Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-29 / 35. szám
XXIII. évfolyam. 1928. augusztus 29. 35. szám. Független Budapes Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3k5~82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Hogy miért nincs taxi, az most már világos. Nem tudják, hogy a sok protekciós közül kiknek adják oda az állítólag 4—5 milliós hitbizományt jelentő engedélyeket, minélfogva úgy oldják meg a kérdést, hogy nincs taxi. A taxikérdés körüli harc tipikus pesti tünet, amely bevilágít a mi társadalmunk struktúrájának legtitkosabb zugaiba. Mindenki taxit akar, mindenki nemzeti ajándékot követel a maga részére s ez a nagy tülekedés aztán feltárja mindazokat a bacillusokat, amely egész társadalmi és politikai életünket súlyosan iníiciál- ják s amelyek miatt nálunk egészséges közélet nem fejlődhetik. Taxiengedéjyért harcolnak a befolyásos bankok és taxiengedélyért lihegnek politikai alakulatok, mert a taxiengedély pénzt ér és érdemes máskép politizálni, mint anyagi javakért? Budapesten eddig két vállalaté volt a taxi és ez a két vállalat ellátta a közlekedési szükségleteket, amennyire a taxik korlátolt száma megengedte. A fuvarozás nálunk nem szabad ipar, mint például Angliában, ahol az szereltet taxit a kocsijára, aki akar, hanem engedély kell hozzá, minélfogva külön üzletággá fejlődött ki a taxiengedélyekért való üzérkedés. A két vállalat, amely eddig működött, természetesen védelmezni szeretné a maga szerzett jogait, de jött a protekció, az összeköttetés, a politikai korteskedés és most olyan zenebonává fajult a taxikérdés, hogy ember legyen, aki meg tudja állapította ezt a kereskedelmi miniszter is, aki j nem érti, miért kell a tanácsnak kiadni a taxiengedélyeket, holott ez az elöljáróságok joga és kötelessége lenne. A miniszter se érti, te se érted, mi azonban értjük. Az elöljáróság esetleg még képes lenne az engedélynek minden befolyástól mentes, adminisztratív úton való kiadására, ami azt jelentené, hogy nem politikai érdemek és személyi összeköttetések szerint adná ki a taxit. Ezt meg kell akadályozni, mert különben megdőlne a szellem, amely mai társadalmunkat élteti: jöjjenek a protekciósok, az ügyesek, a Sokat beszélnek még ma is lakáshiányról, pedig épp a Független Budapest egyik legutóbbi számában mutattuk ki hivatalos statisztikai adatok alapján, hogy milyen nagyarányú építkezés folyik a fővárosban s hány ezer lakás készült már el ebben az évben. A közhit megcáfolására ezúttal is csak hivatalos számadatok szolgálhatnak, melyek ellentmondanak a lakásínség fokozódásáról elterjedt, jobban mondva még mindig fennálló híreknek. A legújabban megjelent statisztikai adatok szerint Budapesten ezidöíszerint 444 üres helyiség van bejelentve, de ennek többszörösét teszik ki a be nem jelentett üres lakások és egyéb helyiségek. Üres lakás 96 van bejelentve, üzlethelyiség 156, raktár 127 és egyéb helyiség 65. Érdekes, hogy aránylag a Belvárosban áll a legtöbb helyiség üresen, politikai zsebrákok és a prédalesők, mert ma övék a mennyeknek országa. Ennélfogva nincs taxi. Az eszkimó sok és kevés az engedély-fóka, tehát várjunk. És várunk. Vár az utas, aki a pályaudvaron nem kap kocsit, vár a pesti polgár, akinek sürgős dolga van, de kocsi nem jön, vár mindenki. És vár a magyar közélet is, amely undorodva nézi az egész komédiát, vár a taxira, amely egyszer jönni fog és eltapossa mindazt, ami ma csúnyává, reménytelenné teszi a dolgozó ember életét. Ezt a taxit ma még egyelőre hiába várjuk. mert itt 11 lakás és 27 üzlethelyiség van bejelentve, Viszont a nagy kiterjedésű és sűrű lakosságú Vili. kerületben mindössze I üres l'akás és 2 üzlethelyiség van nyilvántartva. Mi sem természetesebb, mint hogy a belvárosi drágia lakás és iizletbérek szolgálnak ennek a körülménynek magyarázatául. A Belvárosban még tovább tart a lakások és az üzletek kiürülése, mert a háziurak most is emelik a béreket és az előkelő belvárosi utcákban alig van ház, ahol kiadó 4—5—6 szobás lakást ne hirdetnének a kapukra kifüggesztett cédulák. A kereskedők is egész vándorlást kezdenek, majd minden második üzlet felett cégtábla helyett vászon hirdeti, hogy ,,Az üzlet házbéremelés miatt itt megszűnik." Lakás- és bolthiányróí ma már nem lehet beszélni, inkább a pénz hiánya az, ami okot adhat a panaszra. Lakás és bolt ma már van elég, csak akadjon pénzes bérlő rájuk. timnwimnminwiinninimm~~"~ • rtw~iiiiwirin 4íiwiwnMinf^iinw'Hii»iínij> i-»v * r. ..............nr.. Sz aporodnak az üres lakások és bolthelyiségek A hivatalos nyilvántartás csak 444 üres lakásról és helyiségről tud, de a valóságban több van. A Belvárosban van a legtöbb üres helyiség, mert ott a legdrágábbak a bérek. Egyetemi tanszéket kap a városgazdaságtan. A tanszék költségeit az első három esztendőben a városok, azon túl pedig a kultuszkormány viseli. oldani