Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-25 / 30. szám
III. évfolyam. 1928. július 25. 30. szám. FüggcflcnBudopesí Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3lt5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A nyár az utazások ideje. Utazik mindenki, nemcsak a pestiek, hanem a külföld is, sőt a külföld meg nagyobb mértékben, mert több a pénze. Külkereskedelmi mérlegünk azt mutatja, hogy sokkal nagyobb az importunk, mint az export, utazási mérlegünk ezzel szemben azt bizonyítja, hogy utasokban sokkal többet exportálunk, mint amennyi külföldit importálni tudunk. Passzív a mérleg itt is, ott is. Ezen a passzivitáson nem fog segíteni az idegenforgalmi tanács, mint ahogy nem segít az a jelszó sem. hogy Budapest fürdőváros. Amíg csak jelszavakat tudunk produkálni, addig nincs segítség, mert hiába kiáltjuk világgá, hogy fürdőváros vagyunk, amikor rendőrnek kell szétkergetnie a fürdők előtt szorongó tömeget, mert nincs elég fürdője a fővárosnak. A főváros szinte monopolizálja Budapest iiirdőügyét. A Dunán nem ad magánosnak engedélyt uszoda felállítására, viszont ő maga nem gondoskodik arról, hogy legyen a Dunán elegendő fürdő. A monopóliumos helyzet nemcsak előnyökkel jár, hanem kötelezettségekkel is: a fővárosnak jobban, szebben kell kielégíteni az igényeket, mint az esetleges magánvállalkozóknak. Ha nem enged magánvállalkozót a Dunán, ha nem tűr konkurrenciát, akkor kötelessége a legszebb, legjobb uszodákat a közönség rendelkezésére állítani, mert így, ahogy az most van, nem egyéb, mint — visszaélés a főváros hatalmával, különleges helyzetével. Hát persze, hogy nem forog úgy és olyan mértékben a külföld Pesten, mint Pest a külföldön. Azért forogjon, hogy órákig kelljen ácsorognia a fürdők pénztára előtt, mert nincs hely?! Ez a mostani néhány meleg nap megmutatta, hogy nincs nagyobb humbug, mint az a jelszó, amelyet világgá kiáltunk, hogy t. i. Budapest fürdőváros, mert hiába vannak nagyszerű lehetőségeink, remek hévvízeink, forrásaink és hiába osztja ketté a fővárost a Duna vize: Budapesten még sem lehet fürödni, csak protekcióval. így nem lehet idegenforgalmat csinálni és nem lehet elhitetni a külfölddel, hogy Budapest tényleg fürdőváros. Beszélni sem szabad erről, sőt még suttogva sem szabad kiejteni, amikor a kánikula hétfői lapjai állandóan arról számolnak be, hogy vagy százötvenezer ember akart vasárnap megfürödni a különböző pesti fürdőkben, de csak ötvenezer ember íürödhe- tett meg, mert a többiek számára nem jutott hely. (És még ennek az ötvenezernek is a fele félórákig ácsorgott a íekkenő napsütésben, hogy megfiirödhessen.) Nemsokára itt a Szent István-ünnep, amikor, ha a külföld nem is jön Pestre, de itt lesz legalább a vidék, a csonka ország pépe. A propaganda nagyszerűen működik, tömegek fogják elözönleni a fővárost és nem lesz helyük, ahol lehajthatnák a fejüket. Mért akarunk mi idegenforgalmat, amikor nem tudjuk rendesen ellátni az idegent? Budapesten kevés a szálló, nincs hely a nyári idegenforgalom részére és ha az Európában kószáló sok tízezer amerikainak eszébe jutna, hogy ide is elvetődjék hozzánk néhány napra, a legnagyobb zavarban lennénk, mert a legprimitívebb szükségleteket sem tudnánk számára nyújtani, még aludni sem tudna Pesten, nem hogy fürdeni. Ne csábítsuk ide az idegent, örüljünk, hogy nem jön ide, legalább nem kell szégyenkeznünk. Mert gyakran pirulunk, amikor idegent látunk. A napokban az autóbusz tetejére kapaszkodott fel három angol úr és szépen megvette a jegyét, mint ahogy illik. Szót se szóltak a drága jegyárakhoz, fizettek és nem értették, mért áll a kalauz mellett egy második, szigorúbb külsejű egyenruhás ember, aki ahogy megkapták a jegyüket, lecsapott rá és kettétépte. Az angolok — figyeltük a beszédjüket — nem értették, mért kell két ember a jegyváltáshoz, mért kell, külön ember ahhoz, hogy kettétépje a jegyet. Nem is értheti meg józan ember az ellenőrzésnek azt a budapesti módját, hogy az ellenőr ott áll a kalauz mellett, megvárja, amíg megváltják az utasok a jegyet és aztán nyomban „ellenőriz“. A bürokrácia ilyen ostobaságát csak nálunk értik meg, nálunk, ahol ez természetes dolognak számít. Tudjuk, hogy nem érdemes Budapestre jönni, mert a város csodálatos szépségeit elhomályosítja az a sok bosszúság, amellyel a Pesten való tartózkodás jár. De a külföldi utazni akar nyáron és minthogy hallotta, hogy van itt a Duna partján egy gyönyörű fekvésű, most induló nagy város, ide is eljön, mert mindent akar látni. Bukarestbe és Prágába több idegen jut el, mint Pestre, de azért nékünk is jut már valamennyi az idegenforgalomból. Velencében ilyenkor több az idegen, mint az odavaló ember és Velence mindet