Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-14 / 11. szám
4 Független Budapest 1928 március'14. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul v%M*lSr-ü“al'. S!!::Sehán',“:«.1 15. 20. Kereskedők és iparosok mozgalma a közszállítások reformja érdekében Kerületi versenytárgyalások kitűzését kérik egyes kereskedők és iparoscsoportok. — A kérés teljesíthetetlen, mert igazságtalan és — törvénytelen. A fővárosi kereskedők és iparosok érdekes mozgalmai indítottak a városházán. A közszállítások mai rendszere ellen emeltek kifogást és azzal vádolták meg a város vezetőit, hogy nem részesítik egyenlő elbánásban a főváros kereskedő és iparos polgárait. Mozgalmuk éle tulajdonképen a nagy vállalkozók ellen irányul, akik jelenleg a városi közszállítások túlnyomó részét intézik. A mozgalomnak lényege az, hogy a különböző kerületek részére történő közszállítást vagy közmunkát mindig csak az illető kerületekben lakó kereskedőnek, vállalkozónak vagy iparosnak adják. Tiltakoznak az ellen, hogy valamelyik óbudai utcíi kövezés} munkáját józsefvárosi kövezőmester végezze, vagy. hogy a szegényház rufíaszükségietét lipótvárosi cég szállítsa az Erzsébetvárosba. Keriiíetenkinti versenytárgyalásokat követelnek, úgy, hogy más kerületben lakó kereskedő, vagy iparos ne is vehessen részt a pályázaton. A mozgalomnak nem tulajdonítanak különös jelentőséget illetékes helyen, mert az a vélemény, hogy budapesti adófizető polgár és polgár között nem lehet különbséget tenni. A ■ közszállítási szabályzat sem ismer különbséget magyar honos polgárok között s nyilvános versenytárgyalásokon egyenlő joggal rásztvehet bármely magyar állampolgár, ha az ország bármely területén van bejegyezve vállalata. A kereskedők és iparosok követelését tehát már a törvényesség szempontjából sem lehet teljesíteni, de azonkívül is lehetetlen ezt a kívánságot érvényesíteni, mert vannak kerületek, ahol egyes szakmáknak nincsenek is képviselői. A lehetetlen kívánság, ennek következtében kielégítetlen marad és a közszállítások módja továbbra is a rendes kerékvágásban fog folyni. A kereskedők és az iparosok inkább azt követeljék, hogy a főváros tartsa be a közszállítási szabályzat azon pontját, mely szerint a munkát a legolcsóbb ajánlattevőnek kell kiadni, mert az utóbbi időben a városházán csak nagyon ritkán érvényesül ez a feltétel. „Nem folyt háború köztem és a tisztiorvosok közt“ mondja Csordás Eiemér tiszti főorvos. Nyilatkozik a polgármesteri rendeletről, amely a kerületi tisztiorvosok viszonyát rendezi. Nagy feltűnést kelteti a múlt héten a polgármester