a sok ellentétes érdek között a taxiproblémát. Az kétségtelen, hogy a mai állapot nem maradhat fenn, hogy azon sürgősen, azonnal változtatni kell, már tegnap kellett volna és tegnap is már késő volt. Eélő, hogy holnap is ott fogunk még tartani, ahol ma vagyunk és tegnap voltunk, mert a főváros nem mer egyrészt belenyúlni a darázsfészekbe, másrészt ahhoz sincs bátorsága, hogy kifüstölje a darazsakat, amelyek mézet akarnak szedni a főváros kamrájából. A pesti polgár, akinek nincs összeköttetése, minélfogva nem alakíthat sürgős részvénytársaságot és politikai érdekképviseleteket taxi- hitbizományok elkaparintására, csodálkozva nézi az egészet és értetlenül kérdezi, hogy kerül — teszem — a Műnk és Davidsohn cég, vagy a'sok légből kapott új részvénytársaság a közlekedési kérdés legelső tűzvonalába. Hja, kedves pestii polgár, — akit egyébként Pali néven ismer a természettudományi lexikon, te még sokat nem értesz, mint ahogy nem tudod egészséges értelmeddel felfogni az egész mai rendszert. Mért legyen épp a főváros a kivétel és mért éppen a taxi, amikor telekkönyvi irodákról, dohánymonopóliumokró] és gyufakérdésről olvasol naponkint és amikor már megszokhattad volna, hogy vannak emberek, akik csak azt nézik, hogy szerezhetnének nemzeti hitbizományt a te rovásodra. A főváros eljárása, persze, hogy furcsa. MegA Magyar Városok Országos Kongresszusa több alkalommal szóvá tette azt a körülményt, hogy a közigazgatási tisztviselők közt csak kevés számban akadnak olyanok, akik a városi gazdálkodás és az üzemi gazdálkodás mai eszközeit és módjait ismerik és kellő enciklopédikus képzettséggel rendelkeznek. Csak nagyon kevesen ismerik a külföldi közigazgatás rendszerét, a külföldi és belföldi városok fejlődését. Már pedig a jó közigazgatási tisztviselő számára elengedhetetlen ezeknek az ismereteknek a megszerzése. Ép ezért a 'Magyar Városok Országos Kongresz- szusa elhatározta, hogy lépéseket tesz a kultusz- miniszternél az irányban, hogy a közgazdasági egyetemmel kapcsolatban állítsák fel a várostudományi, illetve közigazgatási és iizemgazdálkodási tanszéket és ezt a tárgyat a rendes tanulmányi anyag keretében rendszeresen ismertessék a hallgatók előtt. A kultuszminiszter, méltányolva a kongresszus felterjesztésében foglalt kérelmet, a maga részéről is indokoltnak látta, hogy az említett tudomány- szaknak önálló tanszék szerveztessék, azonban kijelentette, hogy az államháztartás mai helyzete mellett nincs kilátás arra, hogy egyelőre a szóbanlevő tanszék megszervezésének és fenntirtásának költségeit tárcája terhére elvállalhatná. Ellenben felhívta a városokat arra, hogy nyilatkozzanak hajlandók-e kezdetben vállalni a tanszék fenntartásának és szervezésének költségeit, hogy a válasz' alapján, a szükséges intézkedéseket megtehesse. A kultuszminiszter közölte, hogy a tanszék tanári költsége mintegy évi 100 millió koronái lesz ki, azonkívül a könyvanyag és egy tudományos eszközökkel való ellátás is biztosítva lenne. Habár a tanszék szervezése és fenntartási költségeinek viselése, az ehhez fűződő országos érdekek folytán, az állam feladata lenne, azonban tekintettel a nagy városi érdekekre is, a Városok Kongresszusa javaslatot tett, hogy a költségeket a magyar városok maguk között osszák meg s így minden város csekély hozzájárulása árán felállítható volna a város- tudomány és a közigazgatástan tanszéke. Összesen 10,000 pengőt kínált fel a Városok Kongresszusa a kultuszminiszternek a tanszék költségeire, azzal a feltétellel, hogy a kultuszminiszter három év múlva állami költségen tartozik gondoskodni a tanszék további fenntartásáról. Ezenfelül a Városok Kongresszusa a tananyag megállapításánál 'is befolyást akar gyakorolni, úgyszintén a tanszék betöltésének személyi vonatkozásában is. A Kongresszus azt a kívánságát fejezte ki, hogy a tanszék a városok körében ismert olyan férfiúval töltendő be, aki vagy a városi közigazgatástanban, vagy a. városi üzemek terén, vagy műszaki életben elismerésre méltó tevékenységet fejteit ki, kikötötte továbbá a Kongresz- szus, hogy a tanszék viselője köteleztessék, hogy évenkint legalább egy hónapra terjedő tanfolyamot tartson a már hivatalban levő városi tisztviselők továbbképzésére. Ezeket a feltételeket a kultuszminiszter elfogadta s ennek alapján, a kongresszus ki is vetette a varosokra a három éves hozzájárulást, mely Budapestnél évi 4,000 pengőt, a 40,000-nél több lakosú városoknál évi 240 pengőt, a 20—40,000 lakosú városoknál 160 és a 20,000-nél kevesebb lakosú városoknál évi 80 pengőt tesz ki. A főváros tehát a költségek 40 százalékát viseli és az összeget az 1929., 1930. es 1931. évi költségvetésekben irányozza elő. 1932-tol a költségeket a kultuszminiszter viseli. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK TJ,T OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
