Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-07 / 45. szám
XXIII. évfolyam. 1928. november 7 45. szám Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. Felelős szerkesztő VIRÁOH GÉZA LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Megkezdődött a költségvetés vitája, a főváros törvényhatósági életének legfontosabb eseménye. A költség- vetési vita a főváros konstrukciójának gerince, amelyen az egész szervezet nyugszik: ha a gerinc ép és erős, akkor erős az egész test, nem kell félni attól, hogy összeroppan a testnek súlya alatt. Az már most is kétségtelen, hogy a jövő évi költségvetés nem lesz olyan, mint amilyennek azt a tervezők akarták, s bizonyos, hogy még sok változáson fog keresztülmenni, mielőtt megkapja végleges formáját. Sok minden kellene, amire egyelőre nincs még fedezet a költségvetésben, és talán vannak olyan tételek is benne, amelyek egyelőre még varhatnak, amíg megvalósítja őket a főváros akarata. A közkórházak ügye máris megváltoztatta a költségvetést, viszont az útépítéstől elvett milliókat is pótolni kell valahogyan. Budapest parlamentjének hetekig tartó nagy munkájába fog kerülni a költség- vetés végleges formába való öntése s ez a nagy munka a törvényhatósági bizottság legszebb, iegemelkedettebb feladata, amely az utóbbi években is előkelő, magas_ színvonalú, nemes vitákat szokott provokálni. A törvényhatósági bizottság átérzi a feladat nagy jelentőségét és ehhez a munkához méltó szellem fűti a bizottság tagjait. Egy dolog kétségtelen : a polgárság terheit nem lehet súlyosbítani, sőt ellenkezőleg, csökkenteni kell ezeket a szörnyű terheket, amelyek most már elviselhetetlenekké lettek. Akármilyen nagy feladatok várnak is a fővárosra, ezeket úgy kell megoldani, hogy a lakosság terhei kisebbek legyenek, mert ezen a téren is el kell kezdeni az úgynevezett leépítést és meg kell csinálni azt a második B-listát is, amelyen egyes adók és terhek szerepeljenek, mint eltűnésre ítélt, proskri- bált tehertételek. Elismerjük, sok mindenre kell a pénz és még sokkal többre kellene, — ha volna. Amikor fel akarjuk támasztani Budapestet, amikor a magyar fővárosnak kell reprezentálnia minden vonatkozásban a magyar kuítúrfölényt, akkor gondolatban megtízszerezzük a költségvetés egyes tételeit, hogy olyannak láthassuk, mint amilyennek álmainkban álmodjuk Budapestet. De —- sajnos — a költségvetésnél reálisabb valami nincs a világon, álmoknak itt nem szabad szerepelniük és éppen ezért fogunkhoz kell vernünk minden egyes garast, amely kiadási tételként szerepel a büdzsében. Nincs elég pénz iskolára, nincs kórházra, nincs útépítésre, nem szólva a kulturális kiadások egész tömegéről, amelyeket hatványozott összegekkel szeretnénk látni a költségvetésben. Pedig Budapest kultúrájának ragyognia kell, világítani ebben a nagy éjszakában, hogy fénye messzire vetítse sugarait, hogy tündököljön, mert.a mi kultúránk az a fáklya, amelynek világa felfedi a trianoni átok hazugságszövevényének mélységeit. És itt, ezen a ponton válik politikummá a költségvetés. Itt válnak a szürke számoszlopok, az igénytelen tételek harcos katonákká, az egyszerű összeadás és kivonás itt lesz egyszerre nemzeti feladattá. A magyar főváros költség- vetése nem egyszerű matematikai feladat, nem elég az, hogy „stimmeljen“ az összeadás, mert ez a művelet nálunk több, mint másutt. Bele kell adnunk szívünket ebbe az összeadásba, lobogó vágyaink minden erejét, agyunk felfokozott energiájának minden lángját, hogy minden egyes legkisebb tétel is azt a célt szolgálja, ami egyformán szent mindenkinek a közgyűlésben, azt a célt, ahol nincs pártkülönbség, amelyről nem kell beszélni, de amelynek ott kell rejtőznie minden gondolatunk, minden cselekvésünk mögött, még akkor is, ha — kivonunk és összeadunk. Ebből a szempontból kell néznünk a költség- vetést, ennek a gondolatnak kell vezetnie a nagy vitát. És ha ebben a jelben készül el a költségvetés, akkor szép lesz és méltó Budapesthez, és méltó a jövendő Nagy-Magyar- országhoz, amelyet most készítünk elő, akkor is, amikor a reális számoszlopokat l^zzuk egymással harmóniába. Ki lesz Folkusházv utóda? Változatok az alpolgármesteri szék körüli küzdelmekből. — Behelyettesítés-e, vagy választás? A városháza életében nagy eseményt jelent Folkus- házy Lajos alpolgármester küszöbön álló távozása s ezt követően az új alpolgármester kijelölése. A városházi köröket ez a kérdés sokkul jobban izgatja, mint a költségvetés