Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-14 / 46. szám

1928- november 14. Független Budapest 3 WEISZ JÓZSEF és FIA BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 38. - Alapítási év: 1869. A költségvetési vita szónokai. g. Felvonultak a pártok a költségvetés általános vitájában. — Ki milyen szempontból bírálta a költségvetést? Az idei költségvetési vita nem maradt az előző évek hasonló vitáinak színvonala alatt és ebben az évben is magas nívójú, alapos tárgyalás után szüle­tik meg az új költségvetés. A szónokok száma keve­sebb volt, mint a múlt évben, de ez csak azt bizo­nyítja, hogy nem a felesleges szócsépelést, hanem a komoly kritikát keresték a szónokok és pártok. A Független Budapest, mint minden évben, úgy most is közli a vezérszónokok felszólalásának ki­emelkedő részét. A vita vezérszónokai a következő­ket mondták beszédeikben: Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke: Nagy vonalakban fejtette ki álláspontját a fóvárosi törvény revíziójával kap­csolatban, hangoztatva azt, hogy az ország és a fővá­ros igazgatása összhangban kell, hogy álljon, tehát előbb meg kell csinálni az egész ország közigazgatási reform­ját. Politikai téren semmi esetre sem szabad olyan reformot csinálni, amelyik visszaesést jelentene a fő­város életében, nem szabad korlátozni a választójogot s nem szabad az ajánlókat le­szavazottaknak tekinteni. Ez nem demokrácia, ez ellen a legélesebbén tiltakozik. Féltékenyen őrködik Wolff a fölött, hogy a költ­ségvetés ne jelentsen újabb nyomasztó terheket a polgárság számára. Az üzemek a maguk feleslegei­ket szolgáltassák, be a főváros pénztárába, mert újabb terheket, újabb adókat nem szabad vállalnunk. A munkásság jogos érdekeit minden üzemnél hono­rálni kell s ha a magyar középosztály mulasztást követett el a munkássággal szemben, ezt pótolnunk kell. Jövőre gondoskodnunk kell a közélelmezés reorga­nizációjáról, dé nem a fogyasztási adók eltörlésével, hanem a sertés- és marhaállománynak Budapesten való koncentrálásával. Ez a módszer kilogrammon- kint harminc fillért jelentene, a fogyasztási adó el­törlése pedig csak hat fillért. Tehát nincs mit habozni, hogy melyik módszert válasszuk. De a kartellek mohóságát is le kell törni. A közegészségügy terén országos fontosságú ügy az, hogy a Rókus-kórház új épülete elkészüljön. Indítványozta, hogy írjanak fel a kormányhoz, hogy vállalja el az új kórház épí­tési költségének felét. Elismeréssel emlékezett meg Wolff Károly a fő­város kiváló orvosi karának működéséről, meg­dicsérte az idegenforgalom fellendülését, megvédte a főváros méltatlanul lekicsinyelt adminisztrációját és kiemelte, hogy szociális téren még New-York városa sem tett annyit, mint Budapest. Meleg sza­vakkal emlékezett meg a főváros tűzoltóságáról, gondoskodni kell a tűzvészben elpusztult tűzoltók családtagjairól. Sürgette az építkezés fellendítését, az Erzsébet- sugárút elkészítését, napirendre kell tűzni a Tabán felépítését és kifejezetten követelte, hogy a Községi Takarékpénztár kerüljön közelebbi összeköttetésbe az élettel, például vegyen részt a fővárosi bevételek kezelésében. A polgárság fizethesse adóját a Köz­ségi Takarékpénztárnál. Szépíteni kell a főváros területét, parkokat létesíteni, szobrokat állítani. Végül felhívta a pártokat arra, hogy őrizzék meg a parlamenti hang tisztaságát, őrködjenek a közéleti tisztaság fölött. Kozma Jenő, a Községi Polgári Párt elnöke: Mindenki az állammal, illetve a fővárossal szemben támaszt igényeket, —- mondotta