Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-04 / 27. szám
6 Függeilen Budapest 1928. július 4Kedvezőtlen a vágóhidak költségelőirányzata A kiadások tetemes emelkedése rontja a költségvetést. Már soron van a vágóhidak fejlesztése, de a jövő évi költségvetésből ez még nem látszik meg, sőt ellenkezőleg, a vágóhidak költségvetése szerint a jövő évben kevesebb lesz az üzemek üzleti feleslege, mint az előző évben. Ez a körülmény annak tulajdonítható, hogy nagy mértékben emelkedtek a munkabérek és a dologi kiadások, de a bevételek nem tartottak lépést ezzel a drágulási folyamattal. Vájná Ede tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője nyilatkozott a két nagy közélelmezési intézmény jövő évi programmjáról s többek között ezeket mondotta: — A vágóhidak most előterjesztett költségelőirányzata a múlt évi tényleges eredmények alapján készült. A küszöbön álló fejlesztési Programm keresztülvitelével a költségvetés nem számolhatott még, ellenben a munkabérek időközi többszöri emelkedése s a tisztviselők fizetésének javítása kifejezésre jut a költségvetésben, ami a kiadásokat lényegesen az előző évi fölé emeli. A marha- közvágóhíd 1,447,984 pengős bevételéből csak 212,563 pengő tiszta felesleget tud kimutatva, holott az idei előirányzat lényegesen kevesebb bevétel mellett 317,000 pengő felesleggel számol. Ezt a nagy különbséget .a kiadási rovat 200,000 pengős emelkedése okozza. Reméljük, hogy jövő évben emelkedni fog az állatfelhozatal. A költségvetés 60.000 nagymarha, 70,000 borjú, 30,000 aprómarha és 1,700,000 kg. hús felhozatalával számol. A jég- gyárban 900 vágón jeget szándékozunk termeim.- A sertésközvágóhíd is lényegesen magasabb költségvetés mellett csak kevesebb hasznot tud felmutatni. Itt is a munkabérek és fizetések emelkedése rontja a mérleget. Számításba vették a költségvetés összeállításánál 530,000 sertés és 6.000 süldő felhozatalát, azonkívül egy millió kg. vágott sertéshúst. Ha Krausz Simon telket vásárol a fővárostól... A főváros tudja, mikor és kivel kell gavallérnak lennie. — Hogy valorizál a főváros Krausz Simonnak. Nagyon érdekes telekeladást erősített meg a főváros. Nem maga az eladás érdemel különleges említést, hanem azok a körülmények, amelyek miatt ez az ügy kerek tíz év óta húzódik és csak most jutott végleges elintézéshez. Érdekes a vevő személye is, de a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot az a méltányosság, amelyet a főváros a vevővel szemben gyakorolt. Maga az érdekes eset különben a következő: Pontosan tíz évvel ezelőtt 1918. júliusában a főváros elárverezett az Egri-utcában egy 353 négyszög- öles telkei. A kikiáltási ár négyszögölenkint 300 korona volt, aminek 20%-át, tehát 21,000 koronát bánatpénz fejében letétbe kellett helyezni. Az árverés során Krausz Simon, a közismert bankár ígérte a legtöbbet a telekért, négyszögölenjdn't 400 koronát s az ingatlant így neki ítélték oda. Krausz Simon előzőleg 30,000 korona készpénzt fizetett le bánatpénz címén a városi pénztárnál. A telekeladást azonban a közben kitört forradalom miatt nem lehetett gyakorlatilag keresztülvinni, a szerződést sem köthették meg s Krausz Simon sem a telek birtokába nem juthatott, sem a 30,000 korona bánatpénzt nem kapta vissza. A forradalmak és a kommunizmus a múlt gyászos emlékei közé kerültek, de a főváros mindezideig nem rendezte ezt a telekügyet. Eígy látszik, sem a fővárosnak, sem Krausz Simonnak nem volt sürgős, hogy tiszta helyzetet teremtsenek. Időközben a Budapesti Sport Egyesület, amelynek sportpályája mellett terül el ez az ingatlan, a telek egy részét a pályához csatolta s