Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-19 / 51-52. szám
10 Független Budapest 1928. december 19. Lehet-e takarékoskodni as iskolaépítkezéseknél! Irta: .'LitvoltGyula műszaki tanácsos. A háború előtti években végrehajtott építkezési ciklusokban jelentős számban szerepeltek iskolaépületek, bizonyságául annak, hogy annak idején nagy súlyt helyeztek az iskolaépítési Programm megvalósítására. A közbejött háború és az ezt követő események tették lehetetlenné, hogy a Programm teljes egészében megvalósuljon. A háború évei alatt nagy nehézségek, -pénzbeli áldozatok árán, odairányult minden törekvés, hogy a már megkezdett építkezések valahogy folytathatók legyenek és az épület befejeztessék. Ez több épületnél sikerült is, noha maradt vissza olyan, mely még ma is csak az alapfalakat mutatja és további építése még mindig bizonytalan. (Karp- fenstein-u. iskola.) Üj építkezésre még csak gondolni sem lehetett egész 1923-ig, miután az anyagi eszközök nem álltak rendelkezésre. 1923-ban kezdtek a fővárosi közoktatási ügyek intézői foglalkozni iskolaépületek létesítésének feladataival. Bizonyos iskolaépületekre voltak kész tervek, amelyekhez csak a változott viszonyoknak megfelelő költség- vetéseket kellett elkészíteni és így az építés kérdését "beledobni a napi politikába. Az erősen érezhető munkanélküliség is segítségül jött és igen nagy érdeklődés mutatkozott az illetékes körökben aziránt, hogy az iskolaépítéseket újra programmra kell tűzni és folytatni ott, ahol a háború bennünket kultúrmunkánkban megzavart. Az építési ügyosztály a közoktatásügyi szervekkel megfelelő építési programmot dolgozott ki, melyen belül szerepeltek meglévő iskolák bővítése emeletráépítésekkel és teljesen új iskolaépületek emelése. Az elsőkből megvalósultak 1926—27. évben a Hernád-, Őrnagy-, Szemere-, Sziget-, Kiskorona- és Diána- úti iskolák emeletráépítései, míg a második csoportba eső új iskolák építése elmaradt, mert a beruházási kölcsön ily célra fedezetet nem nyújtott. Igen erős szóharcok, melyek a különböző szak- bizottságokban elhangzottak, végre meggyőzték az illetékes tényezőket arról, hogi^ az új iskolák szükségessége fennáll és elodázhatatlan kötelessége a hatóságnak megépíteni az iskolákat azon kerület- részekben, ahol iskolahiány miad az oktatásügy komoly veszedelemnek néz elébe. így vétetett fel az 1928. évi költségvetésbe 2,000.000 pengő új iskolák építésére. Az építési ügyosztály ennek alapján ez év június havában megkezdte három új iskola és egy óvoda épület tervezési munkálatainak az előkészítését, és novemberben bemutatta a tervet és költségvetést az illetékes közoktatásügyi ügyosztálynak. Ez utóbbi a közgyűlési engedély és hozzájárulás kieszközlése érdekében felterjesztette azokat a pénzügyi bizottságnak, amely legutóbbi ülései egyikén behatóan foglalkozott az építkezés költségelőirányzatával. A pénzügyi bizottság határozata élénk megütközést keltett mindazok körében, kik eddig hivatásból bármely vonatkozásban iskolaépítéssel foglalkoztak. A pénzügyi bizottság ugyanis magasnak találta az előirányzott építési költségeket és azon nézetének adott kifejezést, hogy a költségvetési hitelösszegből négy iskola építése is kikerülhet, ha a takarékossági elvet a tervezésben keresztülviszik. Miben nyilvánuljon ez a takarékosság, mikor a tervező építész kimutatta, hogy nem tervezett több helyiséget, mint amelyeket az eddig érvényben levő iskolaépítési normáliák megállapítanak az előírt méretben és úgy külsőleg, mint belsőleg nem adott