Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-25 / 4. szám
1928. január 25. Független Budapest 3 1 \ o/iML tdS MAQVARORSZÁGI ÜZEME WEIS2 JÓZSEF és FiA BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 38. — Alapífási év: 1869A FŐVÁROSI ALKALMAZOTTAK BETEGSEGÉLYZŐ INTÉZETÉRŐL. III. A KÓRHÁZI KÜKÖNSZOBÁK KÉRDÉSE, Irta Or. KÖRMÖCZí ZOLTÁN főv. biz. tag. Dr. Körmöczi Zoltán. A szerkesztő úr szívességéből immár harmadízben veszem igénybe a Független Budapest publicitását, ’ hogy véleményemet a fővárosi alkalmazottak betegsegélvző intézmény miként való megszervezéséről a magam elgondolását. mely azonban 100%-ra egyezik az egész orvosi testület elgondolásával, ismertessem. Az első cikkem lényege az, hogy a tisztviselőket a szabadorvos választás kedvezménye joggal megilleti, 'és ez a fővárosnak egy fillérrel sem kerül többe, mint kötött orvosrendszer mellett a tömeggyógyítás átka. Míg a most az orvosában bízó beteg és megelégedett orvos van, itt bizalmatlan, az orvos utasításait tehát nem híven követő beteg és elégedetlen, gyári munkát végző orvos van. A második cikkemnek az a merituma, hogy az intézeti ápolásra szoruló tisztviselő nem kórházi különszobára, hanem szanatóriumi kezelésre tarthat igényt, cs ez sem kerül a fővárosnak egy garassal sem többe, mint a kórházi kiilönszoba. Ezen merésznek látszó állításomat bebizonyítani a célja ezen harmadik közleményemnek. A Független Budapest ez évi 2. számában közöltem a módozatokat, melyek lehetővé teszik, hogy csekély pótdíjért a B. H. É. V. betegsegélvző intézménye által kezdeményezett és létesített egyesület, bármely pénztár tagjainak kórházi kezelés helyett szanatóriumi ellátást, a szanatóriumi orvosok és személyzet részére elegendő pénzbeli segélyt ad, szintén szabadorvos- választási alapon. Tehát csak az a kérdés, honnan, fedezi a főváros ezen pótdíj fizetésére szolgáló összeget. Erre feleletet ad a székesfővárosi közkórházak 1928. évi költségelőirányzat tervezete, melynek 70. oldalán a „külön ellátásban részeülő betegek után“ járó ápolási díj bevételek vannak. Itt kitűnik, hogy a 19 egyágyas szobák ágyai évi 120 napon át, a 164 ágy a 2 ágyas szobákban évi 163 napon át. a 171 ágy a 3 ágyas szobákban évi 144 napon át vannak elfoglalva, tehát ezen ágyak átlagban 2/s—V2 évig üresek; ami, tekintve, hogy összes különszobás ágyaink száma 364, annyit jelent, hogy naponta 150—180 üres ágy van kórházainkban, midőn nehéz betegeket , helyhiány miatt“ kénytelen az ágynyilvántartó iroda tucatjával, sőt néha százával elutasítani. A kü- lönszobák hivatalosan előirányzóit ápolási díja 1928-ra 452,700 P; viszont ha a 354 ágy. mint „közös“ ágy csak évi 320 napon vétetik is igénybe, ami igen szerény feltétel, a napi 6 P-ős ápolási díj mellett 679 680 P a bevétel, ami pedig 226,980 P-vel több, mint ha a különszobákat és azok magasabb ápolási díjait fenntartanék, nem is véve számításba a tényleges differenciát, amennyivel a ki.ilönszobában ápolt betegek ellátása egyébként is többe kerül s csak azt az összegeit számítom, amibe a közös kórtermi beteg ápolása kerül. Ez a 226,980 P többlet bőségesen elegendő volna a különdíj fizetésére,, sőt maradna is belőle: igaz ugyan, hogy a kórházi bevételt nem lehet a tisztviselők segélyezésére fordítani. de végeredményben mégis csak úgy van, hogy a főváros kórházai mentesülnének: 1. a tisztviselő betegek ellátásának költségeitől. 