beszéde bevezetésében. — Természete­sen a rapszodikusan jelentkező kívánságokat kielégíteni nem lehet és ezért a költségvetés sehol sem teremt megnyugvást. Hiányzik az általános nagy Programm, amelyet több évre be lehetne osztani. Arra kellene törekedni, hogy a város lakos­ságát erősítsük, teljesítőképes­ségét növeljük. Több terhet az emberek vállára rakni nem lehet, a megélhetést tehát könnyíteni kell. A költségvetés ebből a szempontból nem felel meg. Az autonómia nem is folyhatott be a költségvetés megállapításába. A rapszódikus kapkodás az adminisztráció hibája, de ennek az az oka, hogy a jelenlegi törvény elavult Az üzemek rentabilitását fokozni kell, közös be­szerzés, az ügyvitel és a személyzet nyugdíjkérdé­sének egyesítése révén sokat takaríthatunk meg a városnak. Kozma Jenő. Wolíf Károly. Az elmúlt évben rapszodikusan vetették fel a fo­gyasztási adók eltörlésének tervét. Ezért nem lehe­tett keresztülvinni a kormánynál. Most ugyanaz tör­ténik a telekértékadóval. Az általános programmot ki kell terjeszteni az üzempolitikára, a hitelellátásra és az útépítésre. A fejlődésképes ingatlanokat a kültelken a Községi Takarék révén a főváros olcsón szerezheti meg. Végül csak azért fogadta el a költségvetést, mert arra feltétlenül szükség van, de jövőre az autonómia előzetes bevonásával olyan költségvetést kell közzé­tenni, amelyet az egész polgárság megnyugvással fogad. Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt elnöke: Egyetért mindazzal, amit Wolíf az önkormányzatra nézve mondott. Kéri azonban, hogy ennek az álláspontjának szerez­zen érvényt a parlamentben is. Bizonyos, hogy csodákat a szociáldemokrácia sem csinál­hat, de igenis, fokozatosan be tudja vezetni az igazságos adóz­tatást a jövedelem és a vagyon arányában. Két esztendő óta tit­kos munka folyik a főváros ön- kormányzata ellen. Időnként erről kísérleti léggömbök jelennek meg a sajtóban, hogyan lehetne a semmiből valamit csinálni és hogyan lehetne a szocialistákat kiszorítani. A költségvetés osztály politika müve, alapgondolata a vagyonosok védelme és az elzárkózás a fogyasztók terheinek csökkentése elől. Számszerűen kimutatta, hogy a háború óta még csak jobban romlott a fő­város adórendszere: az egyenes adók aránya le­csökkent, a közvetett adóké viszont emelkedett. A háború óta vezették be a kereseti adót is, amely túlnyomóan a munkásokat terheli. Javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy a három millió pengő rendőr­ségi hozzájárulás áthárítását a közgyűlés nem veszi tudomásul és annak fizetését megtagadja. Ami a telekér tékadót illeti, a polgármester közlése nem ki­elégítő. Javasolta, a közgyűlés állítsa vissza a telek- értékadót és a kulcsra nézve a tanács tegyen javas­latot. Az üzemek a legmesszebbmenően szállítsák le szolgáltatásaik árát és adjanak az üzemi munkásság­nak tisztességes bért.- A részvénytársasági forma megszüntetéséhez hozzájárul. Nem helyesli az egyes vezető tisztviselők aránytalanul magas díjazását. Ha a kormány felülvizsgáltatja az üzemeket, ne azokat a szakértőket küldjék ki, akik a Talbot-centrále ügyében résztvettek. Javasolta a közüzemi munkások 20%-os lakbér- pótlékát is. A lakásépítkezést nem tekintjük befeje­zettnek. Fájdalom, követelnünk kell a szükséglakások szaporítását is. A kormány-ne szerezzen babérokat azzal, hogy hozzájárul az új Rókus-kórház költségei­hez. Szükség van kisebb centrális kórházra, a többit el kell osztani ugyancsak kisebb kórházak alakjában a kerületekben. Valószínű, hogy a mostani