Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-13 / 24. szám
1928. június 13. Független Budapest 3 MAGYARORSZÁGI ÜZEME: WEISS JÓZSEF és FIA BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 38. - Alapítási év: 1869. „Kérni kellene a kormánytól, hogy legyen tekintettel az árvákra.“ Szabó iinre dr. tiszti főügyész nyilatkozik az árvák pénzére vonatkozó intézkedésekről. Az árvák ügye országos ügy, a főváros nem intézkedhetik önállóan az árvapénzekről. A főváros nemrég megalkotta a gyámügyi szabályrendeletet. Az árvák részéről diszponáltak s nekünk ebből az alkalomból eszünkbe jutott, hogy az árvák pénze igen sok esetben már nem is pénz. Jelentékeny vagyonok, nagyértékű hagyatékok garasokká zsugorodtak össze, akár készpénzben, takarék- vagy bankbetétekben voltak, akár hadikölcsön- kötvényekbe fektették. Vájjon, ha már kezdenek végre törődni az árvák pénzével, gondoltak vagy gondolnak-e az árvákra és a pénzükre ilyen vonatkozásban is? Felkerestük dr. Szabó Imre tiszti főügyészt, aki a kérdésről és jövő eshetőségeiről a következő felvilágosítással volt szíves szolgálni: — A gyámügyi szabályrendelet intézkedik — pro futuro; a jövőre nézve s ott is csak egy vonatkozásban: nyújthatók-e az árvák pénzéből hosszú lejáratú kölcsönök. Arról azonban, hogy amely, a közelmúlt szomorú következménye, a devalváció legalább az árvák hagyatékaira nézve hogy volna re- parálható, nincs a szabályrendeletben intézkedés. Itt elsősorban a hadikölcsönkötvényekről lehetne szó, ez azonban nem lehet pusztán fővárosi kérdés, a hadikölcsönök állami kölcsönök, azok rendezése tehát állami, országos kérdés. Már most itt van az a bizonyos karitativ valorizációja a haáikölcsönöknck, ami az árvák pénzéből ebbe beleeshetik, annál valamicske eredmény volna, de ez egészen minimális. Kérni kellene a kormánytól, hogy legyen az árvákra tekintettel. Itt is azonban a főváros csak annyit tehet, hogy egy országos rendezés érdekében iniciativával lép fel. Ü maga a kérdést nem rendezheti, fedezet sincs rá egyelőre, tehát nyugszik a kérdés. Ennyi a felvilágosítás s ez bizony kevés vigasztalás az ái váknak. Elsőnek a zöldségüzem szűnik meg a halálraítélt üzemek közül. Ősszel beolvad a községi élelmiszerárusító üzembe. — Rövidesen követi a többi megszüntetésre ítélt üzem is. A főváros üzemeinek egy része, számra nem jelentéktelen része, tudvalevőleg halálra van ítélve. Ne disputáljunk most azon, így lesz-e jól, hogy megszűnnek és éppen ezeknek kell-e megszűnniük, tény, hogy ezekre már ki van mondva a megfellebbezhetetlen halálos ítélet. Jogilag már meghaltak, tényleg azonban... no igen, tényleg élnek, mozognak, dolgoznak. ' Érdeklődtünk az üzemek ügyeit intéző és elintéző ügyosztályban, hogyan halad, mennyire van a megszüntetendőnek mondott üzemek „leépítésé“-nek az ügye. A következő felvilágosítást kaptuk:- A megszüntetés szempontjából az üzemeknek két csoportját kell megkülönböztetni. Vannak a fővárosnak üzemei, melyekre a közgyűlés mondotta ki, most már jogérvényesen, hogy meg kell őket szüntetni. És vannak aztán olyanok, melyeknek megszüntetését a belügyi kormány rendelte el. Már most a megszüntetés ügye a két csoportba tartozó üzemeknél más- és másként áll. Amely üzemeinkre a belügyi kormányzat mondotta ki a halálos ítéletet, azokra nézve az ügyosztály, illetőleg a tanács előterjesztést fog tenni a közgyűlésnek. Ez az előterjesztés már megvan, még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé kerül, még ebben a most folyó június hónapban. A másik csoportba tartozó üzemek dolga a közgyűlést már régen megjárta. Itt már csak az egyes ügyosztályoknak kell elintézniük a dolgot a maguk hatáskörében. Dolgoznak is már rajta s a megszüntetést fokozatosan készítik elő. A dolog ugyanis úgy, hogy itt fontos anyagi, pénzügyi érdekekről van szó. Arra kell vigyáznunk és vigyázunk is, hogy egy-egy üzem megszüntetése pénzügyi szempontból mikor, hogyan legelőnyösebb a fővárosra. — A polgármester úr állandóan beható figye^ lemmel kíséri az ez ügyben történőket és az egyes ügyosztályok havonkint kötelesek jelentést tenni a polgármester úrnak arról, hogy a hatáskörükbe tartozó és megszüntetendőnek mondott üzem leépítése ügyében mi történt, mennyivel haladt a megszüntetés ügye előbbre. — Ami a közeli kilátásokat illeti, már az idei össze! megszűnik, illetcileg önállóságát elveszti a hatósági zöldségüzem. Ez lesz az első megszűnt üzem, beolvad a községi élelmiszerárusító üzembe. Sor- É ban jönnek majd azután a többiek. Mégis meglesz a Gellért-hegyi sikló. Bethlen miniszterelnök erélyes közbelépése a Gellért-hegyi problémák sürgős megoldása érdekében. — Kétmillió hatvanezer pengő áll eddig rendelkezésre, a hiányzó összeget magánkölcsönböl fedezik. A Gellért-hegyi sikló megépítésé és a citadella átalakítása ügyében érdekes fordulat következett be. Két héttel ezelőtt még úgy állt a helyzet, hogy sem az állam, sem a főváros nem hajlandó vállalni a Gellért-hegyi problémák megoldásának költségeit és így a tervek megvalósításától — legalább is egyelőre — el kell tekinteni. Most azután teljesen megbízható helyről azt az információt kaptuk, hogy Bethlen miniszter- elnök erélyes közbelépése új helyzetet teremtett. Ennek a közbelépésnek érdekes története van. Ismeretes az a tény, hogy a Gellért-hegyi kiállítás rendezésének az ügyét József Ferenc főherceg vette a kezébe, aki a kiállítás sikere érdekében tavaly nyáron személyesen kereste föl a külföldi érdekeltségeket, hogy őket meghívja az 192Q. májusában rendezendő nemzetközi fürdőügyi kiállításra. Tizenegy külföldi állam jelentette be részvételét és így most József Ferenc főherceg, — aki dicséretrcméltó agilitással személyes ügyének tekinti ezt a kiállítást, abba a nehéz helyzetbe^ került, hogy számolnia kellett az akció teljes csődjével. A főherceg azonban keményen nekilátott az akadályok elhárításának, és végül Bethlen István gróf miniszterelnökhöz fordult segítségért. Ráirányította a miniszterelnök figyelmét erre az akcióra és sikerült is Bethlen István gróf érdeklődését felkeltenie. A miniszterelnök erélyes közbelépése úi helyzetet teremtett. Mindez két hét alatt történt s mint Bethlen miniszterelnök környezetéből értesülünk, most már megvan minden remény arra, hogy a Gellért-hegyi problémák sürgősen megoldódjanak. A kiállítás költségeire eddig a következő összegek vannak biztosítva: állatni hozzájárulás . . . 1,200.000, a főváros hozzájárulása . . 400,000, a bankok hozzájárulása . . 300,000. a Máv. hozzájárulása . . . 160,000, vagyis összesen kétmillióhatvanezer pengő. Minthogy a főváros hajlandóságot mutat a Gellérthegyi sikló megépítésére, ez az összeg teljes egészében a citadella átalakítására lesz fordítható. Amennyiben — a közmüvek építésének szíikségesBUDAPEST, VI., TERÉZ KORÚT 43. SZ. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■HBKill■■■■■■■■■■■■■■■■■■■« ségére való tekintettel — további költségek merül - nének íöl, ezeket magánkölcsönökből fogják fedezni. Milyen lesz az átalakított citadella? Bethlen miniszterelnök határozott állásfoglalása következtében rövidesen új képet kap a Gcllért-hegy A citadella átalakításának tervét Kofái Henrik műépítész már be is mutatta az illetékes tényezőknek. A tervek szerint felső világítással, sétányokkal, kilátó terraszokkal látják el a citadellát, amelyben egy óriási és egy kisebb termet építenek. A Citadella földszintjén kávéházakat és vendéglőket létesítenek. Az átalakított citadella egyike lesz a főváros legszebb és legnagyobb befogadó képességű alkotásainak. > Gaffée-ŐRestauvant Tulajdonos: SZÉP JÓZSEFNÉ. VIGADÓ KÁVÉHÁZ IV. kér., Deák VIGADÓ Ferenc-utca 2. KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC Székesfővárosi Pavillon Weingrubev kávéháza VÁROSLIGET Megnyílt
