintet nélkül emberre, pénzre, rangra, méltóságra, szeretem a jót, gyűlölöm a rosszat és arra törekszem, hogy lehetőleg minden csúnya dolgot eltüntessek. Ez már csak igazán tiszta elvi álláspont! Hat ezen az alapon merem kimondani, hogy a Budapesti Budai Tornaegyesület által a Széna-téren béreit sportteriilet rossz helyen van és csúnya és azért minden eszközt meg kellene ragadni, hogy azt onnan minél hamrább kitelepítsék. En szeretem a sportot, az egészséget és tisztelem mindazokat az előkelő urakat, akik, a tornaegyesületet támogatják és pártfogolják. De azt hallom, hogy azt a régi Christen-féle téglavető gödröt, amelyet csak aligei 1 ig tudtak maszkírozni a földbe süllyesztett kastély- épülettel, még hosszú-hosszú éveken át ott akarják hagyni a Szénatérnek nevezett szép nagy térnek közepén, a helyett, hogy a szabad közlekedésnek és a fővároshoz méltó esztétikának végre levegőt adnának. Pedig utóvégre is a közönségről van szó, amelynek csak kis része élvezi a magántársulás javára elkerített területnek külön előnyeit. Nem vagyok a szénatéri piacnak szószólója. A bóáéváros csúnya s azért azt meg kell szüntetni. Minden piacon legyen néhány hely külön árusok számára, mert a gazd- asszonyoknak az az érdekük, hogy a lakásukhoz közel eső téren heti piacra, napi piacra mehessenek. De erre nem kell ugyanegyféle cikkre 30—40 bódénak, valójában patkányháznak állania. A téren legyen egy-egy cikkre 4—5 csinos házacska, legyen hely a ralusi árusoknak, de különben a tér legyen szabad helye a közlekedésnek, legyen rajta szobor, liget, esetleg játszóhely mindenki gyermeke számára. A magántársulatoknak pedig adjanak helyet künn, nem bánnám, akár a hűvösvölgyi nagy réten is, ahol sportolhatnak, síelhetnek, korcsolyázhatnak, tenni- szezhetnek, adjanak nekik a város részéről szubvenciót, kárpótolják őket bőkezűen, semmi jó célra sem sajnálom a pénzt, de a gödröket végre-valuliéra tömjek be, a tereket szabadítsák fel, tegyék az életet széppé és szabaddá s ne rakjanak az utódok vállára oly szerződési kötelezettségeket, amelyekért csak nyugtalanítani fogják őket haló porukban. A Christenféle téglavetőnek gödre már elég ideje tátja fekete száját a XX. század gyermekeire. Az ilyen hagyományoknak fenntartása nem tartozik az ősök tiszteletéhez. Kiváló tisztelettel- .Budai olvasójuk. Wilhelm Fülöp Károly liftkarbantartó, javító és készítő Budapest, IV., Vármegyeház-utca 7. ___________________Telefon : Lipót 982 62. Hazai Felvonó Gyár V., Újpesti-rakpart 5. szám. Telefon: Teréz 132 — 35. Qilfian PC firparian a tegtökéletesebb műgrafitos kenő- Uliuay CD Ul Ccltldy anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arcn-Tnn Arrn-Spalit amerikai formálható azbeszt fedőMIUU I UJJ, Hl uu OGCUll, es szigetelő anyagok, 10-30 évi élettartammal,'mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Kun Sándor Alapítási év : 1892. Sürgönyeim: KUNSHIP. Telefon: József 361—23 Vezérképviselet : Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 18. sz. Scheiber Miklós okleveles gépészmérnök központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : j. 352-92. BIRD gyula VÁLLALKOZÓ Bádogos, vízvezeték-, lágszesz- és csatornázási berendezések. Budapest, VII.. Kertész-utca 1. Telefon: József 429—67. VÍZ á" Szentgyörgyi és Társa pz Budapest, Vili., Baross u. 88. Telefon : J. 303-97. SCHÖNDORFER JENŐ MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VIZVE- £ ZETEKI ES CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA \ Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. | MAUTNER ES TAKSA BUDAPEST, X.. LIGET-UTCA 37 SZ. - Saját telepén. TERVEZ ÉS RÉSZIT: Központi fűtés és szellőztetés, központi melegvíztermelő-, gőzfürdő-berendezéseket, légszesz-, vízvezeték-, fürdőszoba-, kloset-, csatornázási-, szivattyú- és bádogos-munkálatokat, — Telefon : József 314—79. BRÜNDL JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára BUDAPEST, VII., PETERFFY SÁNDOR-U. 34. Telefon : J. 315-19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gáz, derítő-telepek, városok vízmüvei, városok csatornái.
