Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-28 / 13. szám

Független Budapest 1928. 'Tiárcius 28. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V%g,vlny.'u“a3.«!!:,’So^nVVio. I A MODERN VÁROSI UTCA MŰSZAKI ÉS KÖZTISZTASÁGI SZEMPONTBÓL. Irta BALLŐ ALFRÉD köztisztasági igazgató. Egy nagy város utcáinak tiszta­sága sok mindentől függ, de leg­inkább attól, hogy milyen az utcák műszaki berendezése és itt is főképp attól, hogy milyenek az utcaburkolatok. Az automobil szédületes elterje­dése a nagyvárosi utcai forgalom­ban és a lóüzemű járművek roha­mos csökkenése ma már egész más mederbe tereli ama szempon­tokat.- amelyekre a városok utcái­nak-berendezésénél és azok tisz­tántartásánál ügyelni kell. Amíg az utcai forgalomban a lóüzemü járművek voltak az egye­dül használatosak, az utcákat ki­zárólag az ő igényeiknek megfelelően kellett beren­dezni és a nekik megfelelő útburkolatokkal ellátni. A sírna, hézagmentes útburkolatok nem feleltek meg a lóüzem céljainak, mert azokon a lovak, különösen nedves és havas időben elcsúsztak és nagy terhet nem tudtak vontatni, mert e burkolatok nem nyúj­tottak a lovak lábának megfelelő kapaszkodó lehető­séget, amire különösen a járművek indításánál volt szükség. Köztisztasági szempontból sem volt döntő fontosságú a síma, hézagmentes útburkolat, mert a lóüzemű járművek, bár sok szenyképződés/t okoztak, lassú járásuknál fogva még sem vertek fel annyi port. mint az üzemben tiszta, de igen gyorsjárású gunnnikerekes automobilok. Amikor aztán az automobilok eleinte csak gyéren, később mind nagyobb tömegben jelentek meg a városok utcáin, lényegesen megváltozott a helyzet. Az automobilnak inkább a sírna, hézagmentes útbur­kolat felel meg, mert az nem rázza a gépet, kevesebb üzemanyag fogyasztást eredményez és nagy mérték­ben csökkenti a drága gummiabroncsok kopását. Túl­nyomó automobilforgalom mellett köztisztasági szem­pontból is kívánatos a sima, hézagmentes útburkolat. mert azon a porfelverés kisebb, sőt megfelelő eljárá­sok, mint mosás, öblítés és intenzív gépseprés mellett a port teljesen el lehet távolítani róla. amit a héza­gokkal bíró útburkolatokról (mindenfajta kövezetről, keramitról, fakockáról) nem lehet állítani. Az újkori városi útburkolat tehát a sírna, hézag­mentes és a mellett szilárd, tartós burkolat, amilyen elsősorban a jó anyagból való és technikailag jól elkészített aszfalt és pedig nagy és nehéz forgalmú utakon a vastag és erős betonrétegre ágyazott tömö­rített aszfalt (comprimé). kisebb forgalmú mellék­utcákban pedig az öntött aszfalt (coulé). Villanegye­dekben, külvárosi gyengébb forgalmú utcákban és a városba bevezető kisebb forgalmú országutakon meg­felel a kátrányozott, vagy bitumenezett makadám, vagy az újabban terjedni kezdő vékony bitumenes réteggel bevont betonburkolat is. BALLÓ ALFRÉD. Ezen burkolatok alkalmazásánál azonban úgy for­galmi^ mint köztisztasági szempontból ügyelni kel’ arra, hogy alattuk lehetőleg ne legyenek oly föld­alatti létesítmények elhelyezve, amelyek az útburko­lat gyakoribb felbontását igénylik. így különösen víz- és gázvezetékeket nem célszerű alattuk elhelyezni Az e fajta útburkolatoknak ugyanis hátrányuk, hogj- az altalajt hermetice elzárják. Ha például alattuk egj vízcső megreped, a kifolyó víz nem tud magának a2 útszint felé utat törni és egész barlangokat váj £ burkolat alá, mely aztán egy nehezebb jármű alat beszakad, szerencsétlenséget okoz és a forgalmat is megakasztja. Ha pedig egy gázcső reped meg, a gá2 a talajon keresztül a szomszédos épületekbe hatol és ott okozhat szerencsétlenségeket. Tapasztalat szerint különösen a víz- és gázvezeté- keket, továbbá a kábeleket gyakran kell javítani Minden ily javítás miatt az úttestet fel kell bontani viszont minden úttestfelbontás por és piszok képző- ocssel és üz utcai forgalom zavarásával jár. Ezér célszerűbb _ mindezen földalatti vezetéket a járcb Kocsiút felőli széle_ alá helyezni és felettük a járdá oly burkolattal ellátni, mely egyrészt hézagos, más­részt könnyen