Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-02-15 / 7. szám

J ' .1 v J92Ő. február 15. Független Budapest 9 Az Angol* Magyar Bank nagyszerű üzletéve. Az Angol-Magyar Bank Rí. igazatósága február 7-én tartott ülésében megállapította * az 1927. íiletév mérlegét, amely 2,232,818,71 P tiszta nyereséggel zárul, az előző évi 928,219,64 P-vel szemben. A nye­reség fölosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot "fogja a február 29-ére egybehívott XXXVII. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy abból osztalékul 1,560.000 P, vagyis részvényenként 6'50 P 13%, a tavalyi 12%-kal szemben) fizettessék ki, a tartalékalap gyarapítására az alapszabályok­ban előírt 79,223 P dotáció helyett 268,182 P (tavaly 63,636 P), a nyugdíj tartalék növelésére pedig 100,000 P (tavaly 50,000 P) fordíttassék, míg az alapszabály­szerű levonások után fönnmaradó 146,190,80 P (ta­valy 48,360 P) az 1928. üzletév számlájára vites­sék áh A mérleg a bank saját tőkéinek, valamint a keze­lésére bízott idegen tőkéknek, úgyszintén kihelye­zéseinek és általában egész üzletének rendkívül ör­vendetes, nagyarányú fejlődéséről és a mobilitás fo­kozásáról tanúskodik. A mérleg főösszege egy-egy oldalán 136 millió P, az előző évi 71 .millió P-vel szemben, ami 91%-os növekedésnek felel meg. Az intézet kimutatott saját tőkéje az előző évi 12 millió P-ről 31 millió P-re emelkedett, amelynek azonban ’/3-része csak az elmúlt év végei felé folyt be. A betétállomány az előző évi 37-8 millió P-ről 58‘4 millió P-re szaporodott. A hitelezők (nem betét jel­legével bíró folyószámlák) tétele az előző évi 19*7 P-ről 32-3 millió P-re növekedett. A forgalomban levő saját kibocsátású 734%-os dollárzálőglevclek állománya (az ÜKH.-nak továbbított 57 millió P összegű doHárköpcsönökön fölül) ugyancsak 57 mil­lió P; ez a tétel ezúttal elsőízben szerepeli a bank mérlegében, mert a törlesztéses jelzálogkölcsönök folyósítását az intézet csak az 1927. év második fel­iében kezdte meg. A bank által kezelt idegen tőkék összege tékát 96‘4 millió P, az 1926. év végén kimu­tatott 57-5 millió P-vel szemben, ami 67T>%-os emel­kedést jelent. A bank mobilitását az jellemzi legjobban, hogy a fönti 587 millió P összegű betétállománnyal szem­ben 617 millió P összeg áll elsőrendű mobilitásé vagyöTitételekben, nevezetesen pénztári készletek 37 millió P, a váltótárca 48-6 millió P (tavaly 20'9 mil­lió P) és a tőzsdén jegyzett kurrens értékpapírokra nyújtott előlegek 10 millió P (tavaly 3*5* millió P) összegben. Az 1927. év folyamán az intézet 190‘4 millió P összegű váltót számítolt le (192(Pban 100*2 millió P) és e nagy forgalom ellenére fizetésképtelenségek­nél egyáltalában nem volt érdekelve. Az adósok té­tele — a géposztálynak Nemzetközi Gépkereske­delmi Részvénytársasággá való alakulása, illetve különválása ellenére — az egyéb üzlet növekedésé­nek megfelelően az előző évi 277 millió P-ről 42'8 millió' P-re emelkedett. Az intézet saját zálogleve­leinek födözetéül szolgáló törlesztéses dollár-jelzá­logkölcsönök 5'8 millió P-vel szerepelnek az 1927. év végén. Az értékpapírtárcában szereplő állandó jellegű érdekeltségek, az azóta bekövetkezett jelen­tékeny árfolyamemelkedések ellenére ismét ugyan­olyan árfolyamokon vannak fölvéve, mint aminők a fölértékelési mérlegben szerepeltek. Ugyanez vonat­kozik a bank értékes ingatlanaira is, amelye'k az ingatlanok forgalmi értékében beállott jelentékeny emelkedés ellenére változatlanul szerepelnek. Uj tétel gyanánt szerepel az aktívák között a géposz­tályból 1 alakult föntebb cÜdített Nemzetközi Gép­kereskedelmi Rt.