Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-04-04 / 14-15. szám
XXIII. évfolyam. 1928. április 4. A\V 14—15. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31(5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A közgyűlés ügyrendje. Irta dr. SZABQ SMSE tiszti főügyész. Husvét ünnepe olyan zilált közviszonyokat talál a városházán, amelyek szinte példátlanok a főváros életében. Késhegyek villognak, bárdok csattognak és áll a harc, amelynek áldozatai nem az egymással szemben álló felek, hanem a főváros, amelyért és amelynek nevében küzdik az ellenfelek az áldatlan tusát. Az obstrukció a főváros érdeke nevében folyik. Az ellenzék akarja a községi takarékot, de nem ezen az áron, tehát obstruál. A másik oldal is akarja a községi takarékot, még ezen az áron is akarja, mert a cél a fontos, nem az út, amely hozzá vezet. Azt mondják, megéri ez az áldozat a nagy eredményt. Mindaketten ugyanazt akarják, tehát — ősi magyar szokás szerint — halálos ellenségekként állnak egymással szemben. Csak azért, mert ugyanazt akarjak. Eljött a gyönyörű tavasz, eljött a pászkák ünnepe, amikor Krisztus egy szamár hátán vonult be Jeruzsálembe. Ünnepet ül az emberiség, a legszebbet, a tavasz legbájosabb, leghangulatosabb szent ünnepét. A hosszú tél után a börtönből szabadult emberiség fellélekzik, teli tüdővel szívja magába a napfényt és a déli szellőt, az újjongó, áhítatos halleluja felrepül a bárányfelhős, kék égig, boldog a világ, szép az élet és munkára hív erdő, mező: a városházán pedig gyűlölködve áll szemben egymással a főváros népének képviselete, mert mindennél fontosabb, hogy homousion, vagy homoiusion-e az igazság. Ezért érdemes gyilkolni és érdemes meghalni. Az obstruáló ellenzék tudatában van annak, hogy nem győzhet, de meg akarja mutatni, hogy hű védelmezője a polgárság anyagi érdekeinek, amelyért nem kiméi se i Jőt, se fáradságot, se tüdőt, se gégét. Megmutatta. Tanúbizonyságot tett elszántságáról, ereje ól: többet úgy sem tehet ezután sem, egyebet el nem érhet ebben a küzdelemben. Itt a húsvét, itt a tavasz, az alkotó munka kezdete: elég volt a szóból a harcból, kezdjük meg a munkát, hisz többet úgy sem lehet tenni. Veszedelmes kés ez az obstrukció, s könnyen jöhet az ellenzék abba a helyzetbe, mint a fiatal nőorvos, aki a szülésnél, operáció közben megöli az anyát, megöli a gyermeket is, de boldogan és büszkén jelenti, hogy, de az apa él és egészséges. Átmeneti korszakot él a főváros. Az új fővárosi törvény már kopogtat az ajtón, ante portás áll a főváros új Hannibálja s a közeljövő bizonytalansága sápadtra festi az arcokat. Addig azonban nagy munka és sürgős munka vár a törvényhatósági bizottságra, mert ennek a közgyűlésnek és a mai fővárosnak kell megoldani azokat a nagy feladatokat, amelyek égetnek s halaszthatatlanok, ennek a közgyűlésnek kell elvégeznie azt a nagy alapvető munkát, amelynek a megújhodó Budapest egész boldog jövendőjét kell megalapoznia. Sok munka vár reánk s kevés az idő: a mai törvényhatóság ideje drága, nem szabad vele könnyelműen bánni. Az obstrukció, mint erről más helyen írunk, máris megakasztotta a főváros egészséges vérkeringését. Építkezések, sürgős munkák, amelyek sürgetve várták a tavaszt, elhúzódnak, késnek, mert a közgyűlés nem ér rá velük foglalkozni. Rendkívül fontos személyi kérdések, döntő jelentőségű adminisztrációs ügyek némán és mozdulatlanul hevernek, mert a közgyűlésnek nincs ideje és alkalma velük foglalkozni. A közgyűlés mással van elfoglalva, a közgyűlést a homousion és homoiusion foglalkoztatja, nem fontos a többi. Ünnepi csend, béke és szeretet hangulata árad el a tavaszi világon. A zöldülő, zsendülő mezőn kis bárányok ugrálnak, az ibolya csodálkozva dugja ki a földből gyönyörű, kék szemét Valamely testület tanácskozási és határozathozatali rendiének helyes megállapítása az illető testület életképességének, zavartalan működési lehetőségének és fennmaradásának a biztosítéka. 1; nélkül vagy a vezetők. vagy az egyes tagok önkényének van kiszolgáltatva. A különböző célok elérése érdekében kifejlődő folytonos viták, az egyesek szájaízének nem megfelelő alkalmazás súrlódásokat, sőt gyűlölködést eredményeznek, amelyek az ügyek Szabó Imre. megfelelő intézését lehetetlenné teszik s ezzel magát az intézményt döntik meg. így van ez minden testületi vezetéssel bíró intézménynél, de még inkább ott. ahol közügyeket intéznek s ahol nemcsak az egyes érdekelteknek az illető intézményhez fűződő érdeke, hanem az egész közönség sorsa dől el. Ha nemcsak magának a tárgyalás alatt álló ügynek az érdeme, hanem még a tárgyalás és határozat- hozatal rendjének kérdése is folytonos felszólalásokra, kívánságokra, méltatlankodásra, csatározásokra ad alkalmat, ami nemcsak felesleges ellentéteket és izgalmakat szül, de az érdemi ügyeknek elintézését is hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi, úgy az intézmény kötelességszerű működésében olyan zavar áll elő, amely aláássa az intézmény alapjait és veszélyezteti a helyes értelemben felfogott szabadságjogot. A fővárosi törvényhatóság rendezéséről szóló 1S72. évi XXXVI. t.-c. 62. §-a akként rendelkezik, hogy a közgyűlés ügyrendjét a törvény korlátái között a főváros szabályrendelettel állapítja meg. A törvény az ügyrendre nézve a következő korlátokat állítja fel: a közgyűlésen a jelenlevők határoznak, egy bizottsági tag sem vehet részt olyan tanácskozásokban, amelyekben közvetlenül érdekelve van, a hallgatóság számára elkülönített helyet kell kijelölni, a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványt, amelyet 24 órával előbb a közgyűlésen vagy pedig az elnökségnél be nem jelentettek és megfelelő módon közszemlére ki nem tettek, a közgyűlésen tárgyalni nem szabad. \ törvény az ügyrend tekintetében egyéb korlátot nem foglal magában, tehát a közgyűlés az ügyrend megállapításában szabályrendelet alakjában egyébként szuverén, csak az a kötelessége, hogy a törvényben felsorolt fenti rendelkezéseket az ügyrendbe felvegye. A székesfőváros törvényhatósági közgyűlésének ügyrendje — néhány későbbi módosítástól eltekintve T ]873-ban készült. Nem mindenre kiterjedő szabatos munka, rendelkezései, szóhasználata nem tökéletes, inkább csak kereteket állapít meg, amelyeket a felmerült esetekben állandóan követett gyakorlat egészített ki. Az ügyrendnek az a célja, hogy megállapítást nyerjenek azok a szabályok, amelyek alkalmazása mellett beható, nyugodt, komoly tárgyalás és határozathozatal biztosítható legyen. Az ügyrend magyarázatánál is ezt a szabályt kell alkalmazni, vagyis a magyarázatnak olyan értelműnek kell lennie,^ hogy ezzei a fentebb megkívánt cél minél jobban és minél biztosabban elérhető legyen. Ügy a törvény, mint az ügyrend szerint a közgyűlést és a tanácskozásokat az elnök vezeti, ő köteles őrködni a csend, a rend és a szabályok megtartása felett, valamint aziránt, hogy a kérdéstől és a tárgytól eltérő tanácskozás ne történhessék. Minthogy tehát a tanácskozás és a gyűlés vezetése az elnök feladata, felelősséggel járó kötelessége, ezért kétség esetén az ügyrendnek megfelelő alkalmazása is az elnök teendője, amivel szemben a közgyűlésnek módjában van az ügyrendnek szabályrendeleti úton való megváltoztatásával saját nézetének megfelelő rendelkezéseket ügyrendi szabállyá megalkotni. Ezekből az elvekből és szabályokból kel! kiindulni akkor, amikor az ügyrend értelmezése és alkalmazása körül felmerült egyes nézeteket és felfogásokat vizsgáljuk és azokra vonatkozólag álláspontot foglalunk. Az ügyrend 12. §-a a közgyűlés tágjai részére messzemenő jogot biztosít, mert e szerint bármikor szót kérhetnek: 1. akik napirendet indítványoznak, 2. netán történt személyes megtámadásra válaszolnak, 3. ügyrendre hivatkoznak, 4. akik indítványukat visszavonni kívánják. Az ügyrendnek abból a rendelkezéséből kiindulva, hogy akik a fent megjelölt négy esetre hivatkoznak, bármikor szót kérhetnek, oly nézet nyert kifejezést, hogy az ilyen alkalmakkor előterjesztett indítványok felett — félretéve a tárgyalás alatt levő ügyet — azonnal meg kell nyitni a tárgyalást és azonnal határozni kell. A kérdéses indítványok kétségtelenül a tárgyalás alatt levő ügyre vonatkozó és azzal összefüggő indítványok lehetnek, mert hiszen önálló indítványt a törvény 62. §-ának fentidézett rendelkezése szerint csak akkor szabad tárgyalni a közgyűlésen, ha azt 24 órával előbb kellő módon bejelentették és közszemlére tették. A napirendre kitűzött tárggyal összefüggő indítványra vonatkozólag pedig az ügyrend 14. és 16. §-ának rendelkezései és ezen rendelkezések helyes magyarázata szerint önálló tárgyalása és a felett való azonnali határozathozatal nem kívánható, hanem csakis a napirenden lévő tárgyra vonatkozó tárgyalás befejezése után kérhető határozathozatal a 16. §-ban megállapított sorrend betartásának figyelembevételével. A 14. §. szerint az elnök a kérdést a tárgyalás be- fejeztekor tűzi ki szavazásra, még pedig a 16. §. szerint akként, hogy a napirend tárgyában tett indítványnak elsőbbsége van a tárgyra vonatkozó indítvány felett s a mellőzést, vagy halasztást célzó indítvány megelőzi azt az indítványt, amely tárgyalást, helyesebben érdemi határozathozatalt kíván. Az ettől eltérő magyarázat, egyenesen arra vezetne, hogy a közgyűlések és tárgyalások nyugodt, helyes és az ügy fontosságához méltó komoly tárgyalása egyesek részéről való eljárás útján egyenesen lehetetlené válnék és néhány bizottsági tag együttes és célzatos eljárása az ügyeknek komoly tárgyalását lehetetlenné tenné. Nem kellene ugyanis egyéb, minthogy egyesek összeálljanak s ezzel már a napirenden lévő ügy tárgyalását megakaszthatnák folytonos halasztó, vagy nem az ügy tárgyalásának megkezdése előtt, hanem a tárgyalás közben előterjesztett napirendet indítványozó felszólalásokkal és ezekre vonatkozó, az ügy tárgyalásától elkülönített különálló vitákkal és azonnali, még pedig a legtöbbször névszerinti szavazás útján létrejövő határozatokkal. Ebből az következnék, hogy néhány bízoltsági tagnak ilyen módon való eljárása napirenden lévő ügynek letárgyalását egyáltalában lehetetlenné tehetné s a közügyek intézését meggátolhatna. Az ily módon történő értelmezés alapján kifejlődő Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintázet, napMagánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. és légfürdők. és a rét ezen virága boldogan mosolyog a tavaszi égbe. A sok mosoly és öröm, amelyet ez a gyönyörű tavasz hozott, csak akkor lehet teljes, ha mindenki dolgozik s ha dolgozik a főváros is, ha lendülnek a munkás kezek s megújul a friss, pezsdiilő, tavaszi vér. az erekben. A tavasznak be kell vonulnia a városházára is, új szelek, új hangok, új akarásoknak kell megkezdődniük a főváros megújuló életében. Budapest vékeringése nem cirkulál: Budapest közéletében még jégcsapok merednek felénk, a kétszáz esztendős pesti városházán és az új városháza újjáépített termeiben még nincs husvét.
