Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-15 / 33. szám

1928. augusztus 15. Független Budapest 3 Azelőtt ezt a tetőt évente kellett javíttatnom. Most már több mint 10 éve, hogy P/Jastieon-nal bevo­nattam és még mindig tökéletesen vízálló. az angol aszbesztes szigetelömassza és folyékony, víz ellen impregnálj anyag Faeemenl-, beton-, kátránypapír- és mindenfajta lapos tetőknek, falaknak, terraszoknak, pincéknek, gazdasági épületeknek stb. tökéletes szigeteléséhez. A MASTICON egy állandó rugalmas, egy­séges, szigetelő védőréteget képez, mely az időjárás mindennemű viszontag­ságainak évtizedekig ellenáll. Egyedárusító : LÁNG LÁSZLÓ BUDAPEST, VI., LÁZÁR-UTCA 13. SZ. Telefon: Lipót 985-89. 470 orvos pályázik 7 iskolaorvosi állásra. Jövő évre is a mai keretek közt marad az iskolaorvosi és iskolanővér'! intézmény. Ilyenkor, az új tanév küszö­bén, minden évben nagy roha­moknak van kitéve a tanács és a tiszti főorvosi hivatal az is­kolaorvosi és az iskolanővér! állások miatt. Ismeretes, hogy az iskolaorvosokait és a gon­dozó nővéreket csak egy-egy évre alkalmazzák s a tanév elején új szerződéseket kötnek az orvosokkal s az iskolanővé­rekkel, akik sorában épp ezért évről-évre változások történ­nek. Most, hogy az új tanév kez­dete közeledik, ismét aktuális lett az iskolaorvosok és nővérek alkalmazásának ügye. Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, akihez ezirányban kérdést intéztünk, a következőket mondotta munkatársunknak:- A tanács, illetve a tanügyi ügyosztály a jövő hétén határoz az iskolaorvosi intézmény tagjai­nak alkalmazásáról. Mint minden, évben, úgy idén is lesznek változások a kar kebelében, amelynek folytán néhány állás vár betöltésre. Az ú.i tanévben a tavalyi keretekben fog mű­ködni az. intézmény, amennyiben továbbra is 62 iskolaorvost, ugyan­ennyi iskolanővért, továbbá az eddigi 36 helyett 3S iskolaszakorvost szándékszunk foglalkoztatni. A szakorvosok száma tehát kettővel szaporodik. A tavalyiak közül senki sem mondott le s így min­denki várja újra alkalmaztatását. Ez nem vihető százszázalékig keresztül, mert tudomásunkra ju­tott, hogy egyes iskolaorvosok más hatósági fix- állással is rendelkeznek, s hogy egyéb elfoglalt­ságuk épp arra az időre esik, amikor az iskolák­ban kellene működniük. Ez az állapot nem egyez­tethető össze sem a főváros, sem pedig az orvosi kar érdekeivel, mert a mai nehéz, viszonyok kö­zött nem engedhető meg,, hogy amíg az orvosok százai nyomorognak, egyesek 2—3 fixfizetéses állást halmozzanak össze magánpraxisuk mellé. Az eddig működött iskolaorvosok közül heten vannak olyanok, akiknek alkalmaztatá­sát az előbb említett okok miatt nem hosszab­bítjuk meg. Az iskolanővérek közt is akadtak többen, akik aktív, vagy nyugalmazott tanítónők s ezért eze­ket sem fogjuk újra alkalmazni, hogy így módot adjunk a kenyérkeresetre olyan orvosoknak és nőknek, akiknek ezen a fixíizetésen kívül nincs más megélhetési forrásuk.- Természetes, hogy erre a néhány megürülő állásra óriási tömeggel jelentkeznek a pályázók s meglehetős nagy a protekciósok száma is. Egyedül az iskolaorvosi állásokra 470 kér­vény érkezett, tehát egy-egy állásra csekély 67 jelölt vonul fel. Még nagyobb a pályázók tömege a kevésszámú iskolanővéri állásra. A tanács mindenesetre a leg­nagyobb körültekintéssel fogja az alkalmaztatá­sok ügyét elbírálni, s a döntésnél nem a protek- torok súlya, hanem a pályázó egyének rátermett­sége, érdemessége és rászorultsága lesz az irány­adó. Csordás Elemér. A kereskedelem és ipar száz sebe a Kereskedelmi és Iparkamara jelentésének tükrében. Haldoklik a kereskedelem és ipar. — Mik az Kiáltó szó a pusztában