Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-04 / 27. szám
Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Nem tudjuk, újabb mende-mondának, avagy kánikulai kacsái nak tartsuk-e azokat a felbukkanó híreket, amelyek arról beszélnek, hogy nem lesz új fővárosi törvény, mert felesleges. Elég, ha megfejelik a mostani, régi törvényt, kiegészítik egy-két szakasszal, hogy eliminálják a legégetőbb adminisztrációs bajokat, a többi nem fontos, a többi így is jó. Mert vannak ilyen hírek és a látszat azt mutatja, hogy nem is egészen „légből kapottak“. Mi még sem tudunk hinni ezeknek a szállongó híreknek a komolyságában. Nem tudjuk elhinni, hogy vannak, akik folytatni szeretnék azt a „fort- vurstlizást“, amellyel az idejét múlt törvény alapján vezetik Budapest székesfőváros ügyeit, nem lehet elhinnünk, hogy akadnának olyanok, akik meg vannak elégedve a mai helyzettel és elegendőnek találnák, ha a városi közigazgatás némi átszervezésével maradna minden a régiben, úgy, ahogy ez több mint félszázad óta van. Az kétségtelen, hogy a városi adminisztrációt sürgősen át kell szervezni, de még kevésbbé kétséges, hogy ezzel még úgyszólván semmi sem történt. Nem elég, ha az ócska, dohos kastélynak egyik zugát kiszellőztetik, friss levegőt kell bocsátani az egész épületbe. Nem lehet egy rombadülő épület életét azzal megmenteni, hogy gerendával megtámasztunk egyetlen falat: le kell bontani azt, ami összedűléssel fenyeget és újat kell teremteni azon a helyen. Felesleges munkát végzünk, ha a ma is érvényben levő régi törvény hibáira mutatunk rá, de nem is tehetjük ezt, mert ahány intézkedés, annyi elavult ócskaság van ebben a törvényben. Egy dologra mégis rá kell mutatnunk: az önkormányzat védelmére, amely a mostani törvény mellett egyszerű illúzió. Az önkormányzatnak erősnek, megdönthetetlennek kell lennie, nem csalóka látszatnak, nem puszta jelszónak, papirosra írt teóriának. Biztosítani kell a főváros autonómiáját, fel kell építeni annak minden bástyáját és egész védelmi rendszerét, meg kell teremteni a drótakadályokat és aknamezőket, amelyek azt körülveszik, hogy bevehetetlen és örökéletű legyen Budapest népének szabadsága. A régi törvény az örök Habsburg-centralizáció gondolatának akaratlan eszköze volt, ennek a most már rombadőlt fantomnak volt egyik lep- lezője. amelynek az volt a célja, hogy ott lehessen kijátszani, ahol akarják. A különböző kormányok mindig megtalálták a módját annak, hogy a maguk — sokszor nemzetietlen és idegen - akaratát kényszerítsék a fővárosra: a most érvényben levő törvény nem tűrte, hogy Budapestnek gerince is legyen, a fővárosnak nem volt szabad önállóan gondolkoznia és akarnia. Budapest népe pedig gondolkozik és Budapest népe akar. Sok minden felett elgondolkozik és sok mindent akar megvalósítani. Nem lehet többé gyermekként kezelni Budapestet, nem lehet egyszerű gyámkodással kisdeddé degradálni, mert Budapest a két emberöltő alatt, amely a régi törvény keletkezése óta eltelt, felnőtt, emberré lett s nem lehet többé pólyába szorítani kezét, lábát. Akik azt állítják, hogy elég- a régi törvény megtalpalása, nem szeretik Budapestet, nem akarják, hogy ez a város a jövendő magasságaiba lendüljön. Pedig a magyar főváros egeket ostromló lendületét nem lehet kötelékekkel megkötözni. Gullivert a lilliputiak cérnaszálai nem fogják megakadályozni abban, hogy ne legyen nagy, ne legyen nagyobb, mint azok, akik megkötözik. De nemcsak az autonómia ügye, hanem sok más kérdés is sürgős rendezést vár. Ezek közt talán legfontosabb az összeférhetetlenségi kérdés, mert, ami ma e körül van, nem egyéb, mint erkölcstelen játék az összeférhetetlenség erkölcsi fogalmával. A fővárosnál a mai törvény alapján kifejlődött az a rendszer, hogy politikai érdemeket zsíros állásokkal jutalmaznak, de ugyanezt teszik azokkal is, akik veszélyesek lehetnek, akiket el kell némítani. Ez is a régi Habsburg-politika maradványa, a Felsőbüki Nagy Bálok példája nem múlt el nyomtalanul Budapest feje felől. Ennek a hétnek az aktualitása mutatja legjobban, milyen sürgős ez a törSzombaton, június 30-án lejárt a Pénzintézeti Központ által az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár rész- vénytöbbségének átvételére a fővárosnak engedélyezett határidő. A főváros, illetve a Takarék- és Vásárpénztár a terminusra élt is a részvényátvételi joggal és szombaton reggel birtokába vette az intézet részvényeinek 84 52 százalékát, aminek ellenértékét különben is egy hét előtt a Pénzintézeti Központnál letétbe helyezte. Előzőleg a Vásárpénztár vezetősége részéről Zlinszky László vezérigazgató-helyettes, a tanács megbízásából Sebő Béla főszámvevő és a Pénzintézeti Központ megbízottai átvizsgálták az Egyesült Fővárosi státuszát és megállapították, hogy a terhek nem haladják túl azt az összesei, amelyet a P. K. garantált s amelynek viselésére a főváros kötelezte magát. így semmi akadálya nem volt a részvények átvételének, ami szombaton meg is történt. A pártok részben már megállapodtak az új Községi Takarékpénztár igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak személyében. Az igazgatóság 15, a felügyelőbizottság 5 tagból fog állani. A tagokat a immmammmmmBuammmmmimmmmtmmmm Elérkeztünk a nyári vakációhoz, s városházi körökben a szünet első örömeinek elmúltával máris izgalommal várják, mit hoz az ősz. Ez az izgalom teljes egészében a fővárosi törvénynek szól, amely —- felelőtlen hírek szerint — már oly sokszor elkészült, s amelyről teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy véglegesen még ma sincs meg belőle egyetlen sor sem. Sőt még gondolatban sincs eldöntve a fővárosi törvény sok fontos alapvető intézkedése. Sem a pártok vezetői, sem az illetékes faktorok nem tudnak megegyezni a fővárosi törvény leglényegesebb rendelkezéseiben. Ez az oka, hogy a törvényjavaslat megalkotása dolgában komoly lépés mindeddig nem történt. A belügyminiszter sűrűn hallható nyilatkozataiban mind későbbre halasztja a törvénytervezet benyújtását, még pedig szintén csak azért, mert e kényes kérdésben nem tud megállapodásra jutni. Mindaddig, amíg a két vezető községi párt, a polgári párt és a Wolff-párt a kívánságok tekintetében meg nem állapodik egymással, nem is lehet szó a fővárosi törvény megszövegezéséről. Most, a nyári szünet alatt, talán alkalma lesz., a két pártvezérnek vény, mert a közéletnek mai korrumpáltsága borzasztó és tarthatatlan. Budapest nem elégszik meg azzal a gyorstalpaló munkával, amelyet némelyek szeretnének. Üj törvény kell, a réginek meg kell semmisülnie, el kell tűnnie, mint a lidércálomnak, amely a lelkeket fojtogatja. Jöjjön az új törvény, jöjjön mielőbb, hozzon szabadságot, levegőt és világosságot, mert e nélkül Budapest nem lehet más, mint a panamák és gyanúsítások városa. Már pedig nem tudjuk, melyik a rosszabb, a panama-e, vagy annak látszata, amelyet véd és ápol a most is érvényben lévő elavult törvény. pártok bizalmi emberei közül választják, de egy városatya sincs közöttük. Illetékes helyen megerősítik azt a hírt, hogy a Községi Takarék vezérigazgatója Remény-Schneller Lajos lesz, helyettese Zlinszky László, a Vásárpénztár bankosztályának eddigi vezetője. Az elnök személye tekintetében is megvan a megegyezés és komoly helyről nyert értesülésünk szerint a Községi Takarékpénztár elnöke Friedrich István lesz, akit a Vásárpénztár szombati közgyűlésén az igazgatóságba választottak. Természetesen ez esetben Friedrdich lemond törvényhatósági bizottsági tagságáról. E héten már be is jelentik az intézet cégszövegét, amely „Budapest Székesfővárosi Községi Takarék- pénztár R.-T.“ lesz. Jövő héten, — előreláthatólag szerdán, ■— megtartják az új intézet alakuló, illetve átalakuló közgyűlését, ahol bejelentik a tranzakciót, megválasztják a vezetőséget s ennek megtörténte után a Községi Takarékpénztár azonnal megkezdi működését. wm riTi irnnrini raiMrvrrrTrrrrrrmf'-TTr összeegyeztetni kívánságait, s ha ez sikerül, úgy ősszel csakugyan a parlament elé kerül a javaslat. Sokan azonban más véleményen vannak és nem hisznek abban, hogy a két nagy párt közt fennálló és a fővárosi törvény alapelveit érintő ellentéteket sikerülne kiküszöbölni. Ez esetben a fővárosi törvény benyújtása tovább halasztódnék, s az sincs kizárva, hogy a törvény- reform tervét, mint már annyi sokszor, ismét elejtik. Bizonyos politikai körökben az a nézet, hogy nincs is szükség a fővárosi törvény revíziójára, mert egy rövid törvénnyel eleget lehetne tenni az adminisztrációs kívánságoknak, így többek között a kerületek szaporításának, míg politikai tekintetben minden maradhat a régiben. Ez esetben nem változna sem a választási rendszer, sem a kerületi beosztás, sem a bizottsági tagok száma. Az utóbbi esetnek — ha ez bekövetkeznék — a közgyűlési pártok nagyrésze örülne, mert nincsenek megelégedve azokkal a törekvésekkel, amelyek a kormány terveit valósítanák meg az új törvényben. A bizottsági tagok létszámcsökkentését majdnem mindenütt ellenzik, már csak azért is, mert a bizottsági tagságot eddig politikai szolgálatok ju.talma- zásaképen lehetett osztogatni, már pedig, ha a tagok Lesz-e új fővárosi törvény? Eddig egy betű sincs még belőle. — A nyár folyamán dől el, hogy hoznak-e új törvényt, vagy csak a régit változtatják-e meg. A főváros átvette az Egyesült Fővárosi Takarék részvénytöbbségét. Friedrich István lesz az intézet elnöke, aki lemond bizottsági tagságáról. A jövő héten lesz a Községi Takarékpénztár alakuló közgyűlése. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORIUM Ä szív. És ÉRBETEGEKNEK TJ.J OSZTÁLY Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
