Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-12 / 37. szám
1928, szeptember 12. Független Budapest 3 A főváros munkaprogrammjáról. Irta Joanovich Pál. a kér, községi párt ü. o. alelnöke. Lapunk múlt heti számában közöltük a törvényhatósági bizottság több jeles és különféle pártállású tagjának véleményét arról, mit tartanak pártjuk legközelebbi és legfontosabb munka- programmjáriak. Ezúttal Joanovich Pál dr.-nak, a Keresztény Községi Párt ügyvezető elnökének, a közgyűlés egyik legnépszerűbb tagjának lapunk részére írt' érdekes cikkét adjuk. A törvényhatóság közgyűlésének és bizottságának munka- programmját kell, hogy képezzék: 1. a törvényen alapuló kötelezettségek teljesítése; 2. a már hozott, de sajnos, igen gyakran még végrehajtatianul heverő közgyűlési határozatok végrehajtása és 3. a főváros összességének, nemkülönben az egyes támogatásra szoruló rétegeknek érdekeit szolgáló célok megvalósítása. Ily felosztás mellett legelsősorban elintézendő feladat, amelyre a törvény záros határidőt tűz. ki, a budget § megalkotása, melynél irányelvnek kell lenni, hogy a fővárosnak nehéz áldozatok által megteremtett pénzügyi konszolidációja fel ne boríttassék. A költségvetést úgy kell megalkotni, —■ s ez már, hála a rendezett zárszámadásoknak, nem lehetetlen, — hogy előre nem látott kilengések, meglepetések sem a bevételi, sem a kiadási oldalon ne legyenek, vagyis hogy a költségvetés, a zárszámadások tanúságainak felhasználásával, szigorúan reális legyen, s ne dolgozzunk a mindenesetre kényelmes approximativ számokkal. A költségvetést vagy úgy kell megállapítani, hogy a bevételeket kell a tervbevett kiadásokhoz igazítva becsületesen és őszintén előirányozni, de be is szedni, vagy pedig az elérhető és reálisan megállapítható bevételek keretei között kell elhelyezni s honorálni a mutatkozó szükségleteket. Minden más módon való megállapítás ugrás a sötétbe, tehát irreális s végét kellene már szakítani oly költségvetési felállításnak, amely lehetővé teszi azt, hogy az évközben, incidentaliter jelentkező, nagyobb kiadási igények az egyes címeken vagy rovatokon „várható“ bevételi feleslegekre utaltassanak, illetve, hogy felmerülhessenek oly kiadások, amelyek ily módon eldugottan, alaposabb megtárgyalás nélkül nyerjenek, talán más fontosabb szükségletek számításba vétele és kielégítése előtt, fedezetet. Sürgősen meg kell állapítani, — mert erre van már régebbi közgyűlési határozat is, — illetve minél egyszerűbben s áttekinthetőbben rendezni kell a tisztviselői és altiszti kar, valamint a tanszemélyzet státusát. Megfelelő elővigyázattal és körültekintéssel szabályozni kell az illetményeket, úgyhogy a megélhetés a legalsó fokon is biztosítva legyen. Rendezni kell ennek kapcsán az ideiglenes, havidíjas, napidíjas és órabéres alkalmazottak jogviszonyait, hogy végre-valahára megszűnjék az anomália, hogy ily alkalmazottak évtizedeken át ezen állapotukban maradjanak; szigorúan és időpontszerűen kell meghatározni, hogy az ily ideiglenes alkalmaztatást mikor és mely feltételek beálltával kell a végleges alkalmazással felváltani, vagy esetleg felmentéssel likvidálni. Joanovich Pál. Feltétlenül szükséges a modern szolgálati pragmatika megalkotása. Megelégedett s magát jogbiztonságban érző tisztikartól \fokozott munka várható, ami ismét csak a köznek válik előnyére. A közlekedési eszközök — a Beszkárt, autóbusz, fogaskerekű, sikló — harmonikus együttműködésének biztosítása képezze a helyes közlekedési politika tengelyét. Égető kérdés s ezt elmellőzni nem lehet, a viteldíjak revíziója a főváros, de legfőkép a közönség érdekeinek bölcs szem előtt tartásával. A közszotgáltatások árai új megállapításra szorulnak, hogy végre ez a kérdés is eliminálható legyen. E kérdéshez azonban nagyon óvatosan kell és szabad nyúlni s mindenesetre figyelemmel kell