Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-30 / 22. szám
6 Független Budapest 1928. május 30. A Till kontra Bárány-ügy legújabb fejleményei. Bárány Ervin, az autóbuszüzem igazgatója, újabb hat havi betegszabadságot kért és kapott, Állítólag már nem tér vissza hivatalába. Néhány hét előtt megírta a Független Budapesti, hogy az autóbusz-üzem vezetőségének kebelében elkeseredett személyi harc folyik. Till Antal vezérigazgató és Bárány Ervin igazgató állanak egymással szemben és az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy Bárány Ervin kénytelen volt betegszabadságra menni. Annak idején 2 havi szabadságot kapott Bárány igazgató, s mindenki meg volt győződve, hogy ez idő alatt sikerül az ellentéteket áthidalni és a két jeles közlekedésügyi szakember megtalálja ismét az együttműködés útját. Ügy látszik, ez a várakozás nem teljesedett be, sőt, mint a tények igazolják, a helyzet még jobban elmérgesedett. Május közepén járt le Bárány Ervin két havi ,,be- tegszabadságaü de a terminus lejártával az igazgató nem jelentkezett az üzemnél. Ellenben, mint értesülünk, vizsgálatra jelentkezett Csordás Elemér tiszti főorvosnál, aki Bárány Ervint alapos vizsgálat alá vette és előterjesztést tett a polgármesternek, hogy „ideggyengeségére való tekintettel“ részére további 6 havi szabadságot engedélyezzen. A polgármester a tiszti főorvos javaslata alapján a féléves szabadság-meghosszabbítást megadta Bárány Ervinnek. Ezek után városházi körökben már bizonyosra veszik, hogy Bárány Ervin többé nem tér vissza az autóbuszüzem élére. Ezt a hat havi szabadságot is c~ak azért veszi igénybe, hogy ez alatt az. idő alatt nyugdíjaztatását előkészítse. A szimpatikus igazgató távozása nagy sajnálatot kelt mindenütt. Sokan igyekeznek a mélyére tekinteni azoknak az indítóokoknak, amelyek ezt a rosz- szul végződő személyi konfliktust előidézték. Más oldalról viszont kísérletek történnek, hogy az utolsó percben a differenciákat eloszlassák s az autóbuszüzem. vezetői között helyreállítsák az annyira kívánatos békét. Erre ugyan e pillanatban nincs sok kilátás, de azért mi is azokhoz az optimistákhoz csatlakozunk, akik remélik, hogy a főváros általános érdekei úrrá lesznek a személyi érdekeken s ennél a fontos üzemnél nem kell majd nélkülöznünk sem az egyik, sem a másik kiváló szakember közreműködését. A megszűnő üzemek likvidálása. Számos munkást és tisztviselőt bocsátottak el a megszűnő üzemek. — Mi lesz a fötisztvise- lőkkel és mi történik a felszabadult ingatlanokkal? Június közepén ül össze hoszas szünet után a fővárosi üzemszervező bizottság. Addigra a városházán feldolgozzák az ügyosztályok által benyújtott jelentéseket, amelyek az üzemek fikvidjálásá- nak módját jelölik meg. Május 20-a után érkeztek le ezek a jelentések Borvendég Ferenc tanácsnok kezeihez, aki az egész üzemi kérdés iránytója és referense. Megállapítható a jelentésekből, hogy a likvidálás teljesen simán fog lefolyni. Az. érdekelt üzemek eddig mindent elkövettek a likvidálás sima lebonyolítása érdekében. A raktáron lévő anyagokat lassan feldolgozták és a munka hetek óta már a legredukáltabb munkáslétszámmal folyik. Sok munkást bocsátottak el a legutóbbi hetekben az üzemekből és az alantasabb tisztviselők közül is soknak felmondtak. Most arról folynak a tárgyalások, Borvendég Ferenc. mi történjék a megszüntetendő üzemek vezetőivel. Értesülésünk szerint ezek közül