A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most tette közzé vaskos kötetben múlt évi jelentését, amelyben beszámol az elmúlt év kereskedelmi, ipari és általános gazdasági helyzetéről. Rendkívül érdekes adatokat tartalmaz ez a jelentés s szük­ségesnek tartjuk, hogy annak gazdag tartalmából kiragadjuk azt a fejezetet, amely a főváros közön­ségét legközelebbről érdekli. Budapest kereskedelmének helyzetét ismertetjük, a kereskedelmi kamara adatai alapján. Megállapítja a jelentés, hogy. az elmúlt év a ma­gyar kereskedelem romlásának évtizedes folyama­tában rövid megszakítást jelentett. De ez a szünet csak az év első kétharmadában tartott, az utolsó hónapokban tovább folytatódott a kereskedelem helyzetének rosszabbodásai Ez kitűnik a fizetés- képtelenség statisztikájából is. A múlt évben az egész országban 1,097 fizetés­képtelenség fordult elő, melynek egyharmada, 310 Budapestre esik. A fizetésképtelenségek passzívái 54 millió pengőre rúgnak és ebből több mint 28 millió a fővárosi in- zolvenciák passzívája. Ebből látható, hogy Buda­pesten sokkal nagyobb cégek roppantak össze, mint a vidéken. A fizetésképtelen cégek 90%-a keres­kedő, számszerint az 1,097-ből 966. A kereskedelem vigasztalan helyzetét más ada­tok is bizonyítják. A nagyfokú, sőt egyes szakmán­kat, jóformán teljes pangás; a széliében tapasz­talható iizlettelenség folytán a kereskedők túlnyomó része a közszolgáltatások által nagy mértékben fel­csigázott üzleti rezsijét sem tudta megkeresni s ez okozta, hogy Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, bazalt- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez fVseraÄv!8elet BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39. Tel.: J. 410-51. okai a főváros kereskedelmi csődjének. — — Hol a segítség?! nemcsak a konjunkturális cégek tömege pusz­tult el, hanem a régi békebeli vállalatok egész sora is. Tő'kegiyűj.ftésröl a kereskedelem körébefi szó sem lehet. Sőt az üzleti tőkék felélése folytatódik. A Végsőkig kiélesedett verseny nemcsak a legkép- teilenebb reklámokra késztette a kereskedőt, ami elfajulásokra is vezetett, aminő az áruk beszerzési áron való elkótyavetyélése, az úgynevezett slejde- rozás. A forgalmat erőltető kereskedők, a részlet- fizetésre való eladás, soha nem tapasztalt nagy­arányú propagálására vetették magukat. A keres­kedők nagyrésze felemésztette tartalékát és el­szegényedett. A vagyoni okokból eredő öngyilkos­ságok a kereskedelemben szokatlan mértékben sze­repelnek. Budapesten körülbelül 15,(101) rendes, bolttal rendelkező kereskedelmi üzlet áll fenn. Sokat panaszkodnak az utóbbi időben a kereske­delmi pálya túlzsúfoltságáról es az üzletek számá­nak nagyarányú szaporodásáról. A kamara szerint a háborít utáni évek szaporodása alig tehető többre 5—8°/o-nál. Ezt pedig nem lehet a mái vigasztalan helyzet szülőokaként, az összes bajok gyökereként felfogni. Ami a kormányzatot, a hivatalos köröket illeti, — mondja a kamara jelentése, — azok semmiesetre sem helyezkedhetnek a túlzsúfoltság jelszavával arra^ a kényelmes álláspontra, hogy ,,vesszen hát a megélni nem tudó rész“, ezzel majd megjavul a megmara­dók helyzete. A kereskedelem nem kér „a megsegítésnek“ eb­ből az olcsó módszeréből. A kereskedelem, mint minden más társadalmi osz­tály, teljes joggal elvárhatja, hogy a kormányhata­lom az egyenlő elbánás elvének szemmel tartásával szerető gonddal karolja fel őt is, életfeltételeit a lehetőségig javítsa meg, működésének útjából há­rítsa el az akadályokat. Ne neveljen rajta' élesködő privilegizált ver­senytársakat Pattanásait ! visszafejtesz?! a • pi ottan , on is un»., T llgy-e legjobb szer a SALAX ! s ha azt látja, — ami ma tapasztalható, — hogy