-nál fönnálló 7 millió P összegű törzsrészvényérdekeltség (e társaság 11,144,000 P összegű elsőbbségi részvényeit tudvalevőleg a bank angol, holland és svájci üzletba'rátai vették át); ezzel az alapítással kapcsolatban igen jelentékeny lekötött tőkék szabadultak föl a bank részére. Az 1927. üzletévi eredményszámla szerint az in­tézet 5‘5 millió P brúttónyereségét ért el. A kimu­tatott tiszta nyereség a brúttónyereségnek 40%-át teszi ki, ami elég kedvező aránynak minősíthető. A nagyobb saját és idegen tőke, valamint a minden téren lényegesen megnövekedett forgalom dacára, a költségek az előző év színvonalát alig haladták túl. Az igazgatóság elhatározta, hogy a bank nyug­díjasai helyzetének javítása érdekében a közgyűlés elé javaslatot terjeszt a nyugdíjarányszámnak 30%-rói 40%-ra való önkéntes fölemelése iránt. FRATRICHEVICH ISTVÁN díszítő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épületek, Jéocsőházak, káveházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98, STEINER ésSZIMPEh ísz-, templom-, szoiiaíesi és mázolok Budapest, IX., Üllői-út 57. — Telefon: József 6-29 A Hazai Bank 4*50 pengő osztalékot fizet és fölemeli az alaptőkéjét. A Hazai Bank Részvény tárázásiig igazgatósága ülést tartott, amc.yen megállapította a február 18-ára kitűzött rendes közgyűlés elé terjesztendő mérleget. E méreg — az igazgatóság által a közgyűlés jóváhagyásának fenntartásával az 1927. év nyeresé­géből a nyugdíjtartaléknak 800,000 pengőre törté­nendő emelésére fordított 200000 pengő betudásával - 2,664.54670 pengő bruttó nyereséget tüntet fel, amely összegből továbbá levonva a személyi kiadá­sok címén kimutatott 739,348-85 pengőt, a dologi ki­adások címén felmerült 646,209-32 pengőt, az ingat­lanértékcsökkenési alapba helyezett 25,000 pengőt, l.953,9SS'a9 uengő tiszta nyereség mutatkozik, az előző évi 838,364-93 pengő tiszta nyei őséggel szem­ben. A nyereségből a közgyűlés elé terjesztendő ja­vallat szerint 720,000 pengő fordítandó osztalékfize­tésére, úgy hogy minden egyes részvény után az 1927. üzletévre 4-50 pengő osztalék fog az előző évi 3-60 pengő osztalékkal szemben kifizetésre kerülni. A kimutatott nyereségből a tartalékalap alapsza- bályszerű 62,011-57 pengő javadalmazása helyett ezen alapnak 140.000 pengővel való iavadaimazlására tesz az igazgatóság javaslatot, ami által az 5,000,000 pengőt kitevő tőketartalékon felül létesített tartalék- alap 300,000 pengőre emelkedik. Az igazgatóság a mérlegben kimutatott nyereségből a nyugdíjalapnak 80,000 pengővel,'a Szitányi Ödön-alapnak 20,000 pen­gővel való növelését javasolja. A mérleg adatai az. intézet állandó fejlődésének képét mutatják. A váltó­tárca az előző évi 12,592,609-32 pengővel szemben 21,172,16473 pengőre emelkedett; a bank által kezelt betétek és idegen tőkék 35,381,817-39 pengőről 45.901.113-40 pengőre. A vállalatokba való befizeté­sek tételénél mutatkozó csökkenés az intézet tárcá­jában levő Festi Hazai Első Takarékpénztár Egye­süké t-i részvényekből 10 évi zárolással történt el­adásnak folyománya. A bank jelentékeny részvény- érdekeltsége az érdekköréhez tartozó elsőrangú vál­lalatoknál (Union des Usines et des Exploitations Eorestieres de Nasic, Fővárosi Sörfőző Rt., Pannónia Sörfőző Rt., Borsod—Miskolci és Debreceni István Gőzmalom Rt., Első Békéscsabai Gőzmalom Rosen­thal Márton Rt., Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt.) az intézet konzervatív mérlegkészítési elveinek meg­felelően változatlanul értékeltetett. Az igazgatóság jelentése megemlékszik az 1927. évben alapított két új vállalatról: az Elektrolawis Villamos Áramszol­gáltatási Rc.-ról és a Hazai Áruhitelintézet Rt.-ról. A bank üzletkörének állandó bővülése, az érdek­köréhez tartozó iparvállalatok fejlődése és ezzel kapcsolatosan növekvő szükségletei indokolttá teszik az intézet saját tőkéinek megfelelő szaporítását és ehhez képest az igazgatóság a társaság alaptőkéjé­nek fölemelésére tesz a közgyűlésnek indítványt oly értelemben, hogy a jelenlegi 6,400,000 pengőt tevő alaptőke 90,000 darab új, az 1928. üzletév eredmé­nyében már részesedő 40 pe,ngő__névértékű „részvény kibocsátása útján 1Ú,000,000 pengőre emeltessék fel. A tőkeemelés sikeres lebonyolítását a bank főrész­vényesei eleve biztosították s annak keresztülvitele után az intézet saját tőkéi mintegy 17,000,000 pengőt fognak kitenni. PÁSZTY IMRE fémőntő Ä Alapítva 1912. KISPEST, KLAPKA-UTCA 38. Alapítva 1912. A Hazai Bank új ügyvezető-igazgatója. A Hazai Bank igazgatósága dr. Hoch József igazgatót iigy- 'vezető-igazgatóvá nevezte ki. A Pesti Hazai Takarékpénztár új vezérigazgató­helyettese. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesület igazgatósága folyó hó 9-iki ülésében Milos György ügyvivő-igazgatót vezérigazgatóhelyettessé nevezte ki, dr. Pósch Gyula igazgatót pedig ügyvivő- igazgatóvá léptette elő. A Nemzeti Bank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank múlt hétfőn délután tartotta Popovics Sándor elnöklésével közgyűlésének IV. rendes évi ülését. A közgyűlés tudomásul vette a főtanács évi jelentését, majd jóváhagyta az 1927. évi zárószámadásokat és a főtanács részére a felmentvényt megadta. Dr. Scho­ber Béla vezérigazgató előterjesztésére a közgyűlés elfogadta a főtanácsnak az 1927. iizletévi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. E szerint a tarta­lékalap eléri az alaptőke 20 százalékát, azaz 6,951,219 pengőt. A részvényesek számára 11 százalékos osz­talék, azaz 100 aranykorona névértékű részvényen- kint 11 aranykorona (P 1274) kifizetése válik lehe­tővé. A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg. A főtanács tagjaivá'Pap Eleket, Rémült Istvánt, Heinrich Gábort, gróf Kimen-Héderváry Károlyt és Scitovszkv Tibort választotta meg. A főtanács pót­tagjául Visnya Ernőt, a Pécsi Takarékpénztár elnök- vezérigazgatóját választotta meg. Végül a közgyűlés a számvizsgálók és számvizsgáló póttagok választá­sát ejtette meg. Számvizsgálók: Bleszl Ferenc, Gre- gersen Nils, dr. Gschwindt Ernő, Adler Szigfrid és Szunyogh Szabolcs, számvizsgáló póttagok: dr. Nil- sen Rudolf és Pucher István lettek. A főtanács a közgyűlést kövétő.ülésében Pap Elek és dr. Rémült István főtanácsosokat a bank alelnö- keivé újból megválasztotta. A bank az 1927. évi üzletévre szóló osztalékot a 4. szánni részvényszelvény beszolgáltatása ellenében összes intézeteinél 1928. február 7-iö! kezdve fizeti ki. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára r.-t. f. hó 9-én tartotta XXI-ik évi rendes közgyűlését dr. Mik- lauzi.es Adolf alelnök elnöklete alatt. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, amely a Takarékpénztárnak az elmúlt évben elért nagy fej­lődéséről és kedvező iizlctercdmén.véről számolt be. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1927-ik üzletévre a 10 pengő névértékű részvények után 10% oszta­lékot, vagyis részvényenkint 1 pengőt fog a részvé­nyeseknek í. hó 10-től kezdve kifizetni. A közgyűlés az igazgatóság új tagjául báró Herényi Zsigmónd v. b. t. t., ny. jninisztert választotta meg. ü A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Weiss Fülön 1 elnöklete alatt c hónap 7-én tartotta meg 86-ik ren­des évi közgyűlését, mely az igazgatóság összes ja­vaslatait elfogadta. Az igazgatóságba új tagokként gróf Zichy János v. b. t. t. és Relating Artúr, a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a fel­ügyelőbizottságba pedig új tagként Haggenmacher Ottó’ választattak be. Az 1927. évre szóló osztalék­szelvényt a bank február 8-ától kezdödöleg darabon- kínt 6 pengővel váltja be. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság igazga­tósága közzé tette a takarékpénztár 1927. évi mér­legét, amely a február 25-ére összehívott közgyűlés elé fog terjesztetni. A mérleg 969,459,47 P tiszta nye­reséggel zárul az előző évi 434,111,79 P-vel szem­ben, aminek alapján az igazgatóság részvényenként 5 50 pengő (11%) osztalék fizetését hozza javaslatba az előző évi 4‘80 pengő helyett. A nagyobb nyereség,- ben már kifejezésre jut a múlt év elején keresztül­vitt tőkeemelés, emellett azonban a mérleg egyéb adatai is az intézet újabb erőteljes fejlődéséről tesz­nek tanúságot. Az elmúlt év végéig a betétek és hite­lezők összege 35,297.29 pengőre emelkedett az 1926. év végén fennállott 22,846,132,58 pengővel szemben, a váltótárcaállomány pedig az év