Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-23 / 21. szám
2 Független Budapest A főváros kereskedelmének újabb megnyomorítása Budapest teljesen elveszti tranzitókereskedelmi forgalmát. Eddig elveszett a békebeli forgalom 90 százaléka, most a megmaradt 10 százalék is elvesz egy kormányrendelet miatt. Közgazdasági körökben állandó a panasz a miatt, hogy a háború óta a magyar tranzitókereskede- lem — amely pedig békében oly nagy szerepet vitt gazdasági életünkben — teljesen megszűnt. Ha ez ebben a rideg formában nem is száz százalékig felel meg a valóságnak, tény az, hogy a tranzitókeres- kedelem 90%-a belepusztult az ország megcsonkításába. Budapesten a háború előtt 700 tranzitóválla- lat és vámszabadraktár volt, a múlt év novemberében ezek közül már csak 70 állt fenn, tehát a békebeli létszám egy tizede. Azóta még jobban csökkent e vállalatok száma, végül most a kegyelemdöfést jelentette az a legutóbbi kormányrendelet, amely erősen megszorította és súlyos feltételekhez kötötte a vámhitelek engedélyezését. Eddig tudvalévőén megfelelő ingatlan- fedezet ellenében vehették igénybe a tranzitó kereskedők a vámhiteleket. Állítólag a kincstárt nagy károk érték, mert sok esetben a tönkrement tranzitó vállalatok ingatlanai nem nyújtottak elegendő fedezetet az állam által hitelezett vámokra. Ezért azután a kormány elhatározta, hogy ingatlanfedezetre ezentúl nem hitelez vámokat, hanem -csakis bankgarancia mellett hajlandó a vámszabadraktárakban tároltatni az importált árukat. A tranzitóvállalatoknak ez újabb súlyos terhet jelentett, mert a bankgarancia megszerzése az áru értékének 2—3%-os megterhelésével volt csak lehetséges, ennyit kellett ugyanis fizetpi a bankoknak. A mai viszohyok között ezt sok vállalat nem bírta el s ezért vagy becsuktak a tranzitóválíalatok, vagy felköltöztek Bécsbe, ahol szabad mozgás és korlátlan hitel támogatta működésüket. A magyar köz- gazdasági életre pedig óriási csapást jelentett a magyar tranzitókereskedelem újabb megbénítása. Elsősorban a főváros gazdasági élete érzi ennek hátrányát, mert azelőtt az átmenő kereskedelem Budapesten keresztül bonyolította le a forgalmát. A főváros most felirattal fog fordulni a kormányhoz, rámutat ezekre a súlyos bajokra s kérni fogja, hogy a gazdasági életet megbénító rendelkezéseket a kormány vonja vissza vagy módosítsa. Rámutat a felirat azokra a nagy áldozatokra, melyeket a íő- város a muliban hozott s a jelenben is tesz az ország gazdasági életének s ennek során a tranzitókeres- kedelemnek felvirágoztatása érdekében, de amely áldozatok hiábavalók, ha a kormány meg nem értéssel viseltetik az ügy nagy fontossága iránt. AUER IGNÁC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonalozá intézet, könyvnyomda BUDAPEST, Vili., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon : József 386—02. E E Egyfázisú forgalmi adót! A főváros az ország forgalmiadó-jövedelmének 14 százalékát kéri a kormánytól, a most csak a főváros adójából befolyó 25 százalék helyett. A forgalmi adó terhei alatt nyög az egész kereskedelem de ennek az adónak súlya alatt görnyed közvetve és közvetlenül az ország egész polgársága is. A fővárost közelről érinti ennek az adónemnek a sorsa, miután Budapest az ország kereskedelmének s iparának gócpontja s a megcsonkított ország gazdasági forgalmának legnagyobb része itt bonyolódik le. Ezért hangzik el a külöuféle bizottságokban s a gyűléseken annyi felszólalás a forgalmi adómizériák miatt. A városházán is kezdték átlátni a helyzet tarthatatlanságát és éppen a Független Budapest írta meg, hogy két részre szakadt a hivatalos főváros a forgalmi adó kérdésben, mert amíg a közgazdasági ügyosztály a kereskedők, iparosok és a nagyközönség védelmében az adó eltörlése mellett foglalt állást, addig a pénzügyi ügyosztály, a főváros financiális érdekét tartva szem előtt, az adónem érintetlenségéért szállt síkra. Közben a két ügyosztály között kölcsönös tárgyalások kezdődtek