ez a dolgos és törekvő osztály a viszonyok mostoha- sága folytán a reá rakott terhek alatt roskadozik és fogy, akkor siessen könnyíteni a terheken saját fis­kális érdekéből is, mert a megfogyatkozottak még kevesebb közterhet fognak elbírni. Tiltakozni kell az ellen, ha az államhatalomnak eszébe jutna a ter­mészetes kiselejteződés folyamát egy erőszakos tizcdelési eljárással felváltani és a létszámcsök­kentés menetén gyorsító intézkedéseket tenni. A túlméretezettség sokkal kisebb baj a keres­kedelemben, mint a gazdasági téren érvénye­sülő állami és gazdasági protekcionizmus, il­letve a hatósági kereskedelmi tevékenység. Az állami és államilag támogatott vállalatok, a dé­delgetett gazdasági szövetkezetek s a hatósági üze­mek 100% erejéig képesek érvényesülni a legrosz- szabb viszonyok között is, mert kedvezményezett helyzetükben versenyen kívül állanak és módjuk­ban van lényegileg is ráfizetéssel dolgozni. Nem kell félidők a versenytársaktól, árusíthatnak veszte­séggel is, mert módjukban van a veszteséget a pol­gároktól, tehát a kereskedő versenytársaktól is adó­ban elvont anyagi eszközökkel pótolni. Azért kell a mostani rettentő súlyos viszonyok közepette kétszeresen elítélni azt a hivatalos gaz­daságpolitikát, mely az adócsavar legmesszebb­menő megfeszítése mellett úton-útfélen állami rész­jegyzésekkel, kamatnélküli forgótőkéikkel, adminisz­trációs előnyökkel, azonfelül a protekciós alakula­toknak juttatott adókedvezjéisekkel mesterségesen tartja a lelket, egész sor dédelgetett fogyasztási szövetkezetben s számtalan hatósági üzemben. A főváros, melynek létet és erőt az ipar és keres­kedelem ad, még mindig a legerősebb fellegvára a községesüő politikának, mely a gazdasági élet szám­talan ágában tart fenn városi üzemeket. Ezek a legitim kereskedelemnek, valamint az iparnak egész­ségtelen versenyt okoznak a nélkül, hogy a nagy- közönség javára válnék. És ebeken felül még s-zép számmal működnek kisebb-nagyobb dédelgetett alakulatok a kereskede­lem terén, állami pénzekkel dolgozva. De mindennél nagyobb bajai a kereskedelem­nek a beláthatatlan és elviselhetetlen közterhek: a túladóztatás. Kétségbeeséssel kell, hogy eítöltse a kereskedelmet annak a hatása, hogy ugyanakkor, amikor az állam évről-évre jelentős felesleget mutat ki és a teles- legeket nem mindig megokolt célra használja fel, ugyanakkor a kereskedelem menthetetlenül pusztul a közterhek hallatlan súlya alatt s enyhítést kérő szava sehol sem talál megnallgatásra. Mélyen fáj­lalandó, hogy sem a magas forgalmi adó leszállí­tása, sem gyökeres és korszerű megreformálása dolgában döntő lépés sehol sem történt. Az ország kereskedelmének s vele együtt közgazdaságának megmentése azon fordul meg, hogy az illetékesek végre képesek legyenek belátni, a kereskedelmi adó­terhek leszállításának abszolút szükségességét. AD DRESSO GRAPH címírógép IMI R II "H* 9 ifi) gjLflj amerikai sokszorosító raUfa I és házinyomdagépek Képviselet: Äddressogr. & Múlt. Co. V., Gróf Tisza István-utca 22. Telefon : T. 230-86. B ACZO ANDOR oki. mérnök, vas- és vasbetontervező Budapest, VIII., Bérkocsis-u. 17. Műterem Telefon: József 351-15, József 344-19. AUEB IGNÁC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, Vili., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386- 02. RUDOLF PENZIÓ NAGYMAROS. Úri üdülőtelep, tennisz, állanaó meleg kádfürdők, strandfürdő mellett gyönyörű park. Elsőrendű házikonyha. Rudolf János penziótulajdonos. jgr A TK/B A O A mozgóképszínház Ericsay sssa&, SO tagú zenekar! X\.Jr1L±V±Jr^.JLiJJr±. ootenyutc* 42. T<,iefo*:J6zset 440.27. Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Oldalképek
Tartalom