ehhez a tanács meg is adta az engedélyt. Ezzel még jobban bonyolódott a zavaros telekügy és Krausz Simon most már erélyesen fel is lépett az ügy rendezése érdekében. Végül a tanács is belátta, hogy az évtizedes halasztás eléggé megérlelte ezt a 'telekeladási problémát a likvidáláshoz és nekilátott a gordiusi csomó kibogozásához. Mindenekelőtt megegyeztek Krausz Simonnal, hogy lemond arról a területrészről, amelyet a sportpályához csatoltak s csak a megmaradó 216 négyszögöles telekre reflektál. Amikor erre nézve a megegyezés megvolt, a 10 évvel ezelőtt letétbe helyezett 30,000 korona bánatpénz sorsáról kellett intézkedni, azonkívül a főváros újból meg akarta állapítani a telek eladási árát. Az eladási árat illetően a főváros négyszögölenkint 200 pengőt állapított meg, tehát a kis telekért 43,200 pengőt követel Krausz Simontól az eredeti 86,400 korona helyett. De a főváros nem akart egyoldalúan a maga javára valorizálni, hanem gondoskodott arról, hogy Krausz Simont se érje nagy károsodás, ezért kimondta, hogy a 30,000 koronás bánatpénzt 13,224 pengő értéknek fogadja el s azt a vételárba betudja, így a főváros is jól járt s Krausz Simon sem fizet rá az üzletre. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, vájjon miért volt ilyen bőkezű a valorizálásban a főváros Krausz Simonnal szemben, akinek bánatpénzét 50%-os kulccsal valorizálta s miért nem hajlandó 1% arányban sem valorizálni azoknak a kisembereknek az értékeit, akik egész vagyonukat fektették fővárosi kölcsönkötvényék jegyzésébe. Ezek a kisemberek békebeli 30,000 koronájukért ma nem 13,224 pengőt, hanem legjobb esetben 2'40 fillért kapnak. Ezer szeméígyüjtőkosár — próbaképen. Kiírták a versenytárgyalást az új szemétgyiijtő-kosarakra. A főváros tanácsa és a köztisztasági hivatal régóta szándékozik szemétgyűjtő-kosarakat felállítani az utcákon, hogy Budapest közönségét ezzel is tisztaságra, rendre szorítsa. A terv most már megvalósításra kerül, a Független Budapest múlt heti számában már megjelent az erre vonatkozó versenytárgyalási hirdetés is és mint abból kitűnik, a főváros egyelőre 1,000 drb. szemétgyűjtő-kosarakat fog felállítani a főbb útvonalokon. A tanács nem jelölte meg a kosarak^ típusát, sem inás megszorító utasítást nem adott a pályázóknak, csupán nagy vonásokban jelölte meg, hogy milyennek szeretné a fölállítandó kosarak kivitelét. Mindenki tetszésszerinti típussal, akár szabadalmazott szerkezetű kosárral is pályázhat, de tartozik egy eredeti példányt az ajánlattal egyidejűleg bemutatni. A szemtgyüjtő-kosár fémlemezből, vagy sod- ronyhúzalból Készülhet, lehetőleg zárt fedéllel kell rendelkeznie, szellőző résekkel, de úgy, hogy az eső be ne eshessen a kosárba. Egy-egy kosár 20—25 liter űrtaltalmú lehet s úgy kell konstruálni, hogy faira, kerítésre, oszlopokra felszerelve, vagy teljesen szabadon felállítva egyaránt lehessen alkalmazni. Ügyelni kell arra, a kosár készítésénél, hogy úgy legyen megszerkesztve a zárókészüléke, hogy azt csak a köztisztasági hivatal alkalmazottai tudják kinyitni. Természetesen ügyelni kell arra is, hogy a kosarak se a közlekedési: ne akadályozhassák, se a közönség ruhájában kárt ne tehessenek. A főváros később sokkal több s/.emétgvüitö-kosarat fog rendelni, mert ezt az 1,000 darabot csak próbaképen szerelik fel. Valamennyi kosarat Magyarországon fogják gyártani, még azokat is, amelyek esetleg külföldi eredetű szabadalommal rendelkeznek. Eleinte szó volt arról is, hogy hirdetéseket alkalmaznak a kosarakon, de ezt a tervet elvetették, mert esztétikai szempontból kifogásolták a hirdetések ráfestését. Azt azonban