el is látja. Budapest a maga polgárait sem látja el a legelemibb kényelmi és egészségügyi szükségletekkel: minek akkor ide a külföldi?! Nem, ne beszéljünk idegenforgalomról. Várjunk még vagy tíz évig, amíg a hatóságok észreveszik, hogy kötelességeik is vannak, akkor talán ... akkor kezdhetjük. Most hallgassunk egyelőre és várjunk, várjunk, amíg a hatóságok felébrednek. Addig pedig csönd legyen, halkabban járjunk és beszéljünk, mert, pszt, a hatóság alszik ... ff ii Pirulnom kellett a Fővárosi Könyvtár miatt... Bármely pillanatban összedőlhet a Károlyi-utcai iskola, amelyben most a Fővárosi Könyvtár 600,000 kötete hever folyosókon és mellékhelyiségekben. Liber tanácsnok nyilatkozik azokról a szörnyű állapotokról, amelyek most a főváros könyv- tárában uralkodnak, Liber Endre. A nyári szünet alatt fokozott munka folyik a Fővárosi Könyvtárban, ahol Enyvváry Jenő igazgató vezetésével, a középítési ügyosztállyal karöltve, előkészítik a Wenckheim-palota átalakítási terveit. Világvárosi intézménnyé avanzsál külsőleg is új otthonában a Fővárosi Könyvtár, amely eddig csak belső tartalmánál fogva tett szert európai nívóra. Az új könyvtárpalota azonban olyan keretül fog szolgálni az intézetnek, hogy méltán büszkél- kedhetik vele Budapest. Több mint 700,000 pengőt fektettek bele az átalakítási munkálatokba és az új berendezésbe. Ezt az összeget a két következő költségvetésben irányozzák elő, úgyhogy a tényleges átköltözkö- désre csak 1930-ban kerül sor. Beszéltünk. Libcr Endre tanácsnokkal a könyvtár küszöbön álló hurcolkodá- sával kapcsolatban s a következő információt kaptuk: — A belügyminiszteri jóváhagyás után a tanács elrendelte a Wenckheim-palota részletes átalakítási és berendezési terveinek elkészítését. Ez a munka folyamatban van és az első közgyűlésen a terveket előterjesztjük és kérjük a szükséges költségek megszavazását. Sajnos, a költségeket nem tudjuk egy költségvetésbe beállítani, hanem az első évb^n az átalakítás, a következő évben a berendezés költségét vesszük fel a költségvetésbe, így 1930. közepe előtt a könyvtár nem kezdheti meg működését az új palotában. Ez annál sajnálatosabb, mert a Gróf Károlyiutcai iskola, ahol a- könyvtár már el van helyezve, olyan rettenetes állapotban van, hogy az illetékes műszaki hatóság nemrég hivatalos véleményt adott ki, mely szerint az épület 24 óra alatt is összedőlhet. Ha valami szerencsétlenség történnék, a mérnökök fedve vannak, mert felmutathatják az írást, melyben bejósolták a baj bekövetkezését. Dehát a könyveket nem lehet egyik napról a másikra az utcára tenni, s miután a könyvtár új otthona anyagi nehézségek miatt csak két esztendő múlva készülhet el, addig kénytelenek vagyunk az intézményt ebben a veszélyes épületben meghagyni.- Mindenesetre igyekszünk a fenyegető bajt tőlünk telhetőleg elkerülni, s hogy az agyonzsúfolt épületet tehermentesítsük, rövidesen 100,000 kötet könyvet már most átszállítunk a Wenckheim-palotába, természetesen csak olyan művek átszállításáról lesz szó, amelyek nem keresettek, amelyeknek nem kell, hogy mindennap a közönség rendelkezésére álljanak. Szükséges ez az áthurcolkodás azért is, mert a könyvállomány folytonos szaporodása miatt most már nemcsak a folyosók, hanem még a félreeső helyek is tele vannak könyvekkel. — Felesleges mondanom, hogy én és velem együtt a könyvtárigazgató, aki fáradságot nem kímélve dolgozik a 600,000 kötetnyi értékes könyv rendbentartásán, alig várjuk már, hogy a végleges átköltözködés ideie elérkezzék. Őszintén megvallom, szégyenkezünk a könyvtár mai épületéért, s bár olyan nagyértékű, magas nívójú könyvtárral rendelkezünk, amilyennel kevés város dicsekedhet, mégsem hivalkodunk ezzel az intézménnyel. A napokban itt jártak az amerikai orvosok, akik megkértek, mutassam meg nekik a városi könyvtárt. Elpirultam erre a kérésre s azt feleltem a vendégeknek, hogy a könyvtár nagyon messze van, nem érdemes odafáradniok Nem akartam ugyanis, hogy eljusson Amerikába a híre, hogy Budapest városi könyvtára egy diiledező iskola folyosóin van elhelyezve, olyan épületben, amely egyáltalán nem méltó ehhez a kulturális intézményhez. — Majd két év múlva nem fogok elpirulni, ha külföldi vendégeink arra kérnek, mutassam meg nekik a főváros könyvtárát. Büszkén fogom elvezetni őket a Baross-utcába, ahol nemcsak a főva- ros könyvtárának tudományos és értékes taital- mát élvezhetik, hanem gyönyörködhetnek abban a díszes keretben is, amelyben ez az intézményünk otthonra talál. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM szív- ÉS ÉRBETEGEKNEK TJ.T OSZTÁLY BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülök gyógy- VÄS4ITCÄ1T.SZ. helye, vízgyógyintézet, napés légfürdők.