azzal a céllal, hogy ezt a kérdést közmegelégedésre úgy a főváros, mint a polgárság anyagi érdekeinek szem előtt való tartásával oldhassák meg. A megegyezés sikerült, s annak következménye lesz az a felterjesztés, amelyet a tanács a közgyűlés útján akar a kormányhoz intézni. Az érdekes üggyel legközelebb foglalkoznak az illetékes bizottságok. A főváros azzal a javaslattal lép a törvényhatósági bizottság eíé, hogy felterjesztésben kérje a kormánytól az egyfázisú forgalmi adónak az egész vonalon való bevezetését. Az adó eltörlésének gondolatától a főváros elállt s e helyett azt a jogos kérelmet terjeszti elő, hogy ezentúl minden árut vagy forgalmi adó alá eső más adóalapot csakis egyszer, a termelésnek, az adóalap megszüntetésének helyén lehessen megadóztatni De tovább is megy a főváros ennél a kérelemnél. Az egyfázisú forgalmi adó azt jelentené, hogy a legtöbb adót vidéken, az áru behozatalakor, vagy vidéki előállítási helyén fizetnék. Már pedig ez nagy veszteséget jelentene a fővárosnak, tekintve, hogy a ma érvényes rendeletek értelmében a Budapesten befolyó forgalmi adó 25%-át kapja részesedés címén a főváros. Félő tehát, hogy az egyfázisú forgalmi adó bevezetése után Budapest forgalmi adóhozadéka, ahol eddig a legtöbb adót a kereskedők fizették, erősen megcsappan s így leredukálódik a főváros részesedése is. Erre való tekintettel a főváros arra kéri a kor mányt, módosítsa ezt a rendelkezést s a helyett, hogy a főváros Budapesten befolyó forgalmi adó negyedrészét kapná, adjon az egész ország területén befolyó adóból bizonyos arányú részesedést. 1928. május 23. A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST. IV. HER., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha t A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37—39. Esténként cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari üzem. Kiszámították azt is, hogy körülbelül 'Hány százalékos részesedésre volna a városnak szükségé, hogy a mai állapottal szemben rosszabbul-ne járjon. Jelenleg mintegy 100 millió pengő az ország fórgalmi- adóhozadéka, amiből 56 milliót Budapest népe fizet. A főváros az 56 millió után _egy negyedrész, tehát évi 14 millió részesedést kap. Ha ez az összeg le csökkenne, a hiány erősen éreztetné hatását a város háztartásában. A főváros tehát biztosítani akarja azt az összeget s ezért azt kéri a kormánytól,, hogy a fővárosi forgalmi adó bevétel 25%-a hely,ett az ország adóbevételének 14%-át adja a városnak, ami szintén 14 millió pengőt tesz ki. így. a főváros sem járna rosszul és az állam sem fizetne rá. Standard-billentyűzettel világszerte legjobban bevált irodában, otthon és úton egyaránt legalkalmasabb. Felhívásra díjmentesen, vételkényszer nélkül bemutatja Budapesten és vidéken 18 havi részletfizetésre is kapható. Remington írógép Rt. Budapest, VI., Andrássy-út 12. szám. Telefon: Teréz 218—09, Lipót 975—20. Az amerikai világító reklámok és a magyar Nem! Nem! Soha! Irta VAKAR P. ARTUR dr. Washington, május hó. Budapesten az amerikai méretű világító reklámokat csodásán lehetne alkalmazni. A Duna két partja, a Gellérthegy, a budai Vár, a budai hegyek, a gyö- ' nyörű ívelésű dunai hidak kínálva-kínálják testüket, hogy csodás Budapestünk látványossága általuk is Mkoztassék. Annyi bámulatraméltó természeti gyönyörűségünk halmozódik össze Budapesten s Budapest határában, hogyha azokat minden vonatkozásban hasznosítani tudnók, úgy Budapest, valóban a világ legszebb városa lenne s természeti csodái és látványosságai túlszárnyalnák a világ minden városának látványosságát és csodáit. Amerikában, New-Yorkban a dollárért folyó küzdelem a Broadway-n és az Avennueken tombol a maga szédületes arányaiban. Nappal a gyalogjárókon rohanó embertömeg s az útvonalakon hatos, nyolcas sorban haladó autók százai éppen úgy a dollárhajszáról beszélnek, mint az éjszakát bevilágító reklámok, amelyek az üzletek kirakait épp úgy beragyogják, mint a 30, 40, 50 emeletes felhőkarcolók oldalát. 