felbontható és anyagvesztesiég nélkü ismét visszahelyezhető. Hézagos azért legyen ez í burkolat., hogy a víz- vagy gázcsőrepedést azonna elárulja, másrészt, hogy az altalajt a járda szélén ahol rendszerint fasorok vannak ültetve szellőztesse ami a fák növekedésére fontos. A legcélszerűbb és légszebb ilyen járdaburkolat ( kisko. amelyet a legegyszerűbbtől a legpazarabb ki- Vitelig lehet alkalmazni. Külföldi városokban előkeli utcákban különféle színű kövekből mozaikszerűei veszítik, ami az utca szépségét lényegesen emeli De van meg más is. ami az utca műszaki bérén- fontos 3 kozt,sztaság fenntartása érdekébei Károsan befolyásolják például az utca tisztaságát az útszintben vezetett közúti (villamos) vasutak. Ez első pillanatban meglepően hangzik, de tényleg így van. Tapasztalat szerint a villamosvasutak sínhálózatát állandóan javítani kell. Minden ily javítás ismét bur­kolatfelbontással, por és piszok képződéssel sitb. jár. Ezenfelül a sínek mellett sose jó az útburkolat, bár­miből is legyen az készítve. A rossz burkolatot viszont nem lehet sose jól tisztántartani és a forga­lomra is káros, mert rázza a kocsikat és rongálja a gummiabroncsiokat. Köztisztasági szempontból káros az útszintben fekvő villamosvágány azért-is, mert nem lehet rajta géppel keresztül seperni, mert hóekékkel nem szabad keresz­tezni. nehogy a villamoskocsik elakadjanak és mert különösen a gyakran összetorlódó villamoskocsik az utca automobilokkal való öntözését, mosását és öblí­tését is akadályozzák. Az útszintben vezetett villa­mos közúti vasútokról, mint általános forgalmi aka­dályról nem is akarok szólani. Á nagy külföldi metropolisokban tényleg azt tapasz­taljuk. hogy az útszintben vezetett közúti vasutakat a forgalmasabb városrészekből kezdik kiküszöbölni, vagy legalább is nem fejlesztik azokat tovább., hanem helyettük a sokkal célszerűbb, köztisztasági szem­pontból is kívánatosabb autóbuszforgalomra térnek át, de a mellett erősen kiépítik a földalatti és föld­feletti gyors vasutakat. E tekintetben nálunk is kellene már tenni valamit és ha tőlem függne, elsősorban a nagy kőrútunkról távolítanám el a villamos síneket, illetve a villamos közúti vasutat és helyette a Bor áros-tértől a Berlini­térig autóbuszokat járatnék. A nagykörút kereszt- szelvényét ez esetben át kellene alakítani akként, hogy a mostani széles kocsi helyett két parallel kes­kenyebb kocsiutat létesítenénk, melyeket egymástól az úttest közepén egy 2—3 méter széles gyepezett és díszes virágágyakkal ellátott útsáv választana el. Ezen középső parksávon még egy sor lámpakande­lábert is lehetne elhelyezni, a két kocsiutat pedig a mostani kockakövezet helyett a legjobb minőségű komprimált aszfaltburkolattal ellátni. Ez által nem­csak impozánsabbá tennők a most nem valami fel­tűnően szép kőrútunkat, hanem forgalmi és köztiszta­sági szempontból is sokat nyernénk. Forgalmi szem­pontból azt nyernők, hogy úgy az általános kocsi- forgalom,, mint az autóbuszok szabadabban tudnának mozogni, köztisztasági szempontból pedig azt, hogy a modern kornak megfelelő hézagmentes kocsiátbur- kolat jobban volna tisztántartható. Fontos volna ez köztisztasági szempontból végül téli nagy havazások idején, amikor a város majdnem egész belső részén leesett havat a nagykörút alatt elvonuló főgyűjtő csatornába hordjuk. Most ugyanis ez a nagyszabású munka sok nehéz­séggel jár. mert nappal az itt lebonyolódó villamosi- vasúti forgalom akadályozza és különösen azért, mert a körúton nincs hely arra, hogy ott a havat a csa­tornába való bedobás előtt a forgalom akadályozta­tása nélkül adott esetben tárolni lehessen. A csa­torna, illetve főgyűjtő hóbefogadási képessége ugyanis korlátolt, mindig csak annyi havat szabad belédobni, amennyit a csatornavíz a keresztszelvény eldugítá- sának veszélye nélkül felolvasztani és továbbszállí­tani képes. Ha már most nagy havazás volt és a leesett havat a forgalom érdekében gyorsan el akar­juk távolítani., akkor ebben a főgyűjtőcsatorna be­fogadó képessége korlátoz bennünket. Ilyenkor