Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-27 / 26. szám
8 Független Budapest 1928. június 27. PÉNZ ÉS HITEL Egy magyar gyár születése, élete és felvirágzása. A Lepter-féle lakatosárugyár jubileuma. Künn az Asztalos Sándor-utcában, ahol a halál- sorompós vasútvonal szeli ketté a fővárost és a világvárosi forgalmat és amely városrész lassan- lassan valóságos gyári negyeddé alakult ki: büszkén emelkedik ki a környező gyári és ipari vállalatok sorából a Len tér János-féle vasszerkezeti és lakatos- árugyár, amelyet 43 évvel ezelőtt alapított Lepter János, mindmáig is vezére és irányítója ennek a hatalmassá lendült és a magyar ipar előretörését, nagyságát és dicsőségét hirdető iparvállalatnak. Lepter János, Prepeliczay Albert. A ma már Európaszerte híres Lepter-gyár 1885- ben kezdte meg nagyszerű munkásságát egy Jós'ka- utcai kis műhelyben az elképzelhető legegyszerűbb, de legszükségesebb berendezéssel. A műhely tulajdonosa Lepter János, derék, szorgalmas szepességi fiú, akit vagyontalan szülei a lakatosmesterségre tan itattak. Itthon évekig működött nagy üzemeknél (Árkay- nál, Swadlonál), majd Bécsben kapott alkalmazást, de mérhetetlen ambíciója és önérzete csakhamar az önállóságra való törekvést érlelték meg benne. Ezt a törekvését váltotta valóra a Jósika-utcai kis műhely megnyitásával, amely immár módot nyújtott neki arra, hogy tervezői és alkotó tehetségét szabadon érvényesíthesse. A kis műhely csakhamar szűknek bizonyult, mert Lepter Jánost sok és nagy megbízásokkal keresték fel. Olyan neves építészek, mint Hübner vagy Wellisch Alfréd nagy építkezéseiknek lakatosmunkáit már Lepter Jánosra bízták. Az ő munkatetljesítmé- nye egy-kettőre népszerűvé tette a Lepter nevet, a megbízások sokasága pedig szükségessé tették a műhely folytonos bővítését. Egy darabig volt inas- társával társult, de alig egy esztendei társasviszony után felmondta társának a vállalati közösséget és nem csupán befektetett pénzét fizette vissza, de közös szerzemény címén is nagyobb összeget juttatott neki. Ekkor, 1886-ban átköltözött a Gyár-utca 20. szám alá egy földszinti műhelybe, majd i890-ben a Szilágyi-utca 3. számú házat vásárolta meg és gyári üzemmé alakította át. Lepter János kitartó, becsületes munkássága és nagyszerű képzettsége a gyár hatalmas fellendülését vonta maga után. Már új telepét is hamarosan át kellett építenie. Munkásainak száma is rohamosan emelkedett, tizemét is a technika legmodernebb eszközeivel szerelte fel. Berendezkedett a redőnygyártásra. A Mátyás-templom Lorcttó-kápolnája számára szolgáló bejárati ajtót Schulek Frigyes tanár Lepterrel készíttette el és ő ezt a megbízást olyan brilliánsul végezte, hogy az összes Mátyástemplomi lakatosmunkák készítésével őt bízták meg. Ezt a megbízást követték egyéb nagyobb megrendelések, amelyek azt eredményezték, hogy újra más telekről kellett a nagy üzem részére gondoskodnia. 1897-ben megvette Lepter az Asztalos Sándor- utcai nagy telket, amelyet modernül felszerelt és amelyen az üzem terjeszkedésének lehetősége is biztosítva volt. A nagy állami és városi megbízások után üzemét gyári alapon olyan tömegáruk gyártására is berendezte, amelyeket eddig Ausztriából vagy Csehországból keliett hozatnunk. Közben hosszabb tanulmányutat tett a külföldön Prepeliczay Albert mérnöke kíséretében, aki 1907-ben műegyetemi tanulmányának elvégzése után közvetlenül lépett a gyár szolgálatába, s