1 öld felett^ es föld alatt járó villamosokon, villany szárnyán és az emberi energián keresztül, minden mindig csak a businessért történik. A társadalom, a politika, sőt maguk az amerikai egyházak is, céljaik elérése érdekében nem tudják figyelmen kívül hagyni az, üzletet s gyalog, autón vagy a villamos reklám szárnyán mindenütt, mindig a business után rohannak. Washingtonban, Amerika komoly méltóságteljes fővárosában van a Capitol és a Library of Congress Az előbbi a törvényhozás palotája, az utóbbi a kongresszus könyvtára. A Capitol hatalmas kupolájával, a könyvtár hatalmas^ méreteivel nappal is fogva- tartja a szemlélőt. Ámde nézzük meg ugyanazt a Capitölt és ugyanazt a Library of Congress-1 este, amint a Capitol frontját és kupoláját reflektorok világítják meg s a fehér kupola lebilincseli a szemlélőt. A Libraryt is reflektorok világítják meg s az éjjel is nyitvalevő könyvtár, ezer és ezer villany- körtén keresztül, tündérfényben úszik. A márvány oszlopcsarnok vakító fénypompája s a mozaikfalak és képek ragyogása elkápráztatja az idegent. Két budapesti magyar ember beszélgetését hallgattam végig a Library of Congress márványcsarnokában. Mindkettő lebilincselve állt a ragyogó márványoszlopok miliőjében s azon tanácskoztak, hogy miért ne lehetne Budapestre is ugyanezt a csodát odavarázsolni az idegenek elé, mint amily csodát nyújt a washingtoni Capitol és a Library? Á magyar parlament monumentális építkezésének éjjeli külső képe reflektorokkal megvilágítva épp olyan fenséges látományt nyújt, mint amilyen fenséges látományt nyújt a parlament belseje, a kupolacsarnok, a folyosók, az üléstermek, ha azokat a villanylámpák százai világítják meg. S amit a washingtoni Library of Congress sem nyújt, a parlament dunai erkélyeiről olyan látomány tárul az éjjeli Dunára és a budai részekre, a szemlélő elé, amilyenhez hasonlót nem nyújthat a világ egyetlen egy városa sem. Még így is fenséges az éjjeli Duna s a sötét éjbe berajzolódó Gellérthegy, Vár és a Duna, a természetnyujtóttá gyönyörökön keresztül mennyivel lehet fenségesebbe tenni, ha a természeti szépségeket felékesítjük az emberi leleményesség, ú technika csodáival. A magyar királyi Kúria előcsarnokát képzeljük el épp úgy éjjeli villámos fénnyel telekápráztatva, s akkor a Kúria előcsarnoka épp olyan gyönyört nyújt, mint ■akár a washingtoni Library, Be kell állítani Budapestünket a business és a propaganda szolgálatába. Mert nem jelent-e businesst és propagandát az, ha nemcsak az egyetlen Erzsébetkilátó fényeskedik a messze távolból, hanem ha a Citadellán, a budai Vár oldalán, a budai hegyeken, a dunai hidakon villámos transparensek cikáznak s villámos lény hirdeti most itt, majd amott piros- fehér-zöld színben a „Nem! Nem! Sohát“, vagy <a Trianont. Nézzék meg a Dunát éjjel, nézzék meg a világcsodát jelentő Erzsébetinél sötétbe burkolt íveit, a Lánchidat, a Margithíd Poseidonos ívlábait, a Ferenc József-híd Turulos csúcsíveit. Vájjon nem kérik-e tőlünk, hogy ők is hadd világosodjanak technikai remekségtik teljében esteliden is? A Gellért-szobor feletti új rendezésű zöld pázsiton ne csak a Szent- János bogárkák kicsiny lámpásai gyúljanak ki este, hanem gyűljön ki a Nem! Nem! Soha is. A Citadellán, a budai hegyeken is hirdesse egy-egy fény- csóva a Trianont, a Néni! Nem! Sohá-t! A washingtoni Capitölt s a Library of Congress! nem felejti el soha, aki éjjel látta, már pedig Budapest csodáit még csodásabbakká lehet varázsolni, mint ahogy az amerikai leleményesség, a Niagara Falls vízsusjarait ultraviolett pompában tündöKölteti éjjel, hogy az idegenek ellepjék az amerikai csodát és hirdessék mindenfelé az amerikai leleményességét. Budapest éjjeli kápráztató csodáit meg kell keresni és fel kell ékesíteni, ki kell használni, mert azok számosabban vannak, mint a Niagara vízesése. Magyar Általános Gépgyár R.-T. MÁTVÁSFÖLD MAGOS IX AUTÓK Eladási központ: IV., vACI-ÚTCA 1. szám.
