Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-13 / 24. szám
XXIII. évfolyam. 1928. június 13. 24. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. liúrdokal, kidobálnia az alkalmi segélykérők részére, csak azért, mert megvan a kellő összeköttetésük és protekciójuk. A főváros egész szociálpolitikai működését új vágányokra kell terelni. Az ügyosztálynak megvan ehhez minden képessége, van nagyszerű vezetője, aki akarna és tudna is helyes szociálpolitikát csinálni, ha hagynák. De nem engedik. A szociálpolitika ma egyes pártok magánérdekeit kénytelen szolgálni és jaj annak az adminisztrációnak, amely meg merné tagadni ezeknek a pártérdekeknek a kielégítését a főváros közpénzeiből. A most kiadott segélyek megmutatták, hogy ez így nem maradhat. Sürgősen közbe kell lépnie a közgyűlésnek ebben a dologban és rendet kell teremtenie. A szociálpolitika egyike a főváros k szentebb feladatainak, nem szabad tovább is megtűrni, hogy ez a szent munka kufá- rok üzletévé váljék. Scitovszky belügyminiszter helyesli a fővárosi közlekedési vailalatoK egyesítését. „Nem szabad elkótyavetyélni a megszüntetésre ítélt üzemek nyersanyagát és berendezését“ — mondja a belügyminiszter. A főváros zsebe olyan zseb, amelybe mindenki bele akar nyúlni, hogy onnan kivegye a maga részét. A szociálpolitikai ügyosztály legutóbbi ülésén megdöbbentő kép tárult a szemlélő elé és akik végigolvasták azt a listát, amely a megszavazott segélyeket sorolja fel, felháborodva vették tudomásul, hogy az adófizetők pénze Csáky- szalmája, amelyet az hord el, aki előbb jött. Nem az ügyosztályt hibáztatjuk ezért, az ügyosztály nem tehet róla. Terror alatt áll, amelytől nem függetlenítheti magát. Hibás a rendszer, amely a legnagyobb mértékben visszaél az adófizető polgárság türelmével és amelyet tovább tűrni lehetetlen. Mint az egyik bizottsági tag megjegyezte, meg fog alakulni az „Alkalmi segélykérők országos egyesülete“, mert most már csak az kell, hogy egységes szervezetbe tömörüljön az a Sisera-had, amely a főváros bőrén akarja kövérre hizlalni magát. Rendszerré vált, hogy mindenki a fővárost pumpolja. A főváros fejőstehénné alakult át, amelyet az fej meg, aki akar. Csak egy kis jobboldali nyomás kell és már le is adja a tejet. Nagyon egyszerű taktikával szavaztatta meg a jobboldal a maga lehetetlen követeléseit. Szó nélkül honorálta a baloldali szerény kéréseket, sőt még fel is emeltette azok összegét, amivel lehetetlenné tette, hogy a baloldal kifogásolhassa a sok milliárdos jobboldali segélyeket. Sok kirívó igényt sikerült ilyen módon csengő valutára változtatni és az adózóknak nem marad egyéb hátra, mint a fogak csikorgatása. Legkirívóbb volt talán a keresztény szocialista villamos vasúti alkalmazottak részére megszavazott egymilliárdos segély. Összegénél fogva is kiemelkedő ez az adomány, de még feltűnőbb, hogy egy olyan vállalat, mint a Beszkárt, veszi igénybe a főváros támogatását. A Beszkárt köteles tiszta jövedelmének egy részét a fővárosnak beszállítani és ezért úgy vesz most elégtételt, hogy ennek a pénznek egy részét segély alakjában veszi vissza a fővárostól. De van ennek az adománynak egy különös érdekessége is. A segély a keresztényszocialista villamos alkalmazottak otthonáé. Ma a keresztényszocialista villamos alkalmazottaké a többség, de mi lesz holnap? Holnap, amikor már alig lesz keresztényszocialista a villamoskalauzok közt? Mert semmi sem tart örökké és mi láttuk már ugyanazokat a villamoskalauzokat és munkásokat, akik most keresztényszocialisták, vörös zászlók alatt is felvonulni! Mi lesz akkor a kalauzok otthonával és a főváros pénzével? Azé a néhány okosé marad-e, akik hívek maradnak a keresztényszocializmushoz azért, mert azoknak pénzük és otthonuk van, amelyet most könnyű szerrel birtokba lehet venni? Lehetetlenség, hogy a főváros politikai párt- szervezetek pénzeszacskója legyen és hogy a főváros egyik politikai csoportja a maga hatalmi terrorját arra használja fel, hogy pénzbeli előnyöket préseljen ki szociálpolitikai címen a fővárostól. De lehetetlen az egész rendszer, amely most a segélyek körül pusztít. Valóságos dzsungel van itt, amelyben rendet kell teremteni. Az ügyosztálynak ez nem áll módjában, mert nincs meg a függetlensége, a közgyűlésnek kell rendet teremtenie ebben a kérdésben. Amikor — mint Csordás Llemér mondta, — a betegek a kórház kapuja előtt halnak meg, amikor az elmebetegek az utcán hitkosnak, mert nincs hely a részükre a gyógyintézetekben, akkor nincs joga a Újvárosnak megszámlálatlanul dobálni a milA városházán hetekkel ezelőtt komoly terv merült föl a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítéséről. Erről a tervről elsőnek a Független Budapest számolt be és részletesen közölte azt a módot is, ahogyan a városháza illetékes