végén 20,763,35472 pengőt tett ki az előző évi 10,835,292,30 pengő helyett. A jelzálogkölcsönüzletben is igen erőteljes emelke­dés állapítható meg, amennyiben a folyósított jel­zálogkölcsönök összege 12,068,091,88 pengőre emel­kedett a tavalyi 1,542,064,48 pengővel szemben. A községi kölcsönüzlet is újra megindult és az 1927. év végéig a takarékpénztár 1,836,059,58 pengő ösz- szegű községi kölcsönt folyósított. Az intézet 7%-os és 714%-os angol fontra szóló községi kötvényeket helyezett el. Az intézet címletforgalma az év végén összesen 13,895,118,70 pengőt tett ki A takarékpénz­tár fiókjai, affiliációi és az érdekörébe tartozó vál­lalatok vajamennyien fokozottabb tevékenységet fej­tettek ki az elmúlt évben és a takarékpénztárral egyetemben egészséges fejlődés képét mutatják. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület Riró Zsigmónd udvari tanácsos alelnök elnöklete alatt le­folyt 88. évi rendes közgyűlése az igazgatóság vala­mennyi javaslatát elfogadta és ennek megfelelően elhatározta, hogy a 2,850,127,64 P tiszta nyereségből folyó hó 13-tól kezdődően fizettessék osztalékul min­den részvény után 12 P (tavaly HE P), fordíttassék a rendes tartalékalapra 200,000 P (160,000 P), ingat­lanértékcsökkenési tartalékalapra 100.000 P (—), a nyugdíjalapra 200,000 P (160,000) , az egyesületi se­gélyalapra 100,000 P (—). a tisztviselők külön juta­lékára 100,000 P (80,000 P) és 49,849,78 P pedig vi­tessék át az 1928. évi nyereség- és veszteségszám- lára. Már a rendes évi nyereségnek tetemes emelke­dése és ennek megfelelően a tartalékalapoknak gaz­dagabb dotálása is tanúbizonyságot tesz az intézet további örvendetes fejlődéséről, ami az osztaléknak 20%-kal 10 P-ről 12 P-re való emelésében is kifeje­zésre jut. Ez az osztalék a részvény jelenlegi árfo­lyama alapján közel 6%-os jövedelmet, az elmúlt év­ben keresztülvitt tökeíölemelés során 170 P-s áron kibocsátott új részvények alapján pedig 7%-ot, tehát a békeidők hozamát lényegesen meghaladó jövedel­mezőséget jelent. Az évi eredmény annál kielégítőbb, mert sikerült azt, az üzleti forgalom emelkedéséből folyó tárgyi kiadások megnövekedésén fölül tiszti fizetésekre és a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében foga­natosított nyugdíjpótlások és a megnövekedett adó­terhek dacára elérni. Az intézet ilyképen megnöve­kedett teherviselőkén essége1, megengedte a régi nyug­díjasok nyugdíjátértékelési arányszámának 45%ról immáron 50%-ra és a szolgálatban levő tisztviselők nyugdíjhányadának 70%-ról 75%-ra való emelkedé­sét is, amelyre vonatkozó igazgatósági előterjesz­tést a közgyűlés megelégedéssel emelt határozattá. Az igazgatóságban megüresedett egyik állásra a közgyűlés közföl kiáltással gróf Károlyi Gyulát, a felügyelőbizottságba Hajós Gergelyt és a választ­mányba Vermes Béla és dr. Zachüir Gyula urakat választotta meg. 41 ^.11111II111111111II11111111II11111 111 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111n1111 — TRAUSZ HENRIK szobafestő- és mázolómester Telefon : J. 333-27. BUDAPEST, VII., GARAY-TÉR 9 . ~ i ii 11111111111111111111111111111111i111111111111111•i>111111111111111111 i 111 * i1 >>■ 11 ■1111111111111 ­MŰMÁRVÁNY!! Neuhauser János első magyar műmárvány- készítő-mester, rabilz- és stuccómunka-vállalkozó Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: J. 391-19. SZELDL KÁROLY ércöníődéje BUDAPEST, I., ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó: T. 132-82. KÖZTISZTVISELŐKNEK CSALÁDI HÁZ építéséhez legelőnyösebben folyósíitat építési kölcsönt „CONCORDIA“ bank- és pénzváltó-üzlet. VI., }ókai-utca 6. Telefon: Lipót 966-63. Zongoravásárlók figyelmébe ■ . .un—^7—HIM Ilii II IIIMIMTTlirilTWinTITWITnrMNIWMWlM 33 évi működésem után a CH.MEL cégből kiváltam, zongora- és cramoíonüzletemet Szabadi A. és Fia cég alatt VI., Andrássy-úf 17. sz. a. megnyitottam. SZABADI ADOLF kereskedelmi tanácsos. — Telefon: Teréz 112—60.-filllllllllii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom