Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-01-18 / 3. szám

1928. január 18. Független Budapest 5 A tanács válaszol a népjóléti miniszternek és megvédi a fővárosi kórházakat. Elismeri, hogy a miniszter számos kifogása helytálló. — Elkészült az új alapszabályzat és szol­gálati utasítás. A* Vass^ József népjóléti miniszter, mint ismeretes, a múlt év szeptemberében leiratot intézett a főváros közönségéhez s abban szigorú bírálatot mondott a városi közkórházak gazdálkodásáról. A miniszter felhívta a főváros vezetőségét, hogy mielőbb gon­doskodjék a kórházi gazdálkodás reorganizálásáról, készítsen új szabályrendeletet és szolgálati utasítást, ruházza fel az egyes kórházcsoportok igazgatóit és gondnokságait olyan önállósággal és hatáskörrel, mintha a kórházak is hasznothajtó üzemek lennének. Az új alapszabályzat és a szolgálati utasítás a múlt heten készült cl s azt rövidesen az illetékes bizott­ságok elé bocsátja tárgyalás végért a közegészség- ügyi ügyosztály. Most az 1928. évi kórházi költségvetéssel kapcso­latosan felhasználja a tanács az alkalmat, hogy részletesen válaszoljon a népjóléti miniszter leiratára s annak minden egyes tételét mérlegelés alá vegye. Megállapítja a tanács válasza, hogy a miniszteri leirat igen sok megszívlelendő megjegyzést tartalmaz. Aki azonban tárgyilagosan akar ítélkezni, annak nem szabad szem előd tévesztenie a kórházak történeti fejlődését. A főváros egyesítése alkalmával Pest vá­rosának csak egy kórháza volt: a mai Rókus, Budá­nak pedig szintén csak egy, a régi Szent János-kór- ház. Amikor a 80-as évek elején a kórházépítkezés megindult, az összes kórházak egy igazgató köz­ponti vezetése alá kerültek. Később, mikor a kór­házak száma szaporodott, át kellett térni a decentra­lizációra, minden egyes kórházcsoport külön igaz­gatás alá került. A törvényhatósági bizottság azon­ban annak idején szükségesnek tartotta, hogy az összes kórházak élén egy központi igazgató is áll­jon. Egész mostanáig ez a rendszer volt érvényben, most azonban a miniszter ez ellen állást foglalt. Ugyanilyen történeti fejlődés látható a kórházak gazdasági hivatalainál is. Az igazgatás decentralizá­lásával kapcsolatosan történt a központi gazdasági hivatal felállítása, de a népjóléti miniszter ezt a lét­számcsökkentés során megszüntette. A tanács kész eleget tenni a népjóléti miniszter ama kívánságának, hogy a kórházak ismét de­centralizált vezetés alá kerüljenek és az új sza­bályrendeletben ez iránt már intézkedés is történt. Részletesen válaszol ezután a tanácsi előterjesz­tés a költségvetés egyes tételeit érintő miniszteri bírálatra. Ami a személyzeti illetményekre vonat­kozó kifogást illeti, a tanács nem akarja felvetni azt a kérdést, vájjon joga van-e a népjóléti miniszter­nek újból felülvizsgálni, vagy éppen módosítani azo­kat az illetményeket, amelyeket a belügyminiszter már egyízben jóváhagyott. Már pedig a kórházi tisztviselők és alkalmazottak odyan fizetést élveznek, melyet a kormány helyben­hagyott. Nem áll helyt a miniszter által eszközölt össze­hasonlítás, mely szerint a fővárosi kórházak alkal­mazottai nagyobb fizetést kapnak, mint a vidéki kór­házak alkalmazottai, mert ezt a megkülönböztetést a fővárosi és a vidék megindokolják. Ezt a kormány­hatóság is elismerte. A kórházi lelkészek illetményeit kifogásoló pontokra vonatkozóan megjegyzi a ta­nács, hogy a kórházi lelkészek a kötelező ravatalo­zásnak a kórházi halottakra történt kiterjesztésével jelentékeny összegű stólapénztől estek el. Ezenfelül a fővárosi kórházi lelkészek munkateljesítménye lényegesen meghaladja az állami kórházak lelkészei­nek munkateljesítményeit, nem is szólva arról, hogy az állami kórházakban a lelkészek nemcsak meg­kapják a stóladíjat. hanem külön állami kedvezmé­nyekben is részesülnek. Kifogásolta a népjóléti miniszter a kórházi orvo­sok és az egyéb személyzet nagy létszámát. Ki­jelenti a tanács, hogy a létszámcsökkentés már eddig is károsan befolyásolta a kórházak zavartalan fenn­tartását s egy újabb létszámcsökkentés a betegek érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem hajtható végre. Végül a betegek ruházata, ágyneműi, a ruha­mosásra, élelmezésre, a gyógyszerellátásra és a tüzelőszükségletre vonakozóun nyilatkozik a tanács s mindenben visszautasítja a népjóléti miniszíter ki­fogásait, adatokkal erősíti meg, hogy a kórházak mai rendszere nemcsak helyes, hanem gazdaságos is. Az 1928 évi költségvetés szintén elkészült. Ennek a költségelőirányzatnak az összeállításánál egyízben történt, hogy í a főváros és a népjóléti minisztérium szakköze­gei együttesen állapították meg a kórházak szük­ségletét. A közös bizottság által megállapított költségvetés 12,220,978 pengő kiadással és 582,974 pengő bevétel­lel számol, a kórházak 1928. évi hiánya tehát 11,638,004 pengő. Ennek a hiánynak eltüntetése olyképen lehetséges, ha a kórházak napi ápolási díját 6-04 pengőben álla­pítják meg. A foyó évre 1,929,500 ápolási napot vettek előirányzatba. Városi főtisztviselők — nyugdíjazás előtt. Folkusházy Lajos alpolgármestert és Rumbach Dezső tanácsnokot visszatartják a szolgálatban. — Négy elöljáró nyugalomba vonul. A közeli hetekben nagyfontosságú személyi kér­désben kell döntenie a tanácsnak és a közgyűlésnek. Ebben az évben ugyanis sok főtisztviselő éri el azt az életkort és szolgálati időt, amikor nyugdíjazásáról, vagy a szolgálatban való további visszatartásáról kell határozni. Úgy a városházán, mint a pártok körében már folynak a tárgyalások az egyes érdekelt főtisztvise­lők sorsára vonatkozóan. A vélemények az egyes tisztviselőket illetően eltérőek, mert sokan vannak, akik a feltétlen nyugdíjazás álláspontjára helyezked­nek, de igen tekintélyes azoknak a száma, akik azt hangoztatják, hogy ma, amikor oly sok és nagyfon­tosságú probléma vár megoldásra a városházán: a főváros nem nélkülözheti e kiváló öreg tisztviselők tapasztaltságát. nagy szaktudását és ügyismereiét. Elsősorban vonatkozik ez az álláspont Folkusházy Lajos alpolgár­mesterre. aki február 27-én tölti be 60-ik életévét és 37 éves szolgálati idejét. A múlt heti pártközi kon­ferencián Sipőcz Jenő polgármes­ter már előterjesztést tett a párt­vezéreknek Folkusházynak egy Folkusházy Lajos, esztendőre való visszatartása iránt s úgy a Wolff-párt. mint a Ripka- párt magúévá tette a javaslatot. A baloldali pártok vezetői nem nyilatkoztak álláspontjukat illetően, de minden valószínűség szerint szintén hozzájárulnak Folkusházy visszatartásához. A Joaloldali pártok, amelyek politikai téren ellentétben állanak Folkus- házyval, az adminisztráció vezetése tekintetében a legnagyobb elismeréssel viseltetnek az alpolgármes­ter képességeivel szemben s a jelek szerint maguk is aláírják, hogy a küszöbön álló nagy horderejű kérdések megvalósításában nem nélkülözhetik Folkus­házy Lajos kiváló hozzáértését. Az egyik legküze­WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ építőmester BUDAPEST, VII., COLLMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. lebbi közgyűlés napirendjére már ki is lesz tűzve Folkusházy Lajos alpolgármesternek a szolgálatban való visszatartásra vonatkozó ügye. Ugyancsak most aktuális Rumbach Dezső tanácsnoknak, az út- és csatornaépítési ügy­osztály vezetőjének nyugdíjügye. Rumbach Dezső, akit tudvalévőén a közgyűlés még nem választott tanácsnoknak, hanem mint behe­lyettesített tanácsnok vezeti nagy szaktudással a III. ügyosztályt, már 61 éves-és 36 éve áll a fő­város szolgálatában. Visszatartá­sáról vagy nyugdíjazásáról ilyen­formán a tanácsnak kell döntenie. Befolyásos helyekről megindult Rumbach Dezső. az akció Rumbach tanácsnok visszatartása érdekében s remé­lik. hogy sikerül egy évre megerősíteni az útépítési ügyosztály élén Rumbach Dezsőt. Arra a nem várt esetre, ha a tanács mégis nyugdíjazása mellett dön­tene, igen nehéz lesz a választás, hogy ki legyen utóda a tanácsnoki székben. Más a helyzet a kerületi elöljárók dolgában. Ebben az évben 4 kerületi elöljáró éri el a nyugdíjazási határt. Szalay Sándor 60 évesl és 39 éve szolgál, Rupp László 62 éves és 35 éve szolgál, Ernőd József 60 éves és 41 éve áll a főváros szolgá­latában, míg Budái Ede 62 éves és 37 éve szolgálja a fővárost. Az elöljárók közül csak Badál Ede kérte szolgálatának egy fél évre való meghosszabbítását. A polgármester és az elnöki ügyosztály között most folynak a megbeszélések, hogy milyen előterjesztés­sel járuljanak a 4 elöljáró ügyébeh a közgyűlés elé. Nagy a valószínűség, hogy a közgyűlés az elöljárók nyugdíjazását fogja ki­mondani, már azért is, mert az idős főtisztviselők felesleges vsiszatartása elzárja az előmenetelt a fiatalabb érde­mes tisztviselői kar elöl. Számos kiváló főjegyző várja már hosszú évek óta azj előmenetelt, amelyre eddig nem volt alkalma, mert íi legutóbbi tisztújítási- nál is kivétel nélkül a régi tanács került vissza. Ha a négy elöljárót nyugdíjazzák, ugyanennyi főjegyző léphet elő a ranglétrán. A műszaki főtanácsosok közül Linhardt József és Weisz Jakab kerülnek nyugdíjazás alá. Linhardt, aki az út- és csatornaépítési ügyosztály helyettes veze­tője, 64 éves és 41 éve szolgál. Kétízben már vissza­tartották a szolgálatában, most maga kéri nyugdíja­zását. Rözsényi Iván vegyészeti intézeti igazgató és Bém László aligazgató ügyében legutóbb döntött a tanács s a vegyészeti intézet mindkét vezetőjét visszatar­totta állásában. Hildán PC fírpndan a tegtökéletesebb műgrafitos kenő­ül luuij «a Ul cauay anyagok minden gép és motor szamara több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Amn-Tnn Arrn.^hnüt amerikai formálható azbeszt fedő- Hl UU I U|l| MlliU ucdlll) és szigetelő anyagok, 10 — 30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Vezérkép- lufira Budapest, IV., Ferenc viselet: 1\U1I ŰullUUi József-rakpart 18. sz. Alapítási év : 1892. Sürgönyeim: KUNSHIP. Telefon: József 361—23. PD Ej P r 1/ I udvari fényké- L^f\LJ I / pész MŰ INTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMEL WEIS-UTCA 2. SZÁM AA-ancín+iariii lAtr részére összevont tankönyvek, Cili LdllUlUrV kivonatok, segédkönyvek 7f/%| TANINTÉZET Budapest, VII. kér., aSvIiI/U} Dohány-utca 84 Telefon : József 424-47, Alapítva 1860. HELFER FERENC UTÓDA Alapítva 1860. HELFER L. MANÓ és FIA használt kocsi, kocsialkatrészek és vas raktára, vétel és eladás Budapest, IX., Ipar-utca 7. sz. Telefon: ]. 444-56.

Next

/
Oldalképek
Tartalom