sorsa, ami nem csoda, mert a személyi kérdések mindig jobban izgatják a kedélyeket, mim a közügyek. hogy előmenetelükre reménységük lehetne. Általános megkönnyebbülés fogad egy-egy megnyílt állást s miután most már mindennapossá vált a nyugdíjazások helyett a sok visszatartás, szomorú, de való tény, hogy a tisztviselők csak a kihalási rendszerben bíznak. Most azután, hogy egy előkelő állás üresedik meg, ami az egész vonalon egy lépcsőfokkal való elöbbrejuitást biztosítana a jogi képzettségű tisztviselőknek, igen sérelmesnek tartják, hagy erre a Folkusházy november 15-én távozik a városházáról és ez a közeli dátum nagyo.u is aktuálissá tette az új alpolgármester személyének kérdését. Ripku FeFolkusházy Lajos. Szabó Imre dr. Borvendég Ferenc. Liber Endre. Bérezel Jenő. Csupor József. renc főpolgármester napok óta folytat tanácskozásokat ebben a fontos személyi kérdésben s természetesen nem marad el ezekről a megbeszélésekről maga Folkusházy sem, aki ugyancsak kifejtette véleményét utódja személyére nézve. Bár végleges elhatározás e tekintetben még nincs, beavatottak mégis azt állítják, hogy Ripka Ferenc főpolgármester egyelőre helyettesítés útján kíván gondoskodni a megüresedő alpolgármesteri szék betöltéséről s a végleges választást a jövő évi tisztújításra halasztják. E benfentesek közlése szerint a főpolgármesternek már meg is van a jelöltje dr. Szabó Imre tiszti főügyész személyében s őt fogja behelyettesíteni erre a magas pozícióra. Dr. Szabó Imre tiszti főügyész személyét mindenütt nagy szeretettel és tisztelettel veszik körül és kiváló képességeit pártkülönbség nélkül elismerik. Mint főügyész is olyan kiemelkedő tagja a főváros vezetőségének, hogy véleményét minden kérdésben mindenkor kikérték és respektálták. Épp ezért különös, hogy dr. Szabó Imre alpolgármester-jelöltsége még sem kelt általános megelégedést. Az elégedetlenkedők — akik a városháza falain belül találhatók — hangsúlyozzák, hogy kifogásuk nem szól a tiszti főügyész személye ellen, akit ebben az állásban is a régi nagyrabecsüléssel vennének körül. Ezel^ Szabó Imre alpolgármester- jelöltségét a városháza kebelén belül igyekeznek megakadályozni, mert alpolgármesteri behelyettesítésének tényében — elég különösen hangzik — a jogászi kar újabb súlyos sérelmét látják. Ez a sére-* lem — amelyet az egész jogikaron, kezdve a legszerényebb segédfogalmazótól a tanácsnokokig hangoztatnak— .szerintük az, hogy lehetetlennek tartják az előmeneteli viszonyokat. Évekig, évtizedekig rekednek meg eg,y-egy állásban a tisztviselők, a nélkül, pozícióra az ügyészi szakról hoznak jelöltet s ezzel a közigazgatási tisztviselők előmenetele előtt ismét leeresztik a sorompót. Ez az egyedüli oka, hogy Szabó Imre jelöltsége ellenzékre talált s alpolgár- mestersége ellen, bár nem erőszakos, de csendes harc indult meg. A városházán ragaszkodnak ahhoz, hogy valamelyik tanácsnok jusson be az alpolgármesteri székbe, s miután a tanács e tekintetben jobban bízik a közgyűlésben, mint a főpolgármesterben, követelik, hogy behelyettesítés mellőzésével Folkusházy távozása után azonnal írják ki a választást. Választás esetén — úgy vélik — Borvendég Ferenc, Liber Endre és Bérezel Jenő a valószínű jelöltek, s azt hiszik, hogy okvetlenül közülük kerülne ki az új alpolgármester. Mindhárman igen nagyszámú hívekkel rendelkeznek s igazán nem lehet előre megjósolni, hogy a küzdelemből melyikük kerülne ki győztesként. Van azonban olyan mozgalom is, amely szintén behelyettesítéssel szeretné a problémát megoldani, csupán a személyt illetően tér el ez a terv az előbbitől. Ennek az akciónak az irányítói Csupor József tanácsnokot akarják behelyettesíttetni, azzal a meg- okolással, hogy Csupor József tanácsnok már közel egy éve látja el az alpolgármesteri teendőket, kiérdemelte minden tekintetben ezt az elismerést és különbén is . Csupor József két év múlva eléri a nyugdíjhatárt, de hajlandó arra is, hogy a jövő évi tisztújítás előtt vonuljon nyugdíjba s helyét másnak engedje át. Ezek a kombinációk merültek fel ezidőszerint az alpolgármesteri állás körül. Néhány napon belül mindenesetre eldől a kérdés, mert Folkusházy utódját haladék nélkül ki kell nevezni, vagy meg kell választani. Legmodernebb gyógy- Ro RI IRO Q ÄII ATÍlBiliU BUDAPEST, Vili intézet sebészi és bel- Ul. I All U I UllBllSvI VAS-UTCA 17. sz betegek részére s/.iv- és iciíi?e i i :a eilin ek tjj osztály Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