gazdagabb kiképzést, mint amely megvan a legegyszerűbb fővársi iskoláknál? Minthogy a bizottság ragaszkodott azon követeléshez, hogy az építési költségek redukálandók, az építési ügyosztály vezetőjének javaslatára elhatározta, hogy a költségek csökkentését érje el, egyrészt a beépítési légköbméter mennyiségének leszállításával — másrészt a belső és külső kiállítás egyszerűsítésével, az által, hogy a linóleumnál olcsóbb padozat alkalmaztassák úgy a tantermekben, mint a tornatermekben. A légköbméter redukálása csak ú'gy érhető el, ha helyiséget elhagyunk és nem építünk meg. Tehát az új iskoláknak kevesebb tanterem-számmal, eddig nélkülözhetetlennek tartott mellékhelyiségek nélkül, kisebb tornateremmel és olcsóbb padozattal kell készülniük. A nélkül, hogy a pénzügyi bizottság felfogását kritika tárgyává tennők és meghajolva azon fontos érvelés előtt, mely bennünket is vezet minden ténykedésünkben, hogy t. i. a főváros mai leromlott gazdasági helyzetéhez alkalmazkodjunk és semmiféle réven felesleges kiadásokat ne okozzunk tudva, vagy tudatlanul — mégis értelme lesz felvetni azt a kérdést, helyes-e az ily módon való takarékoskodás az építkezéseknél? Ne felejtsük el, hogy az építész, aki tervez valamely épületet, az Programm alapján végzi el. A Programm jelen esetben a köz- oktatásügyi ügyosztály által megadott tanterem szükséglet volt, mely utóbbit statisztika lakszerű- ségi akutokkal támasztott alá s azon építési normáliák, melyeket a főváros iskoláira nézve szakféfiak közösen megállapítottak a háborút közvetlen megelőző időkben. Éezen normáliákban a hazai s külföldi iskolák példája nyer felhasználást és úgy pedagógiai iskola- higiénia, épületszerkezet és anyag alkalmazásának szempontjából eddig, mint legjobb típus ismertetett el. Ki vállalja a felelősséget azért, ha a megépítendő iskolának nem lesz várószobája, melyet a fiatal iskolaorvosi intézmény oly fontosnak tartolt, ha nem lesz iskolai szertár, tornaterem, öltöző, tornaszertár, zuhanyfürdő és egyéb oly üdvös intézmény, melyet a pedagógusok és orvosok, mint a modern iskolaépítés kellékeit nélkülözhetetlennek minősítettek? S melyik iskolaigazgató fogja vállalni az iskola tisztaságáért a felelősséget, ha a tantermekben hajópadló lesz és nem linóleum, mely anyagot eddig mint hézagmenteset a leghigiénikusabbnak tartottak? Lesz-e elég szolga s takarítószemélyzete az iskolának, hogy a gyakori padlósúrolásokat elvégezze. Ezek mind olyan kérdések, melyekkel érdemes^ lesz foglalkozni és talán össze lehet egyeztetni máskép a takarékosságot a célszerűséggel, mely minden jól megépített épületnek a legfőbb kritériuma. Kívánatos tehát és azt követelnünk kell hathatósan, hogy sürgősen üljön össze egy oly vegyes bizottság, mely áll: tanügyi, orvosi, építési és pénzügyi szakértőkből és állapítsák meg a mai időknek megfelelő iskolaépitési elveket, melyeket azután az egész iskolaépitési ciklusunkon keresztül betarthatunk. Abból a körülményből kifolyólag, hogy az említett iskolaterveket az építési ügyosztály házilag készítette el, —■ több oldalról — erős kifogások hangzottak el. A törvényhatósági bizottság építész és mérnök tagjai megismételték azt a kívánságukat, hogy a hatósági alkalmazásban lévő építész (akit elég helytelenül mérnöknek címeznek) ne tervezzen, ne végezze a művezetést, hanem a megbízott magánépítészt ellenőrizze minden munkájában. Nem akarunk a jelen konkrét esetből kifolyólag rámutatni arra, hogy ez a kívánalom így általánosítva helytelen és kivihetetlen. Mert