is többen megválnak a főváros szolgálatából, egyrészt mert nem volt szerződésük, tehát a főváros kevés költséggel elbocsáthatja őket, másrészt azért, mert a megmaradó üzemek nem akarják a megszűnt üzemek vezetőit átvenni. Folynak ugyan kapacitálások, hogy legalább a főtisztviselőket ne bocsássák el, de ez csak részben jár eredménnyel. A két hét múlva összeülő üzemszervező bizottság intézkedni fog a megszűnő üzemek felszerelési és berendezési tárgyainak értékesítéséről. Azokat a tárgyakat, gépeket, melyeket más városi üzem használhat, azoknak adják át, míg a felesleges felszerelést nyilvános versenytárgyaláson adják eí. Sok ingatlan is felszabadul az üzemek megszüntetése révén. így a cipő- és ruhaüzem Ráday-utcai háza, a faárugyár, a sírkőüzem ingatlana és üzemi épülete, a zöldségüzem háza, a konyhakert-gazdaság nagy területe, valamint a Rákóczi-úti kis Rókus, ahol a javítóműhely volt elhelyezve. Eddig még nem döntöttek, hogy mit csinálnak ezekkel a megüresedő épületekkel. Egynémelyikiik mint épület nem is képvisel értéket és úgy a zárdautcai, mint a Rákóczi- úti' ház is megérett már a lebontásra. Más intézmények elhelyezésére sem felelnek már meg ezek az épületek s nagyon valószínű, hogy az üzemek megszüntetése siettetni fogja azt a régi tervet, hogy e rozoga épületek helyén modern bérpalotákat építsenek. A Ráday-utcában az Elektromosművek szándékoznak építeni, a kis Rókus helyén pedig a gázművek építi fel igazgatósági palotáját. A többi ingatlanokat előreláthatólag bérbeadás útján hasznosítják. A Garay-tér meg a Krisztina-tér rendezése. Megkezdik a két elhanyagolt piactér átalakítását. Vájná tanácsnok ismerteti az átalakítási terveket. Hosszas vajúdás után hozzákezdenek a főváros piacainak rendezéséhez. Különösen a Garay- és a Krisztina-téri piacok modernizálása volt égetően sürgős, mert ezek a piacok mai állapotukban sent a közönség,^ sem az árusok igényének, sem pedig a város szépészeti érdekének nem feleltek meg. A Ferdinánd-téri piac modernizálása csak később kerül sorra. A külföldi kölcsönből most mindenekelőtt a Garay-tér és a Krisztina-tér piacainak újjáalakítását kezdik el. Ez a munka 1,750,000 pengőbe kerül. Vájná Edle tanácsnok a közélelmezési ügyosztály vezetője nyilatkozott munkatársunknak a nagyszabású piacrendezésekről. Nyilatkozatában ezeket mondotta:- Az érdekelt kerületek régi kívánsága volt a nyílt piacok rendezése. Hosszasan tanulmányoztuk a kérdést s a tárgyalások során sok ötlet merült fel, amely a kérdés megoldását célozta. Különösen a Garay-tér élelmiszervásárjának modernizálása okozott nagy gondot. Talán ez volt a főváros legnagyobb, de egyúttal legrendezetlenebb piaca. Mintegy 1,700 árus foglalt itt helyet naponta bódékban, kocsikon, a földön s ezek a legnagyobb össze- zsufoltságban voltak csak képesek elhelyezkedni. Körülbelül 15,000 négyzetméter vásári területre lett volna itt szükség, de az egész Garay-tér csak 7,540 négyszögméter. Ez a méret messze meghaladja egy kerületi piac jellegét s szokatlan a maga nemében. Semmiféle érdek nem kívánta, hogy ez a .piac tovább is ilyen nagy maradjon, vagy éppen tovább terjedjen. E helyett célszerűbbnek látszik, hogy a kerületben újabb élelmiszerpiacok létesüljenek s a Garay-téri piac túltengő méretei visszaterelődjenek a helyes méretbe. Először az volt a terv, hogy csarnokot építünk a Garay-téren, emeletes kiképzéssel. De ez csak félmegoldás lett volna, mert a csarnokban az árusoknak csak kis részét helyezhettük volna el s a kocsi-árusok is kint maradtak volna a csarnok körül. Az építkezés is 3-2 millióba került volna. E mellett a 18—25 méteres csarnoképülettel teljesen be kellett volna építeni a Garay-teret, melynek térjellege teljesen megszűnt volna.- Arról is beszéltünk, hogy a tér mellett, egy 8 házból álló bérházcsoportot sajátítunk ki s annak helyén építjük a csarnokot. Ez a megoldás a kisajátítással együtt 4 millió pengőbe került volna. Sok híve volt a lóversenytéri megoldásnak s erősen támogatták, hogy itt építsük meg a tervezett vásárcsarnokot is. Ez ellen élénken protestáltak a Garay-tér környékének kereskedői és iparosai. Le is került ez a terv hamarosan a napirendről. — Végül is a legcélszerűbbnek látszott a kérdés legegyszerűbb megoldása a piactérnek egységes árufülkékkel való beépítése. E mellett is maradtunk: A teret sima Betonburkolattal látjuk el, téglából s vasbetonból 456 zárt és ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNT ÁLMÁKNÁL riflFiiraiiódoá vizek kitűnő gyógyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—39 264 fedett áruhelyet létesítünk, úgy azonban, hogy az egész piactér éjjel teljesen elzárható s így a vagyonbiztonság érvényesíthető legyen. A piacot több széles főú't s számos tágas mellékút szeli majd át, ahol kényelmesen lehet árut'szállítani s közlekedni. A térnek 1,377 négyzetméternyi területét alápincézik és ide kerülnek a vidéki árusok. A kocsiárusok továbbra is a környező utcákban maradnak. A Krisztina-téri piac rendezésének problémája már egyszerűbb volt. Itt már régebben elhatározták a piac áthelyezését. A közmunkatanács 160,000 pengővel járult hozzá a szükséges területek megszerzéséhez. Az új piac egész területe 5,900 négyzetméter s a Krisztina- körút és a Koronaőr-utca között terül el. 130 egységes típusú, csinos külsejű árusítóbódét építünk téglából s vasbetonból, hűtőkészülékkel szereljük fel a piacot, a piaci utcákat pedig üvegtetővel fedjük. Az egész piacot kőburkolattal látjuk el s így megakadályozzuk az egerek és patkányok be- fészkelödését. A Garay-téri piac rendezése 1,100,000, a Krisz- íína-téri piacé 650,000 pengőbe kerül. A munkálatokhoz rövid idő múlva hozzákezdünk s remélem, hogy rövidesen sikerül úgy a közönség-, mint az árusok megelégedésére szolgáló piacokat átadni a forgalomnak. BAUER JÁNOS ácsm ester, elvállal: fefőemelésf és mindenféle ácsmunbálaíokaf Budapest, V., Kárpát-utca 3. Telefon : L. 968-95. Parafakőgyár R.-t. ezelőtt: Kleiner és Bokmayer Budapest, Vili. kerület, Főherceg Sándor-tér 4. Telefon: József 301 — 14 vagy József 301—16 Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló. ácsmester, elvállal úgy helyben mint vidéken : magasépítésnél körkemence-, sodronppálya-, vasút-, híd- és vasbeton munkálatoknál építkezéseknél előforduló ácsmunkákat PESTERZSÉBET, SZENTERZSÉBET-TÉR 6. SZÁM. PALÁGYI GYULA R.-T. acélbúíorgyár I BUDAPEST, VII., ANGOL-UTCA 33. SZÁM. Iskolák, kórházak, internátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Épületasztalosság. ■■■ RszEalt-út^Pltűi SSiSEtElO ÉS ECtOl KOPEK E. Bü Vili. Kép.. EüsseE- CBlBEonsBáms a. iBdőitáilalat lüapsst •körút EK-. M3-31. TT A T\/l A TD A mozgóképszínház «JL» «JL. wmJLm mjimTmDohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Fncsay svzee%t%e*el 30 fogú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten!
