Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-28 / 48. szám
XXIII. évfolyam. 1928. november 28 48. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31*5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Miszter Budapest, ezt a nevet adta valaki vidéken Erdélyi Bélának s mi ijedten neszelünk fel erre a szóra. Hogyan: ilyennek látják a pesti embert máshol? Lehetséges-e az, hogy Erdélyi Béla egyik szélső kicsúcsosodását jelenti a mai pesti erkölcsöknek, és hogy Budapest az a fertőző talaj, amelyből könnyen nőhetnek új és újabb Erdélyi Bélák? A törvényszéki rovatok hetek óta a vezércikk helyébe léptek, egyik szenzációs bűnpör kergeti a másikat. A levegőben mérges miazmák keringenek és bizonyos, hogy nieg van fertőzve ennek a városnak a levegője. Az újságok egyik oldala öngyilkosságok, bukások és panamák tudósításait közli, a másik a büntető főtárgyalásokat és újabb letartóztatásokat. Erdélyi Béla, Nagy István, Szász Elek, Röser Edvin és a sok, sok kisebb, kevésbbé érdekes bűnös mind ennek a városnak a levegőjén táplálkozott s most kimondják, a sok bűnös ember legveszettebb, legaljasabb példányára, hogy ő a Miszter Budapest, ő képviseli a mai budapesti embert. Nem akarunk védekezni ez ellen a rosszindulatú támadás ellen: méltatlan lenne a védekezés. De szembe kell nézni az okokkal, amelyek kifelé bizonyos kedvezőtlen látszatot keltenek s meg kell tapogatni Budapest pulzusát, vájjon tényleg olyan beteg-e, mint amilyennek hirdetik. Mert, hogy beteg itt a köz- és magánélet, azt nem lehet elvitatni, a kérdés csupán az: egyedül Budapest beteg-e, s ha igen, milyenek a betegségnek kórokozó csírái? A háború utáni Budapest tényleg beteg, de súlyosan beteg az egész megmaradt kis ország is. Nem csoda, ha a megnyomorított test és szív nem egészségesek és nem is hihető, hogy valaha is egészségesen keringjen a vér, ha a test és a tagok csonkák. De a háború szörnyű pusztításain túl is vannak itt beteges tünetek, és ha a háborús veszteségeken egyelőre nem is tudunk se segíteni, se enyhíteni, el kellene tüntetnünk azokat a betegségokozó állapotokat, amelyek a törvényszéki rovatokat s az öngyilkossági és letartóztatási híreket teszik állandó olvasmányainkká. A levegőnek kell itt megváltoznia, hogy visszanyerje Budapest régi egészségét. Ahhoz, hogy a közélet ne legyen teli suttogó gyanúsít- gatásokkal, ahhoz, hogy a rendőr, a bíró és az iskolaigazgató, az erkölcsöknek ez a három őre ne üljön a vádlottak padján, hanem régi tisztaságában ragyogjon: az kell, hogy új, tiszta levegő töltse be a tüdőket. A rendőr, a bíró és a tanító mint vádlott, szörnyű dolog, ez tényleg csak a ma Budapestjén lehetséges, s hogy ez a triumvirátus így kivirágzott, annak speciális oka van. A nagy szegénységen a gazdasági leromláson és a középosztály nyomorúságán kívül elsősorban az, hogy nincs nyilvános ellenőrzés, nincs sajtó- és szólásszabadság, minden bűn és minden bacillus kicsírázhat, amelyet a napfény máskülönben megölne. Amíg üldözés tárgya a sajtó és amíg könyörtelenül becsukják az újságírót és betiltják a lapot, ha esetleg ki- pattantja azt, hogy egy rendőrtiszt nem él állásához méltó életet, addig mindig lesznek hasonló esetek. A nyilvános ellenőrzés hiánya kelti elsősorban életre ezeket a bűnöket, mert a küz- ködő, az élet nehézségeivel harcoló rendőr és bíró nem tévedhetne olyan utakra, amelyeket bevilágít a sajtó fáklyája. Beteg az egész magyar közélet, amelyet nem a nép akarata, hanem egyesek irányítanak. A mai parlament nem az igazi népképviselet szülötte és ellenzék — komoly ellenzék — nélkül a kormányzás, akármilyen kitűnő emberek kezében van is, mindig ki van téve gyanúsítgatások- nak, suttogásoknak. Itt is hiányzik a világosság, a nagy nyilvánosság ellenőrzése és addig, amíg magánügy, vagy legjobb esetben pártügy az ország minden dolga, addig ez nem is lehet másként. A többi, az a háború utáni psziché dolga. Az általános morál nemcsak nálunk, másfelé is csökkent. A táncőrület, a jazz, a fokozott alkoholfogyasztás és a többi narkotikum mind együttjár a háború utáni szomorú időkkel. Az, ami Miszter Budapestté teszi a bűnözők egy Sipőcz Jenő polgármester még a nyári szünet előtt fölterjesztette a belügyminiszterhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azt a döntését, amely a felszaporodott városházi problémák megoldásának biztosítása érdekében kimondotta a megszüntetett ügyosztályok és egyben a harmadik alpolgármesteri állás visszaállítását. Annyi bizonyos, hogy a legutóbbi esztendők alatt a városházi teendők száma példátlanul nagy mértékben szaporodott fel. A városházi adminisztráció területe olyan méreteket öltött, amilyenekre még néhány évvel ezelőtt sem gondolt senki. A fővárosi adminisztráció területének ez a nagy és előre nem látott kiszélesedése egyre több új és új községi feladatot ölelt magához, amelyeknek ellátása jóval nagyobbszámú tisztviselői gárdát igényel, mint amekkorát a belügyminiszter lét- számcsökkentő rendelkezése a városházán meghagyott. Éppen ezért nem okozott meglepetést senkinek, amikor a közgyűlés tagjai úgyszólván egyhangúlag, pártkülönbség nélkül járultak hozzá az új tisztviselői állások megszervezéséhez és a harmadik alpolgármesteri állás fölállításához. Annál csodálatosabb tehát, hogy a polgármester fölterjesztésére inindezideig nem érkezett válasz a belügyminisztertől. A városházi tisztviselők immár hónapok óta nagy izgalommal lesik, mikor érkezik meg a várva-várt belügyminiszteri jóváhagyás, amely nekik sovány előmeneteli lehetőségeik lényeges megjavítását, B-listás kollégáik álláshoz juttatását jelenti. Tárgyalások a belügyminisztériumban. A belügyminiszteri jóváhagyás megérkezésének ez az elhúzódása kellemetlenül érinti a városháza vezetőit, sőt magát Ripka Ferenc főpolgármestert is, aki maga is erősen szorgalmazta az új állások megszervezését és a harmadik alpolgármesteri állás újból való létesítését. Mint a Független Budapest munkatársa kormánykörökből értesül, Ripka Ferenc főpolgármester az elmúlt héten megsürgette a belügyminisztériumban az új állások megszervezésének jóváhagyását és érdeklődött azok iránt az okok iránt, amelyek ezt az aktust hátráltatják. A főpolgármester hosszasan tárgyalt erről a kérdésről magával Scitovszky Béla belügyminiszterrel is. A jóváhagyás kérdését aktuálissá tette az a körülmény is, hogy Folkusházy Lajos alpolgármester december 15-én távozik a városházáról. Mértékadó városi politikusok célszerűbbnek és a főváros érdekei szempontjából előnyösebb megoldásnak tartanák, ha Folkusházy örökét és az esetleg engedélyezett harmadik alpolgármesrészét, speciális budapesti tünet, amelyet letagadni nem lehet. Ezeket a tüneteket el kell tüntetnünk, nem szabad fejünket a homokba dugni, letagadni őket-s ezzel azt akarni elhitetni, hogy nincsenek, mert rajtunk kívül más ezt úgy sem hiszi el. Világosságot kell teremtenünk, nappalt az éjszaka helyébe. S mindenkinek össze kell fognia azért, hogy ne Erdélyi Bélákat nevezzenek a jövőben ezen a néven, hanem a becsület, az ész és a munka típusa legyen az, akit Miszter Budapest-nek tisztel a világ, amely most gúnyos megvetéssel emlegeti ezt a nevet. téri állást — talán még decemberben, vagy legkésőbb január elején — egyszerre töltenék be. Mit mond a belügyminiszter. Scitovszky Béla belügyminiszter — a Független Budapest szerkesztőjének a legilletékesebb helyről szerzett értesülése szerint — szembehelyezkedett ezzel a tervvel. A belügyminiszter elvben nem ellenzi ugyan az új állások megszervezését, mert látja, hogy egyes ügyosztályokban súlyos nehézségeket és káros késedelmeket okoz a személyzet túlterheltsége, de a közgyűlési határozat jóváhagyását egyelőre mégis függőben akarja tartani. Az illetékes tényezőkkel folytatott tárgyalások során Scitovszky Béla belügyminiszter kijelentette, hogy egyelőre nem engedélyezi a harmadik alpolgármesteri állás fölállítását és a tervezett új állások megszervezését. A belügyminiszter ezt a váratlan szembehelyezke- dését azzal indokolja, hogy a fővárosi reform a komoly előkészítés stádiumába jutott és minden remény megvan arra, hogy ez a reform a jövő év elején tető alá kerül. Az új fővárosi törvény — mondja Scitovszky Béla belügyminiszter teljesen új helyzetet teremt az egész városházi adminisztráció területén. Részletesen intézkedik az ügyosztályok számáról és hatásköréről, a főtisztviselői kar ügybeosztásáról, a felügyeletről és ellenőrzésről, új rendelkezéseket tartalmaz az úgynevezett revizionális hatáskörökről, általában széleskörű újításokat hoz be a városházi adminisztráció minden vonatkozásában. Éppen ezért Scitovszky Béla belügyminiszter a harmadik alpolgármesteri állás megszervezésével és betöltésével, valamint az új állások kreálásával nem akarja komplikálni azt az új helyzetet, amely a fővárosi reform törvényhozási megszavazásával áll elő. A belügyminisztert ennél az elhatározásánál takarékossági szempontok is vezetik, amennyiben meg akarja kímélni a fővárost olyan esetleges terhek vállalásától, amely terhek a reform végrehajtása következtében szakadnának rá. Scitovszky Béla belügyminiszter érvelése meggyőzte a városháza vezetőségét. A tárgyalások során teljes megegyezés jött létre, amennyiben a belügyminiszter kijelentette, hogy a megüresedő állások betöltése elé akadályokat nem gördít. Ez azt jelenti, hogy a Folkusházy Lajos alpolgármester távozásával megüresedő alpolgármesteri Scitovszky Béla belügyminiszter „egyelőre“ ellenzi a harmadik alpolgármesteri állás betöltését s az új állások jóváhagyását függőben tartja a fővárosi reform életbelépéséig. Miért késik az új állások megszervezését célzó közgyűlési határozat jóváhagyása? —. Ripka főpolgármester tárgyalásai a belügyminiszterrel. — Elvi akadály nincs, de meg kell várni az új törvényt. Folkusházy örökét januárban választás útján töltik be. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, nap szív- ÉS ÉRBETEGEKNEK UJ OSZTÁLY és légfürdők.