2. 354 ágy szabadulna fel a betegek felvételére, 3. körülbelül 300,000 pengőt takarít meg így a főváros kórházaiban, illetőleg ennyivel több lesz a bevétele, 4. beteg tisztviselőit rendesen látja el ’szanatóriumban. Mert hiúban rendes az orvosi szolgálat és kezelés a közkórházban, az ételek felszolgálása, a harmadrendű evőeszköz, a közös klozett és ezernyi más apró kényelmi hiány az amúgy is levert, rossz kedélyű, gyenge étvágyú, ideges betegnél az indokoltnál is nagyobb visszahatást kelt és hátráltatja a gyógyulást. A mottó tehát: 1. szabadorvosválasztás. 2. a tisztviselők szanatóriumi kezelése. 3. a küiön'szobák megszüntetése. Ä Budapesti Nemzetközi Áruminta Vásár jelentőségéről Irta Lobmayer Jenő tanácsnok. Lobmayer Jenő. A Budapest; Nemzetközi Vásár, mely 1926. évben érkezett el fennállásának két évtizedes évfordulójához, a .lipcsei vásár után Európa egyik legrégibb áruminta- vására. Az első vásárt Budapesten 1906. március havában a Fővárosi Kereskedők Egyesülete rendezte. Hat év után, azaz 1912. év óta a létrejött megállapodás értelmében a Budanesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezi. A Vásár neve régebben Márciusi, Tavaszi, Keleti majd Budapesti Vásár volt. A Kamara az ipari és kereskedelmi érdekeltségek egybehangzó állásfoglalása alapján 1925. évben a vásári nemzetközivé fejlesztette, ennek megfelelően teljesen át- szervztc és fokozatosan kiépíttte. Azóta mint Budapesti Ne/mzetközí Vásár lett úgy a külföldön, mint a belföldön általánosan közismert. A vásár ma nemcsak szervezetét illetőleg, de kiállítóit és igen jelentékeny mértékben látogatóit illetőleg is nemzetközi. A vásár célja: 1. a hazai ipari termelésnek export piacot szerezni, 2. az iparos és kereskedők találkozását elősegíteni, 3. a tranzitó kereskedelmet fejleszteni, 4. a hazai ipar termelési skáláját — a mutatkozó kereslet szüségH'eteinek megfelelően -— kifejleszteni, 5. az ország és a főváros idegenforgalmát növelni. E célt elérendő a rendező bizottság impozáns méretű internacionális propagandatevékenységet fejt ki s erre hatalmas összeget fordít. Néhány adattal kívánom csak c tevékenységet megvilágítani. A propagandában elsőrangú fontossággal bír a vidékre, külföldre kiterjedő tiszteletbeli képviselők organizációja, mely a volt Monarchia -területén kívül az összes utódállflamokat, a Balkánt, az egész kontinenst, Kis- Azsiát, Egyptomot, Amerika keleti partjait és Eiő- Indiát is behálózza. A tb. képviselők száma mintegy 350, akik mind igen fontos*kereskedelmi és ipari gócpontokon működnek. E tb. képviselők, a magyar külügyminisztérium alá tartozó külképviseleti szervek számbajövő fontosabb gazdasági érdekképviseletek is terjesztik és publikálják a vásáriroda által rendelkezésre bocsátott különböző nyomtatványokat. E nyomtatványok közül csak a legfontosabbakat említem meg, ú. m.: Körlevelek, jelentkező-ívek, 18 tipúsú kb. ’ 100.000 példányban, magyar, német és francia nyelven: plakátok 5 színben, 12 nyelven, kb. 500,000 példányban; röpcédula- meghívók 15 nyelven, 1,000 000 példányban; vásári bélyegek 15 nyelven, kb. 500,000 példányban. Ezen nyomtatványokon kívüli a különböző tb. képviselők a vásár költségére saját hatáskörükben még más propagandára alkalmas nyomtatványokat állítanak elő. E propagandához csatlakozik a sajtópropaganda is, amely a napilapokban, szaklapokban, képeslapokban folyik. Külföldön, mintegy 