Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-09 / 19. szám
XXIII. évfolyam. 1928. május 9. 19. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. ■i ni ifwiw mi un i—üwimiiif ni nul l ii ii i—■■■mm ■ni uh Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. Rakovszky Iván, a közmunkatanács elnöke programmot adott, amelyet mi is közöltünk. A közmunkatanácsról nincs nagyon jó véleményünk és ezt sohasem titkoltuk: íeleslegesnek, sőt károsnak tartjuk a közmunkatanácsot, amely nem hogy előre vitte, új utakra vezette volna a fővárost, hanem csak kerékkötő volt, amelyen megakadt az a diadalmas robogás, amely Budapestet a szépség és nagyság országútján hajtotta magasabb célok felé. Most azonban olyan hangot hallottunk, amely megállít bennünket, amelyre felfigyeltünk, mert az új elnök új szavai azt a reménységet keltik bennünk: hátha! Hátha eljött az az idő, amikor a Közmunkatanács azzá lett, amivé szánták, hátha virágot hajt az a terméketlen fa, amely eddig csak az életerőt szívta el a földből, a napfényt tartotta távol virágainktól. A hang, amelyen Rakovszky Iván megszólalt, reménységet fakaszt. A magyar főváros most a fejlődés új útjára lépett, most kell lerakni azokat az alapokat, amelyek a jövendő épületét fogják viselni s ehhez a munkához építőmester kell. Fej kell, amely a munkát vezesse és a programúiból, amelyet hallottunk, olyanféle hang csendült ki, amely reményt nyújt arra, hogy megtaláltuk azt a fejet, amely a munkát helyes irányban fogja vezetni. „Ügy érzem, hogy nem politikusnak, hanem esztétikusnak születtem“ — mondta Rakovszky Iván és azok a megjegyzések, amelyekkel a folyamatban lévő,vagy készülőmunkákat kísérte, azt bizonyítják, hogy ebben az érzésében aligha csalódik az új elnök. Budapest a világ egyik legszebb városa lehetne, ha van, akit az erre való törekvés fűt, mert hiszen most kezd csak kialakulni a jövendő. Budapestjének képe és ha Rakovszky Iván tettre váltja azt az akaratot, amely programmbeszédjében fűtötte, ő lehet Budapest új József nádora, akire hálás örömmel tekinthet majd vissza a kései kor. A városházán készülnek a város építésének tervei: tisztviselők készítik, nem művészek. Az embernek a szíve fáj, amikor —- hogy konkrét példát ragadjunk ki — a most épülő Lipótvárost szemléli. Egy új, központi fekvésű városrész, amelynek a legszebbnek, a legragyogóbbnak kellene lennie, tele terekkel, fákkal, napfénynyel, egészséggel és művészi koncepcióval. E helyett sivár maltertömegek, keskeny, végnélküli új utcák nőnek ki a íöldből, egy új „Csi- kágó“, fájdalmas féregtermelő-telepek, barbár és ízléstelen halmaza annak a hivatalnok-művészetnek, amelynél szörnyűbb és kietlenebb dolgot nem ismerünk. Még beépítetlenül állnak a belső Lipótvárosban a hatalmas telkek, még meg lehet menteni egy-egy közteret, egy-egy gyermekjátszóhelyet, vagy kis, intimszépségű terecskét, amelyen egy szobor, vagy szökőkút, néhány művészi szépségű homlokzat ad enyhet az emberiségnek: de jaj, a városházán ehhez nincs meg a kellő hangulat, ott ezzel nem törődnek: ott nincsenek esztétikusok. Fel fog épülni a belső Lipótváros — lehetne, mint mondtuk, a világ leggyönyörűbb városrésze, mert fekvése és népességének anyagi lehetősége erre predesztinálják — és mire elkészül, felépült az új íiernád-utca és új Nefelejts-utca, mert kis fantázia, szív és művészi érzék kellene ehhez a munkához. A külső Lipótvárosról már szólni sem merünk és itt csak az a reménység biztat némi jóval, hogy Rakovszky, a új elnök megemlékezett néhány szóval arról, ami itt történik és megígérte, hogy belenéz a kész tervekbe. Reméljük, hogy alaposan beléjük néz és nem fogja sajnálni a piros ceruzát, amellyel most még halomra lehet dönteni azokat a sivár utcákat, amelyeket a városháza műhelyei odateremtettek. Most van a nagy problémák tavasza. Mindenki tervei, mindenki rombolni meg építeni akar. Itt az új Nemzeti Színház, itt a Rókus- ; kórház problémája. Mi felvetettük, vagy ha még ! nem vetettük fel, itt vetjük fel a tervet: nem lehetne-e az új Nemzetit a Rókus helyén felépíteni? Muszáj-e a Rókus helyén valami sivár bérpalotának épülnie, nem lehetne-e ott megmenteni néhány négyszögölet parknak, amely méltó kerete lenne az új Nemzetinek? A hely a legalkalmasabb és a város szépségéhez nagyban hozzájárulna, ha a Rókus helyén néhány zöld fa és színes virág enyhítené a mostani Rákóczi-út szomorú kietlenségét s gyönyörű keretbe foglalná a nemzet legelső színházát? A Grassaikovich-telekre épülne a Kamara- színház, mert ez a város legforgalmasabb pontja és a hely megkívánja, hogy hatalmas bérpalotát építsenek oda. Nem mehetünk ezen a helyen részletekbe, itt csak örömünknek adunk kifejezést azon, hogy A fővárosi törvényjavaslat sorsa iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg minden oldalon. Az érdeklődést erősen fokozzák azok a különböző és sokszor egymásnak ellentmondó hírek, amelyek a fővárosi reform egyes rendelkezéseiről és azok politikai következményeiről szólanak. E hírek közt a legtöbb nem egyéb jámbor óhajtásnál. De nemcsak az új törvény politikai természetű, vagy adminisztratív jellegű rendelkezései felé irányul általános figyelem, hanem a reformjavaslat beterjesztésének időpontja és parlamenti tárgyalásának külső körülményei is alkalmasak arra, hogy a közvéleményben ideges érdeklődést keltsenek. Arról van szó ugyanis, hogy — mint a Független Budapest munkatársa a legbeavatottabb helyekről értesül, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosi törvényjavaslat tervezete elkészült. Végleges szövegezésről természetesen még nem beszélhetünk, mert hiszen a javaslat tervezetét még be kell mutatnom a minisztertanácsnak. Én a magam részéről mindenesetre arra törekszem, hogy a javaslatot minél előbb a képviselőház elé terjeszthessem. A helyzetet komplikálja az a körülmény, hogy rendkívül sürgős másik törvényjavaslatom, a vármegyei reform is. Ennek a tervezete is elkészült és én úgy tervezem, hogy úgy a vármegyei reformot, mint a fővárosi törvényjavaslatot még ebben a hónapban a képviseiőház elé terjesztem. Azt azonban már nem tartom valószínűnek, hogy a képviselőház még a nyári szünet előtt tető alá hozhassa a fővárosi törvényjavaslatot. A képviselőház munkaprogrammja ugyanis a nyári szünetig megállapítottnak tekinthető. Nagyon örülnék, ha a nyári szünetig legalább a vármegyei reformot törvényerőre emeltethetném. a Közmunkatanács új elnöke szép Budapestet akar, hogy olyan ember kezébe került az ezzel az állással járó hatalom, akit esztétikai örömök keresése lelkesít. Budapestnek a természet megadott minden szépet, amit adhatott: emberektől függ csupán, hogy a természet adománya ne kallódjon el, hanem a művészet ereje tegye igazán széppé Budapestet, a világ legmüvésziet- lenebb városát. Budapestnek nincsenek közterei. A régi Belváros szép kis tereit, a Kígyó-teret, Rózsateret, Sebestyén-teret, Városház-teret, Halteret elsikkasztották a Belváros újjáépítői. Ha Budapesten új szobrot akarnak felállítani, nincs már egyetlen tér se, ahol egy művészi emlék helyet kaphatna. Csináljon tereket, kicsinyeket és nagyokat Rakovszky Iván és akkor' megérdemli, hogy ezek egyikén egyszer ő is szobrot kapjon, ha majd bevégezte munkáját és megteremtette a szép, a művészi, a napfényes Budapestet. a kulisszák mögött a legélesebb harc indult meg a fővárosi törvényjavaslat körül. E harcnak az a célja, hogy Scitovszky Béla belügyminisztert elhatározásának megváltoztatására bírja. Azok, akik ezt a harcot megindították és a legnagyobb eréllyel folytatják, egyrészt arra törekszenek, hogy a javaslat tervezetének egyes szakaszait megváltoztassák, másrészt a javaslat beterjesztésének időpontját kitolják. Ezekről a kérdésekről alkalmunk volt beszélgetést folytatni Scitovszky Béla belügyminiszterrel, akit mindenekelőtt arról kérdésiünk meg, hogy a javaslat végső szövegezésben elkészült-e már? E szerint a fővárosi törvényjavaslat parlamenti tárgyalása őszre marad. Felmerül tehát a kérdés, hogy még újév előtt, vagyis a kisorsolt mandátumok lejárta előtt lesz-e törvény a fővárosi reformjavaslatból és ennek megfelelően mikor kerül sor az új községi választások kiírására? Ezekre a kérdésekre a következő választ kaptuk a belügyminisztertől: — A képviselőház munkarendjét a miniszterelnök úr állapítja meg, én tehát most még nem tudom megmondani, hogy miként alakul a Ház őszi munkaprogrammja. Annyi bizonyos, hogy abban az esetben, ha újévig nem lesz törvény a fővárosi reformból, egyszakaszos törvényjavaslatot viszek a Máz elé a lejáró mandátumok meghoszszabbítása céljából. Azt ugyanis el akarom kerülni, hogy két választás tegyen egymásután Budapesten. Szóvátettük azokat a híreket, amelyek a reform- javaslat egyes tervezett rendelkezéseiről szólanak. Scitovszky belügyminiszter ezeket mondotta: Minden hír, ami a fővárosi reformról elterjedt, önkényes kombináció. Mindaddig, amíg a javaslatot be nem nyújtom a Háznak, csak tervezetről van szó, ameScitovszky Béla belügyminiszter Scitovszky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy még májusban a Ház elé terjeszti az új fővárosi törvényjavaslatot. Harcok a kulisszák mögött a bizottsági tagok számának emeléséért — A reform új ügyrendről intézkedik és az összeférhetetlenséget szigorítja. Scitovszky belügyminiszter részletesen nyilatkozik a készülő reformjavaslatról. Legmodernebb gyógy- ll„ Ql IAQ P A AI ATfiDilllA BUDAPEST, Vili intézel sebészi és bel- Ul, TA ÜUH’uAIIM 1 UII i U EWi VAS-UTCA 17. sz betegek részére Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
