Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. szám
1928. május 9. Független Budapest 7 Megkezdődik az elemi iskolák nyolc osztályúvá való kiépítése, ami nagyrészt Purébl tanácsnok kiváló működésének érdeme. Fokozatosan lép életbe az új rendszer. — Elemi iskolából a kereskedelmi-, ipari- és gazdasági iskolába. (—sz. —c.) A népiskolák kér- j eléséről, mint ismeretes, az 1868. évi, XXXVIII. t.-c. intézkedik. Ez a törvény annak idején 14 éves korhatárig mondta ki a tankötelezettséget. Mikor ez a törvény megszületett, az volt az intenció, hogy minden gyermek legalább 14 éves koráig járjon iskolába. Sajnos, tudjuk, hogy ezt a törvényes rendelkezést nem tartották be teljes szigorúsággal és a 12—14 éves gyermekek 25%-a még most is iskolázatlan. Ennek oka nagyrészt abban rejlik, hogy a városi szülők nagyrésze szegény, nem képesek a beíratási és tandíjakat, a könyv- és tanszerek költségeit viselni s alig várják, hogy gyermekük kenyérkereső legyen, munkába álljon. A városban kifutónak, küldöncnek adják ezeket a felcseperedett gyerekeket, falun pedig pásztornak, vagy könnyebb mezei munkára adják őket. Most azonban úgy látszik, nálunk is, — úgy mint külföldön — teljes szigorúsággal megkezdik a népoktatás kiépítését. Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter és Purébl Győző, a főváros tanügyi tanácsnoka dolgoznak azon, hogy a népoktatás a 14 évet betöltött korig tökéletesen érvénybe lépjen. A magyar tanügy e két kiváló reprezentánsa meggyőződést szerzett arról, hogy úgy az ismétlőiskolák, mint az egyéb ilyen két évet betöltő pótiskolák céljuknak egyáltalán nem felelnek meg. Szükségét látták tehát az elemi népiskola tökéletes kiépítésének. A főváros már a jövő tanévben keriiletenkint új osztályt nyit a 13 éves tanulók számára, amelyből fokozatosan, a szükséghez képest, megvalósul a 8 osztályú elemi népiskola. A főváros közönsége szívesen áll c terv kivitelénél a hatóságok mellé, nem riad vissza az anyagi áldozatoktól sem, mert biztos tudatában van annak, hogy ez a befektetett tőke busásan hozza meg gyümölcsét. A tanszemélyzet, melynek tagjai éppen a kiváló tanügyi tanácsnok előrelátása következtében részesültek egyetemi továbbképzésben, jogosult a magasabb osztályú népiskolában is tanítani. A legtöbb fővárosi tanító megszerezte a polgári iskolai képesítést is, sőt egy nagyrésze egyetemi tanulmányait is sikeresen befejezte. Intelligensebb, műveltebb iparososztályt fog nevelni a 8 osztályú népiskola. Ezentúl nem a bíróság, hanem az iskola fogja megmenteni az elzülléstől a gyermekeket. Ez az intézmény lesz hivatva megreformálni és új alapokra fektetni az iparostanoncok nevelését és tanítását. Meglesz a kapcsolat is a 8 osztályú népiskola, a gazdasági iskola, a felsőbb ipariskola és a kereskedelmi iskola között is. Nem akarunk e helyen javaslatokkal előállani, sem a hibákra rámutatni, amelyek az egyik iskolából a másikba való átlépést mostanáig lehetetlenné teszik. A főváros közönsége teljes szívvel áll az új rendszer mellé, ami szolgáljon buzdításul a tanügy kiváló vezetőinek, hogy ne álljanak meg a törvény kiépítését célzó törekvéseknél, hanem valósítsák is meg azt abban a szellemben, amelyben az 1868. évi törvény létrejött. A Hungária fürdő helyiségeit nem bérli ki a főváros, mert alkalmatlanok népjóléti célokra. A szakbizottság szemlét tartott a helyszínen és elutasító javaslatot terjeszt a közegészségügyi bizottság elé. A Független Budapest megírta, hogy a Hungária- fürdö r.