Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-16 / 20. szám
1928, május 16. KfluarjgfcK*n««r» Független Budapest 3 Rumbach tanácsnok nyugdíjba vonul, hogy helyet adjon a fiatalabb tisztviselőknek Kombinációk a megüresedő tanácsnoki állásra. Ernőd József elöljáró visszatartási ügye döntő befolyással lesz a többi elöljáró ügyére. A Független Budapest élesen állást foglalt az utóbbi időben meghonosodott városházi tisztviselői visszatartások ellen. Állásfoglalásunk mindenütt - különösen tisztviselői körben —• őszinte megértésre taláit s egynéhány öreg, érdekelt tisztviselőn kívül mindenki melegen üdvözölte akciónkat. A nyugdíjazások ügye a tanácsot is nagy dilemma elé állította. Égetően aktuális egy sereg főtisztviselő nyugdíjazása, akiknek visszatartása érdekében itt is, ott is' lépések történtek. A tanács, melynek tagjai közt több a szolgálati idejének betöltéséhez közeledő tanácsnok, nem idegenkedik az öreg tisztviselők visz- szatartásától, mert ilyenkor mindenki saját magára gondol és az lebeg a szeme előtt, hogy rövidesen neki is jól fog esni, ha állásában további egy-két évre megerősítik. Szinte elképzelhetetlen már, hogv valaki rendes időben menjen nyugdíjba a városházán. Ebben az évben tucatjával hozta a tanács a visz- szatartási határozatokat és sok olyan tisztviselőt is visszatartott állásában, akinek szolgálatát már előzőleg is meghosszabitotta. Most azonban, hogy a közgyűlési pártok körében komoly és erőteljes akció igyekszik véget vetni e rendszer további folytatásának, a tanács is nagy válaszút elé jutott. A múlt heti tanácsülésen szerepelt Ernőd József elöljáró nyugdíjazási ügye, aki már betöltöte 60-ik életévét és 41 éve szolgálja a fővárost. A tanácsülés Ernőd József elöljárónak az ügyét azzal vette le a napirendről, hogy 2—3 hétig meggondolás tárgyává teszi, vájjon nyugdíjazás, vagy visszatartás iránti javaslatot tegyen-e a közgyűlésnek. Ez a 2—3 hét, a „megdolgozás" ideje lesz. Bőven lesz alkalmuk mindkét tábor híveinek, hogy a tanács tagjait és a bizottsági tagokat meggyurják. Ernőd elöljáró sorsa döntő befolyással lesz a többi nyugdíjra érett elöljáró sorsára is, mert ha Emőáöt nyugdíjazzák, úgy még -ez évben nyugdíjba kerül Szalay Sándor, Rupp László, Wigh János, Szente Miklós, Rajláty Ferenc és Halász Elemér is, akik vagy 60 éves életkorúkat, vagy 35 éves szolgálati idejüket töltik be ez év folyamán. Az állásokra máris tömegével várnak a derék jelöltek. Amint egy elöljárói állás megüresedik, azonnal kiírják a választást s ez esetben Spann- berger Alajos, Bucsánszky Bertalan. Tatár Béla, Gömöri Albert, Holtzspach Ödön, Goszleth Ernő, Guth Ferenc, Schmaderer Oszkár és Thoráay Lajos főjegyzők számíthatnak egy-egy elöljárói székre. A többi főjegyzők az ügyosztály szaporítása során a tanácsnoki állás felé gravitálnak. A visszatartások ellen indított küzdelem eredményeként arról értesülünk, hogy Rumbach Dezső tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály kitűnő vezetője lemondott arMegírta már a .független Budapest“, hogy az 1929. évre tervezett nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállítás — amelynek rendezése a József Ferenc főherceg elnöklete alatt álló „Fürdőváros Egyesület“ kezében fut össze kátyúba került, mert a magántőke — amelyet tudvalévőén Krausz Simon képviselt, — nem találta eléggé rentábilisnak ezt az üzletet és kiugrott belőle akkor, amikor az előmunkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a kiállítás meg nem rendezése nemzetközi botrányt idézett volna elő. Ezzel súlyos helyzet elé került a „Fürdőváros Egyesület“. József Ferenc főherceg, aki a rendezés előkészítési munkáinak élére állt és szívvel-lélekkel dolgozik a nagy tervek megvalósításán, most minden követ megmozWahl Lajos és Wild Kosárgyár NAGYTÉTÉNY. virágkosAr, fonott bútor, spanvolnádból KÉSZÜLT FA- ÉS SZÉNKOSARAK. ról a szándékáról, hogy még egy évig szolgálatban maradion. Pedig a műszaki karnál ez a kérdés egész más elbírálás alá esik, miután a mérnökikar átszervezése most vajúdik, minden begyakorlott munkaerőre nagy szükség van s itt nem olyan könnyű az utánRumbach Dezső. pótlásról gondoskodni, mint a jogászoknál. Rumbach tanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem zárja el senkitől az érvényesülés és előmenetel útját. Ezért saját maga kéri nyugdíjazását. Állásáért három kitűnő mérnökember pályázik. Eísősorban Molnár László. Zaitz László. Király Kálmán. a rangban legidősebb Molnár László műszaki főtanácsos, aki jelenleg is mint tanácsnok-helyettes vezeti Rumbach Dezső mellett az ügyosztályt. Igen erős sánszai vannak a csatornaépítési alosztály kiváló vezetőjének, Zaitz László műszaki tanácsnoknak, akit belülről is erősen támogatnak. A harmadik jelölt Király Kálmán műszaki tanácsos, az útépítési kérdések jónevü szakembere. Az út- és csatornaépítési ügyosztály tehát biztosítva van a felől, hogy tanácsnoki székébe nem kell kívülről hozott idegen embert beültetni, meit a fenti kiváló három szakember bármelyike méltó- a nagy feladatokat végző ügyosztály vezetésére. gat, hogy a nagyszerű tervek dugába ne dőljenek és a kiállítás elmaradása világbotrányba ne fulladjon. Hogy eredményes lesz-e a főherceg minden elismerést megérdemlő fáradozása, az most az állam- és elsősorban a főváros magatartásától függ. Annyi kétségtelen, hogy a fővárosnak súlyos anyagi áldozatot kell magára vállalnia, de viszont az is bizonyos, hogy az idő sürget, nem lehet már húzni-halasztani az ügyeket és az építkezésekhez hozzá kell látni minél előbb. Mert teljességgel helytálló a „Fürdőváros Egyesületinek az az álláspontja, hogy a kiállítás megrendezése ma már nem lokális érdek, hanem a nemzeti becsület kérdése. Az 1929-iki nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállításra tizenegy állam jelentette be eddig hivatalos részvételét. Legtöbben külön pavillonnal vesznek részt és hat a kiállítással összefüggő nemzetközi kongresszust fognak ebben az időben nálunk megtartani. BUDAPEST, VK, TERÉZ KORÚT 43. SZ. ■ D(flHBDaBDBa^annifliBnBianBBiiK]nniicuftBMB(iK3BiBaBSUBa(BsaDBaBHB«i« Az egész világsajtó' tudomást vett a kiállítási előkészületekről és mindenütt nagy nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Ez az ügy ilyenformán megszűnt kizárólag a Budapest Fürdőváros ügye lenni, mert ennek a kiállításnak a megrendezése most már általános nemzeti érdek. A kiállítási építkezéseknek összköltsége kereken 3,000,000 pengő. Ez az az összeg,,amelynek előteremtéséről kellett a Budapest Fürdőváros Egyesületnek gondoskodnia. Minthogy a magántőke számára nem látszott eléggé járható útnak a Citadella 40 éves bérletével kapcsolatos kiállítási akció, új megoldási lehetőségeket kellett keresni. így ajánlotta fel a Budapest Fürdőváros Egyesület az akciót az államnak és a székesfővárosnak, minthogy ezeknek megvalósítása elsősorban a székesfőváros és az államnak az érdekében áll. Bethlen miniszterelnök igen nagy készséggel és megértéssel fogadta a dolgot, a maga részéről az államnak igen messzemenő támogatását helyezte kilátásba, ha ugyanilyen mértékben a székesfőváros is résztvesz a tervek megvalósításában. Az ő elnöklete alatt tartott értekezleten Búd pénzügyminiszter maga részéről 1,200,000 pengőt ajánlott meg a kiállítási építkezések céljaira és ugyanennyit javasolt a város részéről való hozzájárulás címén. A bankok jelenlevő képviselői 300,000 pengőt ajánlottak meg és a Magy. kir. Államvasutak már korábban 160,000 pengőt jegyzett. A Budapest Fürdőváros r.-t. pedig, amely eredeti formájában visszalépett a kiállítás megrendezésétől, az eddigi előmunkálatok összes költségeiről hajlandó volt a kiállítás javára lemondani. Ilyen formában 3,000,000 pengő együtt is lett volna, hátramaradt még a székesfővárosnak az állammal kötendő megállapodása a modus vivendire nézve. A főváros anyagi hozzájárulásán kívül még azok a költségek is a fővárost terhelik, amelyeket a közmüvek lefektetése és a Gellérthegyi utak megépítése jelent. Részletes számítás szerint 2 millió 700,000 pengő az az összeg, amelyet a fővárosnak az akció megmentése érdekében vállalnia kell. Ezzel a befektetéssel szemben minden felépítmény a főváros tulajdonában marad és a kiállítás jövedelmei is — elsősorban a belépődíjak — a főváros pénztárába folynak be. Ez a mai helyzet. Nincs már idő sem mérlegelésre, sem hosszas megfontolásra, sem hosszas bizottsági tárgyalásokra. Cselekedni kell, mert különben kifutunk az időből és a kiállítás megrendezése technikai szempontból lehetetlenné válik. Tervek, előmunkálatok, költségvetés készen állanak, csak az elhatározás szükséges hozzá, hogy a munka akár holnap megindulhasson. .. LUXFER UVEGBETCR A fővárosnak kell megmentenie a fürdőügyi kiállítást, A magántőke kiugrása miatt az 1929. évre tervezett „Nemzetközi fürdőügyi és idegenforgalmi kiállítás“ a legválságosabb helyzetbe sodródott. — József Ferenc főherceg heroikus küzdelme a kiállítás megrendezéséért és sikeréért. — Világbotrány keletkezik, ha a főváros nem vállalja a reá eső részt és ha sürgősen hozzá nem fognak a Gellérthegyi munkálatokhoz és építkezésekhez.