megengedik, hogy ^ minden kosárra a szállító cég apró betűkkel a nevét ráfesthesse. Tekintve, hogy a versenytárgyalást csak július végén tartják meg s a szállítás hosszabb időt vesz majd' igénybe, csak ősszel kerülhet sor az utcai szemétkosarak felállítására. A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNTALMAKNÁL cIGELKAI !odos..vlzek kitűnő gyogyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—39-A kis Kaján. (Levél a szerkesztőhöz.) Igen tisztelt Szerkesztő úr! Bizonyára ismeri Kaján urat. Én úgy tudom, hogy keskeny ajkú, örökké mosolygó űr. De mosolygása nem az a jóleső, biztató, nagylelkű mosolygás, amilyen a szeles látókörű, magas műveltségű embereket jellemzi,^ amelyből a szellemnek sugara és a szívnek melege áramlik, hanem a félig lesütött szem alatt vékonyan elhúzódó mosolygás, oly kicsi és sovány rnint amilyen kicsi a lelke és sovány a szíve annak akit Kajánnak hívnak. S ez az úr egyszer itt tartózkodik, máskor ott lakozik, de ott van mindenütt, ahol alkotni, teremteni, előrehaladni, reformálni akarnak, de nem tudnak, mert a kis Kaján egy ideig mosolyog, mosolyog s aztán belevág, hogy a munkját megakassza, vagy ha ezt nem lehet, akkor a dolgozókat legalább is elkedvetlenítse. Ügy képzelem, hogy ez az úr legújabban ot',t\ 'tartózkodott a fogaskerekű állomásnál. Azt hallotta ugyanis már jó ideje, hogy a fogaskerekűt villamosítani akarják. Nagyszerű! Tehát valamit alkotni akarnak. Ott van a helye. Kiment, föltelepedeít az első emeletre, kinyitotta az ablakot és kikönyökölt. Nézte a környéket. Látta Morbitzert. Ki a Morbitzer? Ö a budai parkok és kertek igazgatója. Fürge, gyorskezü, lótni-fütni tudó ember. Csupa ideg és szorgalom. Most is hogy rendezgeti a Városmajort! Felásatja a földet, felforgatja kétszer-háromszor. A kis Kaján nézi és mosolyog. Morbitzer kiméri a parkot, trá- gyáztatja a virágágyakat. A kis Kaján néz és mosolyog. Aztán elkészítik az utat, árkot ásnak és berakják a vízvezetéki csöveket. Hát csak rajta! A kis Kaján csak nézi és mosolyog. Megkezdődik tavasz- szal az ültetés, a rossz fákat kidobálják, friss fákat és bokrokat ültetnek. A kis Kaján még mindig mosolyog, mert még nem jött el az ő ideje. Végre nagy- nehezen megkezdődik a tavasz, fű, fa kizöldül, az emberek kiülnek, a gyermekek játszadoznak. — Most jövök én, — mondja a kis Kaján. És összehivatja a bizottságot és tudomására adja azt a régi újságot, hogy a fogaskerekűt elektrifikálják, hogy ehhez a művelethez ú.i kocsikat kell beszerezni, hogy az új kocsiknak hely kell, hogy ez a hely nem lehet másutt, mint a Városmajorban s azért ki kell mondani, hogy a Városmajornak legújabban parkozott egy részét a fogaskerekű-állomásnak kibővítésére kell fordítani, lefoglalni és átalakítani. Az útra, földre, vízvezetékre, ültetésekre pazarolt munka teljesen fölösleges volt és Morbitzer, — ha akarja, — pukkadjon meg. Kedves Szerkesztő úr! Megengedem, hogy mindez talán nem egészen így volt. Lehet, hogy az egész csak a megfelelő előrelátás hiányából történt és kis Kaján úr talán nem is él. De az előrelátás a bölcse- ség anyja s így a bölcseség az előrelátás leánya. De lehet-e ott leány, ahol nincs anya? Nagy Kaján. RENAULT VIUASIX az ideális e-Mgeres 3.2 literes TUBAAUTÓ HEIM AM Vörösmarty-tér 3. ZUPKA LAJOS ÉS FIA autókarosszeria- és kocsigyár (Alapítva 1880.) Budapest, IX., Tüzoltó-u. 25. Tel.: J. 306-44. ( 11 i*y Imre karosszéria- és kocsigyára Budapest, VII., Gizella-út 22. Telefon: József 392-32. »STEAUA« KÓOLAJKERESKEDELMI B-T. BUDAPEST, V. KERÜLET, NÁDOR-UTCA 8. SZ. »icKsr« - »je iw* tar Császárolaj Autó-, motor- és kenőolajok Aszfalt