-t. felajánlotta bérleti alapon a fővárosnak a tulajdonában levő Nyár-utca 7. számú épület egy részét tüdőbeteggondoző intézet, venereás dispanzei és házassági tanácsadó hivatal céljaira. A tüdőbeteggondozó intézet elhelyezésére szolgáló helyiségekért évi 14,000, a venereás dispanzer helyiségeiért évi 16.000, a házassági tanácsadó helyiségeiért pedig évi 2.000. tehát összesen évi 32,000 pengő bért kért a fürdő-részvénytársaság a fővárostól. A helyiségeket azonban át kellett volna alakítani és megfelelően berendezni, ami mintegy 142,000 pengőbe került volna. A közegészségügyi bizottság a napokban foglalkozott az ajánlattal s miután a bizottsági tagok aggodalmasnak találták ezt a bérletet, részben a bérösszeg, részben a berendezési költség, másrészt a helyiségek állítólag meg nem felelő volta miatt, albizottságot küldtek ki, hogy az közelebbről vizsgálja meg a helyzetet. Pénteken délben Némethy Béla közegészségügyi tanácsnok és Salamon Géza tanácsjegyző vezetésével kint járt a Nyár-utcai épületnél a bizottság, melyben részt vett Par as sin József, a tüdőbeteggondozóintézet igazgatója, Csordás Elén,ér tiszti főorvos, valamint Kerekes Ödön. Posta Sándor, Klór Zoltán, Rosenák Miksa és Takács István bizottsági tagok. A bizottság a helyszínen megszemlélte a helyiségeket és arra az egyhangú megállapodásra jutott, hogy azok a kívánt célnak nem felelnek meg. A helyszíni szemle után a közegészségügyi ügyosztályon értekezletet tartottak az albizottság tagjai és azon is arra az egyhangú véleményre jutottak, hogy a Nyár-utca 7. számú épületben a tüdőgondozó-intézetet, a venereás dispanzert és a házassági tanácsadó hivatalt nem lehet, berendezni. Ilyenformán a Hungária-fürdő r.-t. ajánlatát a legközelebbi közegészségügyi bizottság elé elutasító javaslattal terjesztik. A közegészségügyi ügyosztály a bizottság kívánsága értelmében most olyan megfelelő épületet keres, amelyet a főváros olcsó pénzen megvásárolhat és így saját házában létesíthetné a rég hiányzó közegészségügyi intézményeket. WMiramiBWgawwarmimiBWMwiwpBMMpBMtaMBK Hogy lehetne olcsón és tisztességesen kielégíteni a főváros belföldi hitelezőit ? Megoldási javaslat a főváros belföldi kölcsönköt- védyeinek valorizálásáról, A közönség széles rétegeit érdeklő röpirat jelent meg a főváros köicsöneiről. Páczner Gyula dr. ügyvéd adta közre e közérdekű kérdéssel foglalkozó füzetet, melynek előszavát Zala Zsigmond gyárigazgató, bizottsági tag irta. Tudvalevő, hogy a főváros nagyon mostohán bánt el Felföldi hitelezőivel s amíg a külföldiek tulajdonában le\ö kötvényeket 100J/o-ig valorizálta, addig itteni polgáraival szemben fennálló tartozásait csak papírkorona értékben hajlandó kiegyenlíteni. Érdekeik megvédése céljából a magyar kötvény- tulajdonosok egyesületbe tömörültek, de eddig nem sikerült jogaikat érvényesíteniük. Zala Zsigmond a közgyűlésen is több alkalommal követelte a magyar kézben levő fővárosi kötvények valorizálását s a maga teljes súlyával élére állt az erre irányuló mozgalomnak. A most megjelent röpirat arra hivatott, hogy nagy lépéssel vigye közelebb a rég várt megoldáshoz ezt a kérdést. Igen világosan tárja fel a szerző a helyzetet s rámutat arra. hogy a főváros 57(v5 millió aranykorona névértékű és több mint 279 millió korona belső arany értékű, nagyrészt még törlesztetten kölcsönért most nagy bőkezűséggel 23,927 pengőt hajlandó hitelezőinek fizetni. Joggal kérdi a szerző, szabad-e ilyet elkövetnie annak a fővárosnak, miiely több mint 756 millió tiszta vagyonnal rendelkezik és amelynek nagyrészét a kisemberek útján nyújtott kölcsönök révén szerezte. A főváros megtöbbszörözte békebeli vagyonát: valósággal háborús gazdaggá leli. Nem hivatkozhatik tehát jóhiszeműen arra, hogy elszegényesedése miatt hitelezőivel szemben fennálló kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Páczner Jenő dr. szerint a kölcsönkérdés közmegelégedésre való megoldásánál három alapelvet kell zsinórmértékül venni: 1. A különböző típusú kölcsönök a belső érték alapján egységesítendők, vagyis pengő névértékben közös nevezőre hozandók. 