összetéte­lében a közgyűlés utoljára tárgyalja a költségvetést. Mindenkinek el kell ismernie, hogy a három esztendő alatt jelentős alkotások voltak a szociáldemokrata párt tevékeny részvételével. Posta Sándor, a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke: Peyer Károly. A költségvetést a Dolgozó Polgárok Pártja nevében nem fogadja el. A költségvetéssel kapcsolatban arra az állás­pontra helyezkedik, hogy azért kíván a hibákra, az ál­talános jelenségekre kritiká­val rámutatni, mert az a meggyőződése, hogy az ön- kormányzatnak az önkormány­zatban rejlő jogainál és ere­jénél fogva magának kell eze­ket a hibákat kiküszöbölnie és magának az autonómiának kell gondoskodnia arról, hogy Posta Sándor. minél kevesebb okot, minél kevesebb elfogadható indoko­lást prezentáljon éppen azoknak, akik bármilyen cél érdekében az autonómia ellen vannak. Nem találja sehol sem azt, hogy honnan és miből jut a horribilis pénzből utak építésére, mert útépí­tésre kölcsönt kell felvenni. Nem kerül semmi az. iskoláknak az építésére. Véletlenül végig hallgatta azt a rettenetes harcot, amelyet a tanügyi tanácsnok úr vívott azért, hogy 75,000 P-t hagyjanak erdei iskolákra. Azt kell látnia, hogy a tuberkulózis ellen való küz­delemre garasok jutnak. Ma sincs felállítva a vene- reás megbetegedések ellen védekező intézet. Azt kellett látnunk, hogy véres küzdelmet és harcot kel­lett folytatni azért, hogy két milliót lehessen kivere­kedni a Rókus-kórház kitelepítésére, illetőleg egy új központi kórház építésére. Elemi egészségügyi szük­ségleteinket, parkjainkat, sétányainkat úgy kell ki­elégíteni, hogy a parkokat parkba kell építeni. Csak Budán lehet parkot csinálni, ahol az úr Isten amúgy is nagy parkot teremtett. De a Terézvárosban, Er­zsébetvárosban és Józsefvárosban, ahol csak por, piszok és büdösség van, ott még telekvásárlásra sem jut pénz. A telekvásárlásokból azonban 5,000 négyszögölet templom és plébánia céljaira adomá­nyoznak. Nagyon jól tudjuk, hogy az ipar- és keres­kedelem, a termelés, a fogyasztás halálosan fojto­gatja és gyilkosán ölelgeti ezt a polgárságot, min­denki azzal argumentál, hogy több terhet el nem bír és mégis hiába keresi a költségvetésben az egyen­súlyozó vonalakat, nem látja azt a sínpárt a költség- vetésben, amelyre a dolgozó polgárság vonatát álli- tani lehetne, hogy kevesebb teherrel ellátott városi elhelyezése legyen. Nincs abban a helyzetben, hogy mérleget tudjon felállítani a nagyszerűen megszer­kesztett számoszlopok és Budapest polgárságának teherbírása között. Nem tudja magát azonosítani ezzel a költségvetéssel, és így azt nem fogadja el. Bródy Ernő, a Demokrata Párt elnöke: Tartalmas beszédében bírálta a költségvetést és mindenekelőtt arra kérte a polgármestert, hogy könyörtelen kézzel nyúljon bele minden panamafészekbe és óvja meg a főváros jóhírét. Hossza­san foglalkozott a készülő fő­városi törvénnyel. Az autonó­mián az első rést maga az auto­nómia ütötte, amikor a közgyű­lés ellenzéki tagjait kizárta a bizottságból. A fővárosi törvény újabb rést jelentett az auto­nómia falán, kinevezett tago­kat és érdekképviseleteket ho­zott be a közgyűlésbe, már pedig ilyenekkel az autonómia nem autonómia.- Az 1927-es törvény pedig pénzügyi gyámság alá helyezte a fővárost és Bródy Ernő. ANTAL-BIMOID-UTAK a legtökéletesebbek! BIMOID: a legnemesebb hideg aszfalt. Anyagszállítás. Ut- és járdaépítések. Financirozás. ANTáL LÁsaÓ-BIMOlD-MÖVEK Alma-ulca 1. szám. BUDAPEST. Telefon: 506—43.

Next

/
Oldalképek
Tartalom