tényezői 'a tervet végre akarják hajtani. A fővárosi közlekedési vállalatok egyesítésének a terve a községi polgári pártból indult ki, amelynek elnöke, dr. Kozma Jenő már esztendők óta sürgeti egy közlekedési diktátor választását. Minthogy a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítésének a tervét csak különböző pénzügyi műveletekkel kapcsolatosan lehet végrehajtani, felmerül a kérdés, mit szól ehhez az egyesítési tervhez Scitovszky Béla belügyminiszter. A Független Budapest munkatársának alkalma volt erről a kérdésről beszélni Scitovszky Béla belügyminiszterrel, aki a következőket mondotta:- Fin a magam részéről mindenesetre helyeslem, ha a főváros a maga közlekedési vállalatainak egy kézben való összpontosítását tervezi. Az a kérdés azonban, hogy ez az egyesítés nem jelent-e többletkiadást. Feltétlenül szükségesnek tartom ugyanis hangsúlyozni, hogy minden reformnál a takarékosság szempontjait kell előtérbe helyezni. A Független Budapest legutóbb vezető helyen foglalkozott azzal a fásultsággal, amely ráült a városház;. egész adminisztrációjára. Még június legelején vagyunk és a városházán máris a kánikulás nyári szünet hangulata uralkodik. Ennek a hangulatnak az okát a Független Budapest abban a tényben jelölte meg, hogy a városháza vezetés nélkül áll. Az alpolgármesterek féllábbal más kinn vannak a városházáról. A Független Budapest munkatársa erre a szüneti hangulatra való tekintettel a iegilletékesebb helyen érdeklődött az iránt, hogy várható-e még érdemleges munka a városházán a nyári szünet bekövetkezése előtt? Azt a választ kaptuk, hogy a nyári szünet előtt érdemleges döntés általános jelentőségű és a főváros egész közönségét érdeklő ügyekben már nem várható. Őszre marad: 1. a fővárosi törvény. Hosszas tanácskozások és éles kulisszák mögötti küzdelmek után végül is úgy kellett dönteni, hogy a fővárosi reform megszövegezésére csak ősszel kerülhet sor. A Független Budapest munkatársát a belügyminisztériumban úgy informálták, hogy ma már tulajdonképen nincs is fővárosi reform. Én úgy gondolom, hogy az egyesítés nem járhat többletkiadásokkal, ellenkezcileg a kiadások csökkenése várható. — Ebben az esetben a terv megvalósítása csak helyeslésemmel találkozhatni. Szóvátettiik a belügyminiszter előtt a megszüntetésre ítélt fővárosi üzemek ügyét is. Azok az üzemek, amelyeket a közgyűlés megszüntetésre ítélt s amely üzemeknek halálos ítéletét maga Scitovszky Béla belügyminiszter is jóváhagyólag tudomásul vette — még mindig működnek, illetve a likvidálásra még mindig nem került sor. Scitovszky Béla belügyminiszter erre a kérdésre a következőkben válaszolt:- Úgy tudom, hogy a megszüntetésre ítélt üzemek likvidálása azért késik, mert az üzemekben rendelkezésre álló nyersanyagot és az üzemek berendezési tárgyait még nem lehetett értékesíteni. Az üzemek tulajdonképen megszűntek, mert hiszen további fejlődésük lehetősége megakadt és leépítésük munkája már megkezdődött. Annyi bizonyos, hogy a megszüntetésre ítélt üzemek holmiját nem szabad elkótyavetyélni. A megszűnés elhúzódása csakis innen magyarázható. Az alaptervezet rengeteg változtatáson ment keresztül, a leglényegesebb kérdésekben nincs megállapodás, ősszel tehát teljesen elölről kezdődnek a fővárosi reform megalkotásának törvényelőkészítő munkálatai. 1. a Talbot-ügy elintézése. Őszre marad tehát ennek a hónapok óta húzódó kényes kérdésnek a megoldása is. Herrmann 'Miksa kereskedelmi minisztei betegen fekszik és így már csak e miatt sem kerülhet sor a főváros és a kormány között felmerült ellentétek kiküszöbölésére. De őszre marad 3. az új ügyosztályok felállításának ügye is. Scitovszky Béla belügyminiszter éppen a Független Budapest hasábjain jelentette be, hogy elvben nem ellenzi az új ügyosztályok felállítását és a fővárosi tisztviselők létszámemelését, a terv azonban még nem ment át a politikai retortákon és így csak ősszel kerülhet ez az ügy a legfelsőbb fórum, a belügyminiszter elé. Még egész sereg fővárosi problémát említhetnénk föl, amelyek mind őszre maradnak. A halasztás oka azon a teljes közönyön kívül, amely ma ránehezdik a városházi életre, — rí két alpolgármesteri állás bizonytlanságu. Ezeknek az alpolgármesteri állásoknak a betöltése is őszre marad, természetes tehát, hogy ma ez a jelszó lett általánossá a városházán: — Minden őszre matrad---Ős szel élőiről kezdik a fővárosi reform megszövegezését. „Minden őszre marad“ — ez a legújabb jelszó. — Megakadt a városházán minden munka, mert az alpolgármesterek féilábbal már kinn vannak. Legmodernebb gyógy- Ily Q A |f)D G A A1 ATÍ1DIIIM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyintézet sebészi és bel- Ul« I All U It" U All fl I Ulti II Ifi VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. és légfürdők.