2. A közös nevezőre hozott kölcsönök kötvényei új kötvényekkel cserélendők ki. 3. Az újonnan kiadott kötvények után reális kamut- és tőketörlesztési szolgálat kezdendő. Ezek alapján a még ki nem sorsolt kötvények 213,440,000 pengőt tennének ki. A hitelezők még arra az áldozatra is hajlandók volnának, hogy ebből 50%-ot engedjenek és így kereken 107 millió ,pengö lenne az az összeg, mit a fővárosnak tökében mindenképen vállalnia kell. Mindennemű ruházati cikkek, cipők legolcsóbb beszerzési forrása a r Ruházati Áruház Szövetkezet BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS-U 20. ÉRELMESZESEDÉSNÉL, GYOMORBÁNTALMAKNÁL flfSPI M ül >ódos vizek kitűnő gyógyhatásúak. Vezérképviselet: V., Sas-utca 29. Telefon: Teréz 128—93 Erinek 6%-os kamata évi 6,420,000 pengő volna, de még itt is engedményeket lehetne elérni a hitelezőknél, akik egyelőre megelégednek évi 3%-os kezdő kamatozással, ami tehát csak 3,200,000 pengőt tenne ki. A főváros így méltányosan eleget tenne kevés áldozattal erkölcsi kötelezettségének s a hitelezők is visszakapnák vagyonuknak mintegy 30%-át. Hogy lesz-e sikere ennek a megoldási javaslatnak, abban nem merünk bizakodni. Egy dolog azonban egészen bizonyos: e kérdés napirenden van és arról mindaddig le nem kerül, amíg illetékes tényezők azt nyugvópontra nem juttatták — a belföldi hitelezők jogainak elismerésével és — kielégítésével. A Széchenyi-fürdőépítkezés epilógusa: a Szentgyörgyi és Walla cégnek a fővárossal szemben támasztott 350 ezer pengős követelése. Valószínű, hogy békésen oldódik meg a vállalkozók által a főváros ellen indított per. — A főváros nem oka az építési késedelemnek és súlyos ellenkövetelést támaszthat Szentgyörgyiékkel szemben. • Nagy szenzációt keltett nemrégen a Független Budapest közlése, melyben hírt adtunk arról, hogy a Széchenyi-fürdő építési botránya még mindig nem kerül le a napirendről, sőt újabb komplikációk merültek fel. A Szentgyörgyi és Walla cég, a fürdő építkezés fővállalkozója 350,000 pengős új követelést támaszt azon a címen, hogy a főváros volt az oka az építkezés elhúzódásának s e miatt ilyen összegű kár érte a vállalkozót. Szentgyörgyiék követelését a tanács nem akceptálta, mire azok peres útra terelték a dolgot. A főváros válaszképen ellenpert indított meg, mert állítása szerint a vállalkozók voltak okai az építkezés késői befejezésének és mivel a fürdők későn nyíltak meg, e miatt jelentős veszteség érte a fővárost az elmaradt bevételek folytán. Most van folyamatban ennek az ügynek bizottsági kivizsgálása, de már most megállapítható, hogy az igazgatóság a főváros oldalán van. Már eddig is megüdlapitoi.ák, hogy a népfürdők építését lényegesen lecsökkenteti munkáslétszám mai végezték a vállalkozók és a közben kitört sztrájkok is hátrányosan befolyásolták a munka haladását. Még más perdöntő bizonyítékok is vannak a vizsgáló bizottság kezében a vállalkozók mulasztásait illetően, de ezeket ép a perre való tekintetből most nem hozzák nyilvánosságra, hanem a bíróság előtt tárják fel azokat, ha ugyan közben a vállalkozók a pert vissza nem vonják. Valószínűnek látszik azonban, hogy békés megegyezéssel ér véget a Széchenyi-fürdő újabb afférja s úgy a vállalkozók, mint a főváros peren kívül intézik maid el a vitás anyagi kérdéseket. Annál is inkább várható ez a megoldás, mert a per vitele mindkét félnek óriási költségébe kerülne, ami megfontolásra készteti a peres vállalkozó céget. NEUMANN ÉS TÁRSA fatelítő és faburkolati vállalat Városi iroda: Budapest, IV., Múzeum-kőrút 27. Tel.: J. 361-59. Gyártelep és gyári iroda : VII., Bgresi-út 34. Telefon: J. 392-70. ÉPÜLETASZTALOS MUNKÁK ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendezések, lakás és irodaberendezések gyártása I. rendű szolid kivitelben HENCZ KÁLMÁN ■““??“ IX., Erkel-u. 17. Alapítási év 1909. — Telefon: 1ózsef 359—73. FEHÉR EÁSZEÓ fakereskedő Budapest, X., Kerepesi-út 25. Telefon: ]. 310—60. NASICI PARKETTA világmárka. Nasici Tanningyár és Gőzfűrész R.-T. BUDAPEST, V. KERÜLET, NÁDOR-UTCA 21. SZ. Telefon : Teréz 271—30, 271—31, 271—32. Szállít parkettát és vállalja mindennemű padozati munka kivitelét. Popper Zsigmond és Társa ács- és építőmesteri vállalat BUDAPEST, V. KÉR., L1PÓT-KÖRUT 15. SZÁM Telefon: Iroda T. 244 -73. Telep L. 916—63. Purebl Győző