aki két évvel később, 1909-ben veje lett. Most már együttes erővel munkálkodtak a hatalmas gyár további fejlesztésén és elérték azt, hogy 1912-ben már 450—500 munkást foglalkoztatott Lepter János gyára. Ebben az időben vezette be a gyár nagyobb mértékben a híd- és magasépítési vasszerkezetek gyártását, és a bizalmat e téren csakhamar elnyerte, aminek bizonyítéka dr. Hiiltl Dezső, Schimanek Emil és Reichl Kálmán tanárok, továbbá az államvasutak és a fővárosi elektromosművek hatalmas vasszerkezetek kivitelére adott megbízásai. A nagy világégés nem kímélte meg Lepter Jánost sem. Munkásai bevonultak, bevonult Prepeliczay mérnök is, aki hadifogságba esett. Már-már az a veszedelem fenyegetett, hogy a gyár üzemét be kell szüntetni. A forradalmak, majd a kommunizmus alatt még a gyárába is alig engedték be Lepter Jánost. Gyárában alig dolgoztak, csak a gőzgépet fűtötték, hogy a munka látszatát keltsék az emberekben, és amikor a kommunizmus véget ért, a röviddel előbb még virágzó gyár adósságokkal volt megterhelve, amelyeket Lepter Jánosnak ki kellett fizetnie. Csak 1920-ban kezdték meg újra a termelő és alkotó munkát. Ekkor került haza fogságából Prepeliczay Albert mérnök, akivel együtt az időközben szintén a gyár kötelékébe lépett ifj. Lepter János és Jenő nevű fiai átvették1 a Lepter váliain nyugvó terhek jelentős részét és most n ár egymás között megosztva a nagy munkát: vezetik ezt a kiváló iparvállalatot a Leepter János bevált szellemében, dicsőségére a magyar iparnak és a magyar tudás és akarat akadályt nem ismerő előretörésének. A Beszkárt közgyűlése. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság június 23-án tartotta V. üzletévi rendes közgyűlését dr. Sipőcz Jenő polgármester, társasági elnök elnöklésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak és felügyelő- bizottságnak az 1927. üzleti évre vonatkozó jelentését és zárószámadását s mind az igazgatóságnak, mind a felügyelőbizottságnak megadta a főméntést. Elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. Emberbaráti és közművelődési célokra az idén is összesen 20,000 pengőt adományozott a Budapesti Széikesfövá- rosi Közlekedési Részvénytársaság és pedig a Természettudományi Társulatnak 2,400, a Szent István Akadémiának 2,000, a Budapesti Önkéntes Mentő- egyesületnek 2,400. a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének 2,400, az Anya- és Csecsemővédő Egyesésületnek 2,400, a fonyódi és kenéséi székesfővárosi üdülőtelepnek 2,400, a Pro Juvcntute intézménynek 1,200, a Stella Csillagászati Egyesületnek 1,400 és a Beszkárt közművelődési és sportegyesü- letei részére 2,000 pengőt. A közgyűlés dr. Bacsinszky Vladimir volt államvasúti üzletvezetőt az igazgatóság tagjává, Sebő Béla székesfővárosi íőszámvevöt pedig a felügyelőbizottság tagjává megválasztotta. A székesfőváros közönségét a közgyűlésen dr. Csupor József székesfővárosi tanácsnok képviselte, aki a főváros köszönetét és teljes elismerését fejezte ki az igazgatóságnak, a íeliigyelőbizottságnak, továbbá a vasút tisztviselőinek és alkalmazottainak az cl nini t úzlerévben kifejtett eredményes működésükért. Beszámol a jelentés az 1927. év pénzügyi eredményeiről. 