tényleg a fenti iskoláknál azért kellett házilagos úton végezni a tervezést, mert nem volt pénz magánépítész díjazására és a feladat egyszerűsége sem követelte, hogy igénybe vegyünk drága magánépítészt; hogy egyeztethető össze ez a kívánalom a pénzügyi bizottság szigorú takarékossági követelményével? Ott követelnek négy iskolát háromnak a helyesen megállapított építési költségéből, itt pedig áldozzunk 120.000 pengőt építész tiszteletdíjakra, mikor a belső állandó munkaerők semmibe sem kerülnek — (mert talán a fizetésért is kell valamit nyújtani) és a kisegítésképen felvett segédmunkaerők díjazása egy éven át a tizedrészét teszi ki a fenti összegnek. Mindamellett megnyugtathatunk mindenkit, hogy az új, redukált tervezetben azért meg lesz az, amit Lavotta Gyula. A MAGYAR WAGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T GYŐRI AUTOMOBILGYÁRA a legújabb módszerek szerint gyártja a legmodernebb szerkezetű Rába-Krupp * Rába-Af teherbírása 3-5—4-5 tonna típusú teherbírása 1*5—2 tonna gyorsteherautomobilokat és 17—50 személyes autóbuszokat. Minden különleges célra is alkalmas speciálkocsik , Központi igazgatóság: II(> ILI B*BT8T. % .. BB.BtüA Bi Bt BkAA’~lr. 18. Tol,: 818-50.818-59 Alkatrészraktár és RÁBA-javítóműhely: IBI B>A B»B18T. Bt Bü'BI BOB’lüft B-B'?T 2«. Tololoii: Jó/noí 453-84. egy jó iskolától megkövetelünk és amit a következőkben ismertetünk: 1. Célszerű beépítése a teleknek, levegős udvarok, kertek képzése az épület körül. 2. Célszerű, de azért gazdaságos alaprajzi elrendezése a tantermeknek, jó közlekedés a folyosón és a lépcsőkön, levegő s világosság az épület minden részében. 3. Kellő előrelátás, hogy az építmény bővíthető legyen. 4. Egyszerű külső és belső kiállítás. 5. Jól működő egészségügyi berendezések kellő számban. 6. Központi fűtés alacsony nyomású gőzfűtési rendszerben. 7. Szolid tantermi és tornatermi bútorok, illetve berendezések. A beépítési egységár légköbméterenkint 35 pengő körül lesz, míg az összes berendezésekkel és bútorokkal együtt 45 pengőt nem fog. meghaladni. GABOS OSZKÁRÉ oki. építész, építőmester Budapest, V., Újpesti rakpart 4. Telefon ; Teréz 289-65. KI AGYAR ÉPllÖ RÉSZVÉNY iÁRSUUT m^ber/' Budapest, VI., Teréz-körút 34. szám. ______Telefon : T. 272-64. Sürgönyeim: » Építő 272-64 Budapest». Mi.idenmmü vízépítés, folyams abalyozás és csatornázás. Kotrások dunai műtárgyakkal, csaturnakotrókkal és excavátorokkal. Dunai homok- es kavicseladás és szállítás. Vízi szántások és darukkal való kirakodások. Alapozások, mély- és magasépítés. Ut- és vasútépítés. Hídépítés Mindennemű betűn- és vasbetonépítés. Kőmuukálatok. Városi csatornázások és vízvezetek. —■— Hajó- es kotrójavítótelep és teli kikötő Apostagon. —— STABIL ÉPÍTŐ r.-t. Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16,-18» Telefon : Teréz 140-17. Maryalit Andor és Ödön oki. mérnök, építőmester, vállalkozók, vasbetonépítők Budapest, I., Kelen hegy i-út 11—13. Telefon : J. 388—43, J. 429-24 Uj építkezésnél, tatarozásnál nélkülözhetetlen a áP&f H 3ÁI^ falsarokvédő és hermetikus elzárás FH iK I ;>I I I j Budapest, VI., Podmaniczky-utca 63. Telefon : Aut. 120-55. NOVAK ISTVÁN Budapest, X., Maglódi-út felőli Kada-utca 22. Telefon : J. 372-48. Minden építési munkálatot vállal. kőművesmester, építési vállalkozó A BöhJer-rendszerű ACÉLHÁZ ma az ország szenzációja. Gyors, szolid és olcsó építkezés A jövő ideális Bakóháza! Magyarországon gyártja : MÁRKUS LAJOS vasszerkezeti gyár Budapest, VI., Htin-u. 4. Telefon: L 920-40 920-41
