Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-03 / 40. szám

8 Független Budapest 1928. október 3. Mégis felállítják az utcai telefonautomatákat. Felsőbb nyomásra engedeti a főváros. — Újabb csorba a főváros hirdetési monopóliumán. Sokáig ellentállt a főváros a Magyar Automata R. T. ostromának, de végül mégis kényszerítve volt beadni a derekát és koncessziót adott az utcai auto­mata-telefonok felállítására. A tanács a napokban megküldte az érdekelteknek a szerződéstervezetet s abban 50 utcai automata-telefonfülke felállítására ad hat éves koncessziót az IBUSz. érdekkörébe tar­tozó vállalatoknak. A fülkéken kívül-belül hirdetések lesznek s az 50 fülke közül 25 fényreklámos lesz, épp olyan, mint a fővárosi hirdető vállalat transzparensei. A főváros hirdetési monopóliuma ezáltal újra súlyos csorbát szenved, de mentségül szolgál hogy a koncesszió megadása elől a tanács nem térhetett ki, mert felülről olyan erős nyomást gyakoroltak a fő­városra, hogy elvi álláspontja feladásával, saját maga meg­károsítása mellett kénytelen volt a telefon-fülkék [elállításához hozzájárulni. Csupán azt kötötte ki, hogy a hirdetések felvétele és a hirdetési díjak megállapítása a fővárosi hirdető vállalat körébe tar­tozik s hogy az engedélyes vállalat csak a bevéte­lek 50%-át kapja részesedés címén. Ezenkívül kö­teles az Automata r.-t. egyidejűleg 100 automata­telefont köz- és magánépületekben felállítani. Nagy vita folyt a felek között arról, hogy hol állítsák fel a telefon-fülkéket. A részvénytársaság természetesen mind az 50 automatát a főútvonala­kon akarta elhelyezni, mert itt nemcsak a telefonok bonyolítanának le nagyobb forgalmat, hanem a hir­detési felület is sokkal jobban volna értékesíthető. A főváros ehhez nem járult hozzá, a helykijelölés jogát fenntartotta magának és kimondotta, hogy a városi hirdetőoszlopoktól 50 méternyi körzetben telefon-fülkéket nem lehet fel­állítani. A helyek kijelölését már megkezdték s a pesti oldalon 20, a budai oldalon 30 automata- tclefon-fiilkc lesz. Érdekes, hogy a fővárosi hirdetővállalat is tervbe­vette utcai automaták felállítását és a legközelebb felállítandó 50 hirdetőoszlopot már úgy tervezik, hogy azokban automata-telefonokat is elhelyezhes­senek. Megsemmisítik a szemétgyűjtő kosarakra történt versenytárgyalási döntést. Egy új találmányú szemétkosár érdekében új versenytárgyalást írnak ki. — Tizenhárom vál­lalkozó keserűsége. A köztisztasági hivatal nem régen tervbe vette, hOígy az utcákon modern szemétgyűjtő kosarakat állíttat fel s e végből a közelmúltban nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett. A Független Budapest annak idején közölte a részletes feltételeket s pár hét előtt ebben az ügyben szakbizottsági ülés is volt, amelyen a bírálóbizottság javaslatot tett a beérke­zett ajánlatok felett való döntésre. Közöltük is a 13 pályázó cég névsorát, amelyből kitűnt, hogy a Stadler Mihály r.-t. volt a legolcsóbb ajánlattevő, de a bizottság a valamivel drágább Roderick Pál és Fia cégnek javasolta kiadni a szállítási megbízást. A javaslat ellenére sem került sor a szemétgyűjtő kosarak megrendelésére, mégpedig igen érdekes okból. A pályázat lezárása Utah jelentkezeit az egyik nagy vasipari vállalat s közölte a fővárossal, hogy egy különleges szerkezetű szemétgyűjtő kosár szaba­dalmának birtokába jutott. A mintadarabot be is mutatta s a főváros szakértői a kosarat csakugyan jobbnak találták, mint a versenytárgyalás minta­darabjait. Miután a főváros -ragaszkodott ahhoz, hogy az utcákra a legmodernebb és a legalkalmasabb szemét­kosarak kerüljenek, a későn jelentkező cég kedvéért elhatározták a versenytárgyalás megsemmisíté­sét és új versenytárgyalás kiírását. Ehhez a tanács csütörtöki ülésén hozzá is járult. Most tehát új pályázat kiírására kerül a sor és semmi sem bizonyosabb, mint az, hogy a második