60,392,263 P volt a társaság bevétele, a kiadások pedig a Beszkárt kezelésében álló BÚR, földalatti és szentlőrinci vasutak részesedésével együtt 60,218,032 pengőt tettek ki, a tiszta nyereség tehát 171,902 pengő volt. A kiadások között jelentékeny összeggel szerepei a közlekedési adó, amely közel ötmillió pengőt tett ki. valamint a székesfőváros által birtokba vett vasutak megváltásával járó teher, amely 4,315,847 pengő kiadást jelentett. Jelentékenyen gyarapította a Deszkáit a nyugdíjalapot is. A nyereség felosztására nézve javasolta az igazgatóság, hogy az 1926. évi nyereségmaradvánnyal együtt 174,231 pengő 23 fillért kitevő nyereségből az alapszabályok értelmében a 12,500, egyenként 100 penge , névértékű részvény 5 százalékos osztalékára 02,500 pengő fordíttassék, 5,586 pengő 56 fillér az alapsza bályszerű tartalékalapba helyeztessék, a részvények után fcliilosztalékul részvényenként 5 pengőt, ösz- szesen 62,500 pengőt fizessen a társaság, a fennmaradó 43,644 pengő 67 fillérből pedig emberbarát, és közművelődési célokra, úgy, mint az elmúlt évben 20,000 pengőt juttasson, végül az igazgatóság lisz: teletdijáru 19,250, a íelügyelőbizottság tiszteletdijára 2,400 pengő tóráitlassék, a még fennmaradó 1,904 A í Független! Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. RENAULT mezőgazdasági és vontató traktorok REIMAK Vörösmarty-tér 3. pengő 67 fillér pedig az 1928. évi új számlára vitessék át. A M. F. T. R. osztaléka. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság ez év június hó 20-án tartott rendes közgyűlése az 1927. évi osztalékot 1 pengőben állapította meg, mely június hó 21-től kezdve kerül kifizetésre. A Magyar Keleti Tengerhajózási R.-T. igazgatósága dr. Scitovszky Tibor elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1927. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy az e hónap 30-ára egybehívandó közgyűlésen —- mint a múlt évben — % pengő osztalék kifizetését fogja javasolni. T eherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja: NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29 Telefon: József 395-80. »STEAUÄ« KŐOLAJKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST, V. KERÜLET, NÁDOR-UTCA 8. Sz! »JR JK3K:« - «JE.WÜKMJW Császárolaj Autó-, motor- és kenőolajok Aszfalt l lirylmre karosszéria- és kocsigyára Budapest, VII., Gizella-út 22 Telefon: lózsef 392-32. Vállalunk amerikai rendszerű pisztoly- és olajlakfényezést. Építünk legmodernebb karosszériát, kombinát és átalakítunk. Javítások és átalakítások gyorsan és pontosan Kiry József és Repka Béla karosszériaüzeiue VII., Dob-utca 94-96. Telefonhívó: J. 458-32. Költségvetés díjtalan. MŰMÁRVÁNY!! Neuhauser János Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: }. 391-19. első magyar műmárvány- készítő-mester, rabitz- és stuccómunka-vállalkozó SZOBRÁSZ műkő, stucco- (mennyezeti) és műmárvány munkák elsőrangú kivitelben BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz. — Telefon : József 380-3T Szubota István és fia műaranyozók és díszítők Budapest, Vili., Nap-utca 36. Telefon: J. 460-31. Templom-díszítő és berendező vállalat. GRÜNWALD BÉLA szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Lövölde-tér 2. Telefon: lózsef 308-78. STREDA KAROLY szobafestő és mázoló Művészeti vezető : Ifj. Streda Károly oki. iparművész festőművész. Budapest, L, Csaba-utca 7/b. sz. Alapítási év 1898. FRATRIGHEVICH ISTVÁN ciíszítc5-féstc5 és mázoló Elvállalja templomok, épületek, iépcsőházak, káveházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon: J. 372-98. Fischer Ernő és mázoló Budapest, VII., Rottenbiller-u. 29/a. Telefon: I. 371-08.