20 ádamban. kb. 200 sajtó-prganum áll hirdetésekkel és közleményekkel a vásár szolgálatában: A vásár propaganda-tevékenysége; úgy térbeliíeg, mint időbelileg a vásár szükségleteihez igazodik. Térbeilileg a legtávolabban fekvő államokban kezdődne 'legelőbb a propaganda és aszerint, amint Budapesthez közelebb fekszik az illető külföldi állam, veszi a reklámozás mindkésőbb kezdetét. E néhány adattal igyekeztem megvilágítani a vásár rendezőségének propagandamunkáját. A rendezés sikerének kell tulajdonítanunk ama tényt is, hogy míg a kül-öldi vásárok stagnáló, sőt visszaiejlödö tendenciát mutatnak, — talán a lipcsei vásárt kivéve — addig a Budapesti Vásár évröl-évre örvendetesen fejlődik. A vásár kiállítóinak száma a hely szűkös volta miatt, kb. 800, melyből mintegy 10—75% külföldi. A látogatók száma mintegy 300,000. melyből 22 különböző államból kb. 20—25,000 a külföldi. A vásár fejlődése nemcsak a kiállítók és látogatók számának növekedésében, hanem a tulajdonképeni céj: az üzleti kapcsolatok létesítésének szaporodásában nyer kifejezést. E körülmény, mely a vásár jelentőségét a magyar közgazdasági életben különösen kiemeli, a vásár fokozottabb támogatását te'sz-i kívá- tossá úgy az ipari és kereskedelmi érdekeltségek, mint a közhatóságok részéről is. A vásár anyagi támogatást csak a székesfővárostól leap, mely évente a következőképen alakul: 1924. évben ............................ 3,000,000 K 19 25.................................................................12,000,000 „ 1926. 50,000,000 „ 1927........................................................ 190,000,000 „ VI LLÁNYI PEZSGŐ SCHAUMBURG-LIPPE HG. udv. pince Csak régi évjáratok. Ezzel szemben Lipcse városa ]923/24. évben . . 3T50 millió koronát 1925. „ . . . 1-700 1926 .............................. 1-7 00 1927. „ . . adott a lipcsei vásárnak. 2-000 ” Becs városa 1924. évben . . . 800 millió koronát 1925. „ . . . 2-900 ?, 1926. ., . . . 2-500 1927...................................... 2-500 ,, állított budgetjébe a vásár szubvenciója címén. Prága városa nagy összegű szubvencióján kívül ingyen telket adományozott a' vásár céljaira, támogatta a kiállítók részére épült 3 drb. egyemkint S emeletes palotának az építkezését. Az utódállamok között megindult gazdasági versenyben a magyar gazdasági életnek fokozottabb mértékben kell részt vennie. Az ipari termelés épp úgy, mint a tranzitó-kereskedelem piacot kíván. Ezeknek az érdekeknek egyik markáns megtestesítője a Budapesti Nemzetközi Vásár. Azok a törekvések, melyeket a Vásár kíván elérni, szükségessé teszik, hogy az illetékes hatóságok megértő támogatása a jövőben még fokozottabb mérvű legyem Ennek egyrészt megfelelő alkalmas területek é.s helyiségek, lehetőleg díjmentesen való átengedésében,, másrészt pedig jelentős anyagi támogatások rendelkezésére bocsátásában kell megnyilvánulnia. A Budapesti Nemzetközi Vásár a székesfőváros idegenforgalma emelésére is egyik leghathatósabb eszköz s ezért a főváros anyagi viszonyaihoz mérten támogatásban is részesíti a vásár rendezőségét. Jelenle«, tárgyalások folynak egy / állandó kiállítási terület átengedésére. A székesfőváros törvényhatósági bizottságát és a tanácsot a kérdésnél az a szempont vezérli, hogy a vásár mindennemű támogatása befektetés jellegével bír. mely a kereskedelem és ipar, valamint az idegenforgalom fellendülésében bőségesen meghozza kamatát.