lenni nemcsak arra, hogy a lakosság terhein könnyítsünk, hanem, hogy a város is megtalálja számításait. A város alatt mindig a közt értem, mert ha a város károsodik s jövedelmei nagyobb mérvben csökkennek, a köznek kell a hiányt pótolni, vagy pedig le kell mondania egyes igényeinek teljesüléséről. Ennél a kérdésnél csakugyan az aranymérleget kell alkalmazni. A lakáskérdés égető vonatkozásainak gyökeres megoldása el nem odázható. Elsősorban — tekintettel a statisztika szomorú adataira — arra kellene törekedni, hogy megközelít- hetőbb helyeken, a városi kultúra határain belül, esetleg rövidebb' élettartamú, tehát könnyebb és olcsóbb építési módon, azonban semmiesetre sem a Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, bazalt- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez évserfktápr18elet BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. Tel.: J. 410-51. higiénia és a kultúra rovására, szükséglakások teremtessenek. Megfontolandó^ nem szolgálná-c a lakásínség enyhítését, ha a főváros az ő lakbéres alkalmazottainak lakbérek helyett természetbeni lakásokat adna, illetve ily lakásokat létesítene? Talán még üzletnek sem lenne rossz s megszűnnék az az anomália, hogy a lakás, mely az alkalmazottaknál tulajdonképen természetbeni rendes illetményt képez, az egész vonalon állandóan megváltási ösz- szeggel nyer kielégítést. Elismerem, hogy nehéz kérdés, de megoldható. Gondoskodni kell, hogy a tőkeszegény, kispénzű lakosság —- ideértve a munkásságot is — saját, kertes hajlékhoz jusson. Erre a célra előnyösen felhasználhatók lennének a város tulajdonában levő, egyéb célokra nem igényelt, vagy csak tehertételt jelentő, semmi hasznot nem hozó telekkomplexumok a perifériákon (pl. a kőbányai szőlőtelep, amelyre nézve már van — szabad ezt a kifejezést használnom: elamerikázott? — egyhangú javaslat és határozat, vagy pl. a kamaraerdő részei Budán. Ily telkeket 150—200 ölre felparcellázva, telekbér fizetése ellenében lehetne az egyes igénylőknek mintegy örökbérbe adni; az igénylők kölcsönös szavatossága mellett, vagy más alkalmas módon létesülhetnének kertes telepek, úgyhogy a kisember nagyobb tőkebefektetés nélkül saját fedele alatt nyerhetne elhelyezkedést. A Gellérthegy oldalán kisajátított tabáni telkeken meg keli teremteni az új modern városnegyedet. Ez a kérdés is megoldható a város megterhelése nélkül, megoldása esetén azonban a városra kiszámíthatatlan előnyök hárulnának. A drágaság leküzdésére irányuló harcot intenzíven meg kell indítani. Van határozatunk a nagy elosztó vásárcsarnok létesítésére vonatkozólag, amely hivatva lesz a termelőt, a legális kereskedelem egyfokú közbeiktatásával, a fogyasztóval közvetlen érintkezésbe hozni. Meg kell szűnnie az indo kolatlanul befurakodott, szükségtelenül sok közvetítőnek, mert nem lehet egészséges állapot, hogy a főzelék, a burgonya, a hús s egyáltalán az élelmicikkek talán A kilogramm vagy annál is kevesebb kvantumán négyen-öten is keressenek. Ezt tartom az egyedüli panaceának, amelytől eredményt lehet várni. Jelszó legyen: a termelőt összehozni a fogyasztóval minden felesleges közbeékelődés nélkül. Ezt előmozdíthatja új csarnokok létesítése, a piacok rendezése, szervezése oly helyeken, ahol azokra szükség van. Vásárcsarnoki palotákra nincs szükség, valamint olyanokra sem, .amelyeknek nincs felvevő körzetük (pl. Batthyány-tér). Közüzemeink ügyét — amely sajnos, minden eddigi határozatunk ellenére eddig nem véglegeztetett — dűlőre kell juttatni. Csak azoknak a közüzemeknek van létjogosultságuk, amelyek vagy monopolisztikus ügykörrel bírnak, vagy a közt szolgálják árszabályozó vagy szociális működésükkel. Városi üzemeink létjogosultságát nem abból a szempontból kell bírálni, hogy érintik-e vagy sem a nagytőke vagy egyes nagy vállalkozók érdekeit, hanem kizárólag és egyedül abból a szempontból, szüksége van-e a köznek reájuk s nem ártanak-e a két kezük munkájából élő rétegeknek. A nagy tőkét a konkurrenciára kell utalni ár és minőség tekintetében s az így kcfqjlődő áldásos versenynek a lakosság fogja hasznát látni. Ilyen megoldás mellett, azt hiszem, sem a munkásoknak, sem a kereskedőknek, sem pedig az elsősorban védelemre szoruló termelő iparosságnak panaszra nem lesz oka. Az utak és utcák ügyét szerető megfontolással kell kézbe venni. Lehetetlen továbbra is tűrni, hogy utakat a legnagyobb forgalmi időszakban, legtöbbnyire ötletszerűen építsenek, idejét múlta, elavult módszerekkel; hogy utcákat elkészültük után több ízben, sorozatosan egymásután újra megbolygassanak. Hányszor kívántuk már az egyes intézmények (gáz, elektromos, vízmű, posta, telefon stb.) harmonikus együttműködését. Ezt a kérdést gyökeresen kell megoldani. Bár a tisztaság óriási lépésekkel haladt előre, bár a közvilágítás is mindjobban fejlődik: e téren még sok tennivaló van. Fürdővárosnak nevezzük Budapestet. De hogy ezt joggal tehessiik, még sok tennivaló van. Az idei nyár feltárta a hiányokat. A Duna jobb- és balpartján elterülő város lakói a Duna hűs habjaiban, fürdők híján, nem nyerhettek enyhülést, igaz, hogy nem nevezhetném eminensen városi feladatnak a Duna-uszodák létesítését, erre a magántőke inkább hivatott, de itt egy zokszóval kell odakiáltanom a város vezetőségének: miért engedi a Kelenföldi villanyostelep sok ezer köbméter hűtővizét, melyet a Dunából vesz s mely 35 fokra felmelegszik, vissza- ömleni a Dunába!? S miért nem foglalkozott a már 6—7 évvel ezelőtt benyújtott indítványommal, högy ott egy egyszerű, egészséges strandfürdőt létesítsen a téli kikötő vizével is kapcsolatosan!? Itt naponta ezrek és ezrek üdülhetnének, oly csekély költség mellett, hogy áldás lenne a kevésbbé tehetős lakosságra nézve s Budapesten tudvalevőleg ezek képezik a nagyobb részt. Gyermek-játszótereket, parkokat kell minél nagyobb számban létesíteni. A Duna jobboldaláról — mert a szelek 90%-a 1X1 próba meggyőzi Önt, hogy a DERBY MUNKARUHA utolérhetetlen árban és minőségben ! Kérjen ajánlatot! „DERBY“ MUNKARUHAÜZEM: Budapest, VII., Síp-utca 16-18. sz. Telefon: lózsef 365-48 Wesselényl-utca sarok, egy perc a Rákóczi úttól, autóbusz megállóhely. Tulajdonos SACHS CIPÓT, a Gutmann J. és Társa cégnek 30 évig volt főnöke. nyugatról jő —-a malmokat és gyárakat, amelyek az uralkodó szélirány mellett a város levegőjét megfertőzik, át kell telepíteni. A főváros muzeális kincseinek összegyűjtése igen becses anyaguknak, valamint a jelenleg ládákban elhelyezett anyagnak napfényre való hozatala s hozzáférhetővé tétele fővárosi múzeum létesítésével elsőrendű kultúrfeladat. Ennyiben tudom hamarjában összefoglalni azt az anyagot, amit programúinak gondolok, s hogy mindez megvalósítható legyen, megértéssel és szeretettel vetélkedjünk egymással a munkában. B ACZO ANDOR oki. mérnök, vas- és vasbetontervező Budapest, VIII., Bérkocsis-u. 17. Műterem Telefon: József 361-15, József 344-19. ADDRESSOGRAPH MULTIGRAPH Képviselet: Addressogr. & Mult. Co. V., Gróf Tisza István-utca 22. Telefon : T. 230-86. amerikai címírógép amerikai sokszorosító és házinyomdagépek BEKE PÉTER PÁL HEGEDŰK — LANTOK — GITÁROK GORDONKÁK — NAGVBŐGŐK Budapest, Vili., Dobozi-utca 31. szám. (Saját házában.) Speciális műterem művészi kidolgozású és' luxus-hangszerekben. Eladás nagyban és kicsinyben. A központi melegvízellátás gázkészülékekkel a legkényelmesebb és legtakarékosabb Prof. JUNKERS ÖNMŰKÖDŐ ÁTFOLYÓ VÍZMELEGÍTŐI (autogeizer) ilyen célra a legmegbízhatóbb és a legmegfelelőbb legelsőrendű minőségű készülékek. Minden szerelőnél kaphatók. Gyár: JUNKERS & C°- DESSAU Felvilágosítással szolgál a vezérképviselet: Ungár László, Budapest, VII., Damjanich u. 26 b. Telefon : József 419-72.