jó volna egy ideiglenes hótároló hely, közvetlenül a főgyűjtőcsatorna aknái mellett, amely helyen a for­galom akadályoztatása nélkül a többlethavat tárolni lehessen mindaddig, amíg azt a főgyűjtőcsatorna ismét befogadni képes. Erre volna jó a középen el­helyezett gyepesített útsáv, amely a- két kocsiutat egymástól elválasztja. Az utcák műszaki berendezésénél köztisztasági szempontból fontos volna a nyilvános illemhelyek erős szaporítása és azoknak a föld alá való helye­zése is. Nyilvános illemhelyekre a legforgalmasabb közle­kedési gócpontokon van a leginkább szükség. Ily helyeken azonban az útSzinten legkevésbbé van ré­szükre hely. azért kell őket a föld alá helyezni. A földalatti nyilvános illemhé'lyckhez vezető lépcsőket és alagutakat célszerű úgy kiképezni, hogy azok egyszersmind földalatti útátjárók is legyenek, ame­lyeken veszély nélkül lehet az úttest egyik oldaláról a másikra almenüi. Ily földalatti illemhelyeket, részben útátjárókkal kombinálva elsősorban a Rákóczi-út és a belső körút, a Rákóczi-út és nagy körút keresztezésében, a Kálvin- téren,, Deák-téren, Berlini-téren, Oktogonon, az Apponyi-téren s>tb. kellene építeni. »MINIMAX« a legtökéletesebb kézi tűzoltó készülék. Független a vízhiánytól. Oltóereje óriási. Mindenkor haszná, latra készen áll s bárki által könnyen kezelhető Prospektussal és felvilágosítással szolgál a Magyar Minimax RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Rózsa-utca 85. — T^fefon : T. 237-31. Fontos volna végül az utcákon elhelyezett műtár­gyakat a járdák szabaddá tétele céljából lehetőleg csökkenteni, illetve összevonni. Legelső téendő volna itt a sok mindenféle árusító bódét eltávolítani a hir­dető oszlopokat (világító hirdető oszlopokat is bele­értve) pedig úgy elkészíteni, hogy azok alsó része és belseje egyszérsmind homoktároló legyen és feles­legessé tegye télen a homokosládák elhelyezését, az e feletti rész pedig papír és hulladék bedobására szolgáljon. Túlzásba visszük nálunk az utcai padok felállítását is, ami köztisztasági szempontból szintén káros. Utcai padokat szerintünk csak kimondott korzókon és parkok, ligetek mentén igen széles, de kisforgalmú gyalogjárókon volna szabad felállítani. Igen nagyforgalmú, nem túlságos széles járdákkal bíró és oly utcákban, amelyekben főképp a keres­kedelmi élet bonyolódik le, szerintünk nem indokolt, sőt káros! a padok nagyobb tömegben való felállítása. Ilyen út pl. nálunk a Rákóczi-út. Ez nálunk körülbelül azt a szerepet tölti be, mint Berlinben a Friedrich-Strasse. Le tudná-e a Friedrich- Strasse bonyolítani a rajta zajló óriási forgalmat, ha járdái úgy tele volnának rakva mindenféle műtárgy- gyal, különösen utcai padokkal, mint nálunk a Rákóczi-út? Már pedig a mi Rákóczi-utunk forgalma oly hatalmas arányban fejlődik, hogy csakhamar el fogja érni a Friedrich-Strasse forgalmát. Az utcai padok ily utcákban köztisztasági szem­pontból azért nem kívánatosak, mert szinte invitál­ják a szegényebb néposztályt arra, hogy étkezéseit azokon végezze el, ezek maradványait pedig, a cso­magolópapírt, az étel- és gyümölcshulladékot a padok alá szórják és ezzel hozzájárulnak az utca felesleges beszennyezéséhez. Hogy maguk a padok többnyire piszkosak, hogy a járda körülöttük sokszor tele van köpetekkel, mert különösen a szegény tüdőbetegek használják őket pihenőül, azt mindenki tapasztal­hatja. Még sok mondani valóm volna e téren, egyelőre azonban csak ennyit, a nyílt piacterekről, a gyermek­játszóhelyekről. az autótaxik állomáshelyeiről, á pályaudvarok környékéről stb. egy más alkalommal fogok írni. TflRKI AQ7FRFK atlétikai sportcikkek, szabadalma- I zott iskolapadok és bútorok gyára Lopos Gyula, Budapest, III. kerület, Bécsi-út 85. szám. — Telefon : 113—44. STEINER és SZ1MPER ísz-, templom-, szoliaíestök és mázol Budapest, IX., Üllői-út 57. —Telefon: József 6-29 p?T?T^\ p f \71 udvari fényké- L^l\LJ 1 I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMELWE/S-UTCA 2. SZÁM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom