Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-04-04 / 14-15. szám

XXIII. évfolyam. 1928. április 4. A\V 14—15. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31(5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A közgyűlés ügyrendje. Irta dr. SZABQ SMSE tiszti főügyész. Husvét ünnepe olyan zilált közviszonyokat talál a városházán, amelyek szinte példátlanok a főváros életében. Késhegyek villognak, bárdok csattognak és áll a harc, amelynek áldozatai nem az egymással szemben álló felek, hanem a főváros, amelyért és amelynek nevében küzdik az ellenfelek az áldatlan tusát. Az obstrukció a főváros érdeke nevében folyik. Az ellenzék akarja a községi takarékot, de nem ezen az áron, tehát obstruál. A másik oldal is akarja a községi takarékot, még ezen az áron is akarja, mert a cél a fontos, nem az út, amely hozzá vezet. Azt mondják, megéri ez az áldozat a nagy eredményt. Mindaketten ugyanazt akarják, tehát — ősi magyar szokás szerint — halálos ellenségekként állnak egy­mással szemben. Csak azért, mert ugyanazt akarjak. Eljött a gyönyörű tavasz, eljött a pászkák ünnepe, amikor Krisztus egy szamár hátán vo­nult be Jeruzsálembe. Ünnepet ül az emberiség, a legszebbet, a tavasz legbájosabb, leghangula­tosabb szent ünnepét. A hosszú tél után a bör­tönből szabadult emberiség fellélekzik, teli tüdő­vel szívja magába a napfényt és a déli szellőt, az újjongó, áhítatos halleluja felrepül a bárány­felhős, kék égig, boldog a világ, szép az élet és munkára hív erdő, mező: a városházán pedig gyűlölködve áll szemben egymással a főváros népének képviselete, mert mindennél fontosabb, hogy homousion, vagy homoiusion-e az igaz­ság. Ezért érdemes gyilkolni és érdemes meg­halni. Az obstruáló ellenzék tudatában van annak, hogy nem győzhet, de meg akarja mutatni, hogy hű védelmezője a polgárság anyagi érdekeinek, amelyért nem kiméi se i Jőt, se fáradságot, se tüdőt, se gégét. Megmutatta. Tanúbizonyságot tett elszántságáról, ereje ól: többet úgy sem tehet ezután sem, egyebet el nem érhet ebben a küzdelemben. Itt a húsvét, itt a tavasz, az alkotó munka kezdete: elég volt a szóból a harcból, kezdjük meg a munkát, hisz többet úgy sem lehet tenni. Veszedelmes kés ez az obstrukció, s könnyen jöhet az ellenzék abba a helyzetbe, mint a fiatal nőorvos, aki a szülés­nél, operáció közben megöli az anyát, megöli a gyermeket is, de boldogan és büszkén jelenti, hogy, de az apa él és egészséges. Átmeneti korszakot él a főváros. Az új fővá­rosi törvény már kopogtat az ajtón, ante portás áll a főváros új Hannibálja s a közeljövő bizony­talansága sápadtra festi az arcokat. Addig azonban nagy munka és sürgős munka vár a törvényhatósági bizottságra, mert ennek a köz­gyűlésnek és a mai fővárosnak kell megoldani azokat a nagy feladatokat, amelyek égetnek s halaszthatatlanok, ennek a közgyűlésnek kell el­végeznie azt a nagy alapvető munkát, amelynek a megújhodó Budapest egész boldog jövendőjét kell megalapoznia. Sok munka vár reánk s ke­vés az idő: a mai törvényhatóság ideje drága, nem szabad vele könnyelműen bánni. Az obstrukció, mint erről más helyen írunk, máris megakasztotta a főváros egészséges vér­keringését. Építkezések, sürgős munkák, ame­lyek sürgetve várták a tavaszt, elhúzódnak, kés­nek, mert a közgyűlés nem ér rá velük foglal­kozni. Rendkívül fontos személyi kérdések, döntő jelentőségű adminisztrációs ügyek né­mán és mozdulatlanul hevernek, mert a köz­gyűlésnek nincs ideje és alkalma velük foglal­kozni. A közgyűlés mással van elfoglalva, a köz­gyűlést a homousion és homoiusion foglalkoz­tatja, nem fontos a többi. Ünnepi csend, béke és szeretet hangulata árad el a tavaszi világon. A zöldülő, zsendülő mezőn kis bárányok ugrálnak, az ibolya csodál­kozva dugja ki a földből gyönyörű, kék szemét Valamely testület tanácsko­zási és határozathozatali rend­iének helyes megállapítása az illető testület életképességének, zavartalan működési lehetősé­gének és fennmaradásának a biztosítéka. 1; nélkül vagy a ve­zetők. vagy az egyes tagok ön­kényének van kiszolgáltatva. A különböző célok elérése érde­kében kifejlődő folytonos viták, az egyesek szájaízének nem megfelelő alkalmazás súrlódá­sokat, sőt gyűlölködést ered­ményeznek, amelyek az ügyek Szabó Imre. megfelelő intézését lehetetlenné teszik s ezzel magát az intéz­ményt döntik meg. így van ez minden testületi vezetéssel bíró intéz­ménynél, de még inkább ott. ahol közügyeket intéz­nek s ahol nemcsak az egyes érdekelteknek az illető intézményhez fűződő érdeke, hanem az egész kö­zönség sorsa dől el. Ha nemcsak magának a tárgyalás alatt álló ügy­nek az érdeme, hanem még a tárgyalás és határozat- hozatal rendjének kérdése is folytonos felszólalá­sokra, kívánságokra, méltatlankodásra, csatározá­sokra ad alkalmat, ami nemcsak felesleges ellentéte­ket és izgalmakat szül, de az érdemi ügyeknek elin­tézését is hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi, úgy az intézmény kötelességszerű működésében olyan zavar áll elő, amely aláássa az intézmény alapjait és veszélyezteti a helyes értelemben felfogott sza­badságjogot. A fővárosi törvényhatóság rendezéséről szóló 1S72. évi XXXVI. t.-c. 62. §-a akként rendelkezik, hogy a közgyűlés ügyrendjét a törvény korlátái között a főváros szabályrendelettel állapítja meg. A törvény az ügyrendre nézve a következő korlá­tokat állítja fel: a közgyűlésen a jelenlevők határoznak, egy bizottsági tag sem vehet részt olyan tanács­kozásokban, amelyekben közvetlenül érdekelve van, a hallgatóság számára elkülönített helyet kell kijelölni, a napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő önálló indítványt, amelyet 24 órával előbb a köz­gyűlésen vagy pedig az elnökségnél be nem jelen­tettek és megfelelő módon közszemlére ki nem tet­tek, a közgyűlésen tárgyalni nem szabad. \ törvény az ügyrend tekintetében egyéb korlátot nem foglal magában, tehát a közgyűlés az ügyrend megállapításában szabályrendelet alakjában egyéb­ként szuverén, csak az a kötelessége, hogy a tör­vényben felsorolt fenti rendelkezéseket az ügy­rendbe felvegye. A székesfőváros törvényhatósági közgyűlésének ügyrendje — néhány későbbi módosítástól eltekintve T ]873-ban készült. Nem mindenre kiterjedő szabatos munka, rendelkezései, szóhasználata nem tökéletes, inkább csak kereteket állapít meg, amelyeket a fel­merült esetekben állandóan követett gyakorlat egé­szített ki. Az ügyrendnek az a célja, hogy megállapítást nyer­jenek azok a szabályok, amelyek alkalmazása mellett beható, nyugodt, komoly tárgyalás és határozathoza­tal biztosítható legyen. Az ügyrend magyarázatánál is ezt a szabályt kell alkalmazni, vagyis a magya­rázatnak olyan értelműnek kell lennie,^ hogy ezzei a fentebb megkívánt cél minél jobban és minél biz­tosabban elérhető legyen. Ügy a törvény, mint az ügyrend szerint a köz­gyűlést és a tanácskozásokat az elnök vezeti, ő köte­les őrködni a csend, a rend és a szabályok megtar­tása felett, valamint aziránt, hogy a kérdéstől és a tárgytól eltérő tanácskozás ne történhessék. Mint­hogy tehát a tanácskozás és a gyűlés vezetése az el­nök feladata, felelősséggel járó kötelessége, ezért kétség esetén az ügyrendnek megfelelő alkal­mazása is az elnök teendője, amivel szemben a közgyűlésnek módjában van az ügyrendnek szabályrendeleti úton való megváltoz­tatásával saját nézetének megfelelő rendelkezéseket ügyrendi szabállyá megalkotni. Ezekből az elvekből és szabályokból kel! kiindulni akkor, amikor az ügyrend értelmezése és alkalma­zása körül felmerült egyes nézeteket és felfogásokat vizsgáljuk és azokra vonatkozólag álláspontot fog­lalunk. Az ügyrend 12. §-a a közgyűlés tágjai részére messzemenő jogot biztosít, mert e szerint bármikor szót kérhetnek: 1. akik napirendet indítványoznak, 2. netán történt személyes megtámadásra válaszol­nak, 3. ügyrendre hivatkoznak, 4. akik indítványukat visszavonni kívánják. Az ügyrendnek abból a rendelkezéséből kiindulva, hogy akik a fent megjelölt négy esetre hivatkoznak, bármikor szót kérhetnek, oly nézet nyert kifejezést, hogy az ilyen alkalmakkor előterjesztett indítványok felett — félretéve a tárgyalás alatt levő ügyet — azonnal meg kell nyitni a tárgyalást és azonnal hatá­rozni kell. A kérdéses indítványok kétségtelenül a tárgyalás alatt levő ügyre vonatkozó és azzal össze­függő indítványok lehetnek, mert hiszen önálló in­dítványt a törvény 62. §-ának fentidézett rendel­kezése szerint csak akkor szabad tárgyalni a köz­gyűlésen, ha azt 24 órával előbb kellő módon beje­lentették és közszemlére tették. A napirendre kitűzött tárggyal összefüggő indít­ványra vonatkozólag pedig az ügyrend 14. és 16. §-ának rendelkezései és ezen rendelkezések helyes magyarázata szerint önálló tárgyalása és a felett való azonnali határozathozatal nem kívánható, hanem csakis a napirenden lévő tárgyra vonatkozó tár­gyalás befejezése után kérhető határozathozatal a 16. §-ban megállapított sorrend betartásának figyelembevételével. A 14. §. szerint az elnök a kérdést a tárgyalás be- fejeztekor tűzi ki szavazásra, még pedig a 16. §. szerint akként, hogy a napirend tárgyában tett indít­ványnak elsőbbsége van a tárgyra vonatkozó indít­vány felett s a mellőzést, vagy halasztást célzó indítvány meg­előzi azt az indítványt, amely tárgyalást, helye­sebben érdemi határozathozatalt kíván. Az ettől eltérő magyarázat, egyenesen arra ve­zetne, hogy a közgyűlések és tárgyalások nyugodt, helyes és az ügy fontosságához méltó komoly tár­gyalása egyesek részéről való eljárás útján egye­nesen lehetetlené válnék és néhány bizottsági tag együttes és célzatos eljárása az ügyeknek komoly tárgyalását lehetetlenné tenné. Nem kellene ugyanis egyéb, minthogy egyesek összeálljanak s ezzel már a napirenden lévő ügy tárgyalását megakaszthatnák folytonos halasztó, vagy nem az ügy tárgyalásának megkezdése előtt, hanem a tárgyalás közben elő­terjesztett napirendet indítványozó felszólalásokkal és ezekre vonatkozó, az ügy tárgyalásától elkülöní­tett különálló vitákkal és azonnali, még pedig a leg­többször névszerinti szavazás útján létrejövő hatá­rozatokkal. Ebből az következnék, hogy néhány bízoltsági tagnak ilyen módon való eljárása napiren­den lévő ügynek letárgyalását egyáltalában lehetet­lenné tehetné s a közügyek intézését meggátolhatna. Az ily módon történő értelmezés alapján kifejlődő Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintázet, nap­Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. és légfürdők. és a rét ezen virága boldogan mosolyog a ta­vaszi égbe. A sok mosoly és öröm, amelyet ez a gyönyörű tavasz hozott, csak akkor lehet teljes, ha mindenki dolgozik s ha dolgozik a főváros is, ha lendülnek a munkás kezek s megújul a friss, pezsdiilő, tavaszi vér. az erekben. A ta­vasznak be kell vonulnia a városházára is, új szelek, új hangok, új akarásoknak kell megkez­dődniük a főváros megújuló életében. Budapest vékeringése nem cirkulál: Buda­pest közéletében még jégcsapok merednek fe­lénk, a kétszáz esztendős pesti városházán és az új városháza újjáépített termeiben még nincs husvét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom