Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-18 / 16. szám
4 Független Budapest 1928. április 18. I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «!!:;SohlnVVIo. I Májusban megkezdik a Rákóczi-úti villamoshálózatnak az úttest közepére való áthelyezését. Villamos végig az Aréna-útón. — Javulni fog a pesti villamos. A Beszkárt. újabban nagy igyekezettel foglalkozik a közlekedés javításának kérdésével. A régen húzódó Aréna-úti egységes forgalom megvalósult, amennyiben az Aréna-úti vasúti átjárón túl beépítették a síneket s itt most átszállás útján az egész Aréna-utat végig lehet utazni. Legfontosabb progirammpontja azonban a Beszkárt.- nak a Rákóczi-úti sínhálózat átfektetése. így pl. a Károly-körút és Múzeum-kőrút kereszteződésénél eddig is sok közlekedési akadálynak volt okozója az a körülmény, hogy a Rákóczi-útról az úttest két oldalán haladó sínek a Károly-körútnál a Kossuth Lajos-utca felé az úttest közepére szorulnak össze., így, ha a közlekedés a Rákóczi-úton egyenes irányban történt, akkor sem kerülhették el a jármüvek, hogy ne keresztezzék a síneket. Külföldön a villamosok mindenütt az úttest közepén haladnak s így a többi kölekedési eszközök számára sokkal több szabad hely marad az úttesten, mint a pesti rendszer mellett, ahol a villamosok a gyalogjárdák mellett haladnak. A Beszkárt. régebben tervbe vette már a sín- hálózatnak az úttest közepére való áthelyezését s ezt most az úttest egyik szakaszán végre is fogják hajtani. Először a Rókus-kórház és a Károly-körút közötti szakaszon fektetik át a síneket az littest közevére, miáltal az egész közlekedés rendszeresebb lesz s az autók s az egyéb járművek is pontosan egyirány- ban s nem a mai össze-visszaságban fognak haladni. A Rákóczi-úton májusban kezdik a sínek áthelyezését s a munkát éjjel-nappal folytatják, hogy minél kevesebbet zavarják a nagyforgalmú út közlekedését. A középjáratú rendszert rövidesen az összes villamosvonalakon megvalósítják, legelsősorban a körutakon és a többi nagyforgalmú útvonalon. Néhány hét múlva üzembe állítják azt a 40 modern új villamoskocsit, melyet a Beszkárt. a Ganz-gyárnál rendelt és amelyek már teljesen elkészültek. Tisztviselők egész sorát tette állástalanná az üzem-megszüntetési rendelet. A megszűnő üzemek egy része pusztán csak nevet cserél, de tovább folytatja működését. — A tényleg megszűnő üzemek likvidálása során óriási vagyonok sorsáról kell dönteni. Amint már a Független Budapest húsvéti száma jelentette, megérkezett a városházára a belügyminiszter döntése az üzemek dolgában. A több mint hét oldalra terjedő leirat részletesen bírálja a főváros egész üzemi politikáját és teljes mértékben magáévá teszi a magánipar és a magánkereskedelem panaszait a túltengő hatósági üzemesítéssel szemben. A miniszteri leiratot szószerinti szövegében nem ismertették a nyilvánossággal, a tanács csupán néhány szavas komünikében jelentette be utólag a miniszter döntését s az elrendelt üzemmegszüntetéseket. Hosszas halogatás után végre elérkezett tehát a felesleges városi vállalatok feloszlatása. A halálraítélt üzemek a végérvényes döntés következtében abbahagyták tevékenységüket s egyelőre várják a tanács további intézkedését. Most, hogy a vezetőség amerikai útjáról hazatért, haladéktalanul összehívják az üzemszervező bizottságot, amelyhez ez a kérdés eredetileg is tartozott s a bizottság véleményét kérik ki a likvidálás végrehajtásának módozatait s az egyes üzemek sorrendjét illetően. Legfőképen a megszűnő üzemek tisztviselő és munkás személyzetének sorsa iránt nyilvánul meg az érdeklődés, mert száznál több tisztviselő és sok száz munkás egzisztenciája függ a megoldástól. Már amikor először volt szó az üzemek leépítéséről, a bizottságoknak és a főváros vezetőségének akkor is az volt az álláspontja, hogy nem szabad kenyértelenné lenni az alkalmazottak újabb tömegét, hanem úgy a tisztviselőket, mint a munkásokat a megmaradó üzemeknél kell elhelyezni. Ezt az elvet igyekeznek a lehetőség szerint érvényesíteni, de még sem kerülhető el néhány alkalmazott elbocsátása. A beolvadó üzemek személyzetének elhelyezése elég símán megy és továbbra is azt a munkakört fogják ellátni az új keretek közt, mint az üzem önállósága idején. A jelek szerint ugyanis az összevonásra kerülő vállalatok jövőbeli működése csak abban fog különbözni az eddigitől, hogy nem mint önálló üzemek fejtik majd ki tevékenységüket. A zöldségüzem az élelmiszerárusító üzem keretében ugyanúgy fogja burgonyával, zöld főzelékkel, almával ellátni a közönséget, mint eddig, csak épp a vállalat neve szűnik meg. A teljesen fcloszló üzemek egyes alkalmazottait azonban nem tudják elosztani a megmaradó üzemeknél. így elsősorban a ruha- és cipőüzem személyzetét kénytelen a főváros elbocsátani, mert a ruha- és A művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST. IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37—39. Esténként cigányzene. Ekpresso kávé# Saját sütő- és cukrászipari üzem. cipőszükségletet ezentúl a magánvállalkozás útján szerzik be. A javítóműhely munkásai közül is csak néhányat vesznek át a megmaradó üzemek, míg a tisztviselőket kivétel nélkül szélnek eresztik. Ez a helyzet a szőlőtelep s a konyhakertgazdaság személyzetét illetően is. A faárúgyár és a sírkőüzem munkásait egyideig foglalkoztatja még ■ a Községi Temetkezési Intézet, de rövidesen, a készletek el- fogytával, az egész üzemet felhagyják. Nagy kérdés a megszűnő vállalatok és üzemek berendezésének értékesítése. A fővárosnak sok milliárdokra menő vagyona fekszik ezekben az üzemekben. Ha óvatos körültekintés nélkül dobnák a piacra ezeket az értékeket, a fővárost óriási károsodás érné, mert potom pénzen kellene elherdálni a drága felszereléseket. Az üzemszervező bizottság fogja eldönteni, hogy miképen történjék meg a likvidáció s hogyan értékesítsék a megszűnő üzemek felszerelési és berendezési tárgyait és esetleg megmaradó nyers anyagait. Különösen a megszűnő részvénytársaságoknál nehéz ennek a kérdésnek a megoldása, mert a részvények egyrésze magánkézben van. Három fővárosi részvénytársasági formában működő üzem szűnik meg, még pedig a Budapesti Húskereskedelmi r.-t., a Fővárosi Faárúgyár s az Első Magyar Szállítási Vállalat r.-t. A Budapesti Húskereskedelmi r.-t.-ot 1916-ban alapította a Takarék- és Vásárpénztár, azzal a céllal, hogy az élőállatforgalomra árszabályozó hatást gyakoroljon. A háború alatt ezt a célt a vállalat kitűnően szolgálta, sok állatot vásárolt össze a vásárokon, azokat a nagyvágók kikapcsolásával le- ölette s a húst a főváros különböző részeiben létesített fióküzleteiben olcsó áron mérte ki a közönségnek. Ezeket a fiókokat azonban időközben megszüntették, épp a hentesek nyomása következtében. A részvénytársaság alaptőkéje a meginduláskor egy millió korona volt, ami az időközben történt alaptőkeemelések után 50.000 pengőre emelkedett. A részvények* 80%-a van a Vásárpénztár tulajdonában. A vállalat 8,000 hold területen három bérgazdaságot tartott fenn, melyeket most likvidálnia kell. Jellemző, hogy az 50,000 pengős alaptőke mellett a részvénytársaság több mint 70,000 pengő tiszta nyereséget tüntet fel költségelőirányzatában. A Fővárosi Faárugyár 1921-ben létesült 4 millió korona alaptőkével. Eleinte csak koporsógyártásra rendezték be s 10 éves. szerződést is kötött a- temetkezési intézettel, de később mindenféle faárugyártásra, kocsigyártásra, sőt még erdőkitermelésre is berendezkedett. 1924-ben 200 millió volt az alaptőkéje. Az Első Magyar Szállítási Vállalat eredetileg magánvállalat volt s csak 1922-ben szerezte meg a részvények többségét a főváros. Végül az összes részvények a város birtokába kerültek élt. A vállalat az utóbbi időbeli csak sírkőkereskedéssel és készítéssel foglalkozott. Alaptőkéje 100 millió korona. A többi megszűnő üzem közül a ruha- és cipőüzembe 985 millió koronát, a konyhakertgazdaságba 140,000 aranykoronái, a zöldségárusító üzembe 247.000 aranykoronát, a községi javítóműhelybe több részletben közel egy, milliárdot, a szőlőtelepbe szintén több milliárdot fektetett bele a főváros. Kérdés, vájjon ézek az óriási összegek, amelyek valorizálva ma óriási vagyont reprezentálnak, Visszatérőinek-e. HeinickeH.R. kazánbefalazás, gyárkéményépítés, kemenceépítés Budapest, V., Wekerle Sándor-u. 24. Telefon : Teréz 226—20. A három részvénytársasági üzem felszámoló közgyűlését rövidesen összehívják s így ezeknek megszüntetését a törvényes formák betartásával végrehajtják. A részvénytársaságok telepeit és egyéb ingatlanait el kell adni, mert máskép nem tudják kielégíteni a magánrészvényeseket. A központi tüzelöszerraktár feloszlatását is elrendelte a miniszter, de ezt a tanács nem hajlandó végrehajtani, mert a tisztviselők részére nélkülözhetetlennek tartja ezt az intézményt. Az üzemszervező bizottság a közgyűlés útján feliratot szándékozik intézni a belügyminiszterhez, hogy tekintsen el a tüzelőszerraktár megszüntetésétől. »MINIMAX« a legtökéletesebb kézi tűzoltó készülék. Független a vízhiánytól. Oltóereje óriási. Mindenkor használatra készen áll s bárki által könnyen kezelhető Prospektussal és felvilágosítással szolgál a Magyar Minimax RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Rózsa-utca 85. — Telefon : T. 237-31. TI lien gürtner és Síé Iir r.-t. 1., BUDAFOKI-ÚT 9—11. TELEFON: ]. 385- 17. Egészségügyi és fűtési berendezések gyártása. Központi fűtések. Fürdőberendezések. Vízvezeték. Csatornázás. Hydrotherapia. jFíité Míz. . Szentgyörgyi és Társa Jdti Budapest, Vili., Baross u. 88. Telefon : J.308-97. SCHONDORFER JENŐ MÉRNÖK, KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVEZETÉKI ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. r********************** BRUNDL JANOS udvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára BUDAPEST, VII., PÉTERFFY SÁNDOR-U. 34. Telefon : J. 315-19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gáz, derítő-telepek, városok vízművel, városok csatornái. műkő, stucco- (mennyezeti) és műmárvány munkák elsőrangú kivitelben SZOBRÁSZ RÁKON M vr> < > BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz/—Telefon : József 380—37 tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. TisztviselÖKnek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: J. 394-41 és ]. 446-72.