versenytárgyalás győztese az az utólag jelentkezett cég lesz, amelynek kedvéért az első eredményes pályázatokat megsemmisítették. A vállalkozók köré­ben a főváros eljárása nagy elégedetlenséget keltett, ámbár kétségtelen, hogy a tanács szabályszerűen járt el, mert a közszállítási szabályok a közhatósá­goknak szabad kezet adnak a versenytárgyalások indokolás nélkül való megsemmisítésére s az aján­latok visszautasítására. A vállalkozók mégis elkese­redéssel értesültek a tanács elhatározásáról és arról is szó van, hogy a részükre immár kilátást alibi má­sodik pályázaton nem is vesznek részt. Eltiltják a természetes jég használatát az élelmiszerkereskedelemben és köte­lezővé teszik a mííjég használatát. Megállapodás a müjégiparral. — Szerdán tárgyalja az ügyet a közegészségügyi bizottság. Ez év tavaszán izgalmakat keltett mint ismeretes meglehetős a jégkartel! próbálkozása, hogy hatósági rendelettel tiltássá el az egész élelmi- szerkcreskedelemben és élelmiszeriparban a termé­szetes jég használatát. Több bizottságban szerepelt ez az ügy, de mindenütt egyhangúan elutasították az előterjesztést, mert a törvényhatósági bizottságnak az volt az álláspontja, hogy a természetes jég hasz­nálata — bizonyos korlátok közt — semmiféle vesze­delmet nem rejt magában, és ha általánosan eltilta­nák^ a természetes jég használatát, ezt a körülményt a jéggyárak nagy áremelésre használnák fel. Az el­utasításba az érdekelt oldalon nem nyugodtak bele és most újabb kísérletet tesznek a természetes jég kiszo­rítására és a mesterséges jég használatának ki­zárólagos elrendelésére. A tiszti főorvosi hivatal szakvéleményében meg­állapította, hogy a természetes jég, ha az élelmiszer­rel ^ közvetlen érintkezésbe jut, ártalmas lehet az egészségre. Ugyanezt a megállapítást megerősítette a fővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézet szakvéleménye is, és az állami bakteriológiai intézet szinten kívánatosnak tartja, hogy élvezeti célokra, illetőleg hűtésre csak tiszta, mesterséges iég kerül­jön forgalomba. E szakvélemények alapján a főváros megállapí­totta és jelentésében leszögezte, hogy a természetes jég veszélyes az egészségre. Ennélfogva javasolja, hogy a természetes jég hasz­nálatát tiltsák ei és csak olyan ipari célokra és olyan természetű hűtésre engedjék meg a használatát, ahol a jég az élelmiszerekkel nem jut közvetlen érintke­zésbe. A főváros azonban előreláthatólag gondosko­linRRRIMRNMCniWIMBMWlCMK dott arról, hogy ebben az esetben a jéggyárak ne használhassák ki a helyzetet és ne emeljék indoko­latlanul a jégárakat. Biztosítékot kíván arra vonat­kozólag is, hogyha a természetes jég használatát el­tiltják, a jéggyárak gondoskodnak mindenkor a szük­séglétnek megfelelő mennyiségű miijég előállításáról. Megállapították, hogy Budapest napi jégtermelése 7U vágón, ami a szükséglet ellátásra elegendő. A gyárak azonban kötelezték magukat még nagyobb mennyiség előállítására. Kötelezték magukat továbbá arra, hogy a mai árakat mindaddig érvényben tart­ják, amíg az elektromos áram és a szén árában, vagy a munkabérekben 10 százalékot meghaladó emelke­dés nem lesz. Tíz százalékon felüli áremelkedés ese­tén a jég árát csak a főváros hozzájárulásával lehetne a 10 százalékon felüli arányban emelni. Kötelezte a főváros a jéggyárakat arra is, hogy ha a megállapodást nem tartanák be, kötbért fizetnek. Abban az esetben, ha a forgalomba hozott jég- mennyiség a tanács megállapítása szerint nem elégí­tené ki a közszükségletet, úgy napi 300 pengő köt­bért tartoznak a gyárak fizetni, és ha a jég árát a megállapodástól eltérően felemelnék, vagy nem szállí­tanák le, a differencia kétszeresét tartoznak fizetni naponkint mindaddig, amíg a megállapodás szerinti árra nem szállítják le a jégárakat. A főváros most ilyen feltételek mellett újra java­solja a közegészségügyi bizottságnak, -— amely szerdán tartja ülését, - hogy határozza el a természetes jég használatának el­tiltását és járuljon hozzá ahhoz, hogy a főváros rendeletileg kötelezze az élelmiszerkereskedőket és iparosokat a miijéig használatéira. SZIKRAY DÉNES tűzálló építkezés tervező és vállalkozó Ipari tűzálló kemencék ú. m lágyító, edző, olvasztó, email égető stb. kemencék Kazánbefalazások, Gyárhémények, Kazánfalazási javításök stb. Budapest, IX., Ráday-utca 38. Telefon: J. 401-04. EGYESÜLT TAKARÍTÁSI VÁLLALAT GYULAI TESTVÉREK LAKÁSTA KA RITÁS, POLOSKAIRTÁS CIÁNNAL Telefon: József 346—72. VII., Dob-utca 104. műkő, stucco- (mennyezeti) és mű­márvány munkák elsőrangú kivitelben SZOBRÁSZ RÁKON MANÓ BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz. — Telefon : József 380-37 MŰMÁRVÁNY!! Neuhauser János első magyar műmárvány- készítő-mester, rabitz- és stuccómunka-vállalkozó Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: J. 391-19. Ascher Károly Budapest, II. kerület, Apostol-utca 9. szám. Kitüntetve díszéremmel az 1885. évi budapesti országos ál­talános kiállításon és az 1895 évi ezredéves kiállításon. **> fi ÜÄÄIiB.imAJLy' cserépkályha-építő iparvállalata Budapest, II., Batthyány-utca 13- Alapítva 1872. Telefon : Aut. 523-22. Hochhäuser István üvegkereskedő és épületüveges. Budapest, II., Fő-utca 11, Telefon: Aut. 524 — 31. GONDA és ERDOS hat. eng. villanyszerelési és mechanikai vállalat BUDAPEST, VII., Ronibacli-utcu II. Tel J. 423-06 Szerelési cikkek és izzólámpák nagy raktára. FUST LÁSZLÓ elektrotechnikai és műszaki vállalat Budapest, Vili., Békés-utca 1. (Omnia mozgóval szemben) Telefon : J. 350—18. Elektromos világítás, motorikus és gyengeáramú berendezések szerelése. Szerelési anyagok és égők raktáron. RIEDER OTTÓ villamos berendezési vállalat műszaki intézet, elektrotechnikai és rádiócikkek raktára Budapest, IV., Irányi-utca 20. Telefon: J. 452—37. Alapitatott: 1825. A. B. C. tagoknak hat havi hitel. JESZE DANIEL autogén hegesztés, mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz., saját telepén. LIFT Hazai Felvonó Vállalat V., Újpesti-rakpart 5. szám. Telefon: Teréz 132—35. fémöntőde, rézárugyár H1RMANN FERENC Budapest, VII., Csányi-utca 7-9. Telefon: József 460-49. Gyártmányai: Permetezők és ezek összes alkatrészei, rézsúlyok, háztartási mozsarak, gyertyatartók habüstök stb., továbbá »Pax* szab. kézi tűzoltó készülék stb. I I ICC A \íB JMJ f E az Egyesült Carborundum- és W Elektrit-Művek R.-T. magyar­országi vezérképviselete BUDAPEST, VI., GRÓF ZICHY JENO- UTCA 32. Telefon: Teréz 152 -20. »Carborundum*, 'ElektriU védjegyű csiszolókorongok, reszelők és fenőkövek, csiszolószemcsék, csiszolóporok, csiszolóvásznak. Varga Testvérek lemezáru gyár Budapest, VI., Röppentyű-utca 61. Telefon: Lipót 913—26. ALEXI és UHLYARIK 2SSÄ Budapest, VI., Szondy-utca 20. Telefon : T. 209 92 ós 209-99 n/Rrn uitánítntpstpk Mindenféle villamossági cikkek UloLU Világítótesten. eladása nagyban és kicsinyben. Elvállal mindennemű villamossági szerelést. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTVÚ- ÉS GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, Üllói-út 220—222. sz. Tei.efon i József 463 92 És 463—93. ílllrlan ÓC íírparlnn a lesúökéletesebb műgrafitos kenő- UllUay Go UlcaUay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Ar rn Tnn Arrn Qpolit amerikai formálható azbeszt fedő- HILU'IU|J, Hl LU Ondi 11, és szigetelő anyagok, 10-30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Kun Sándor Alapítási év : 1892. Sürgönyeim: KUNSHIP. Telefon: József 361—23 Vezérkép­viselet : Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 18. sz. ASCHNER JÓZSEF TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, V-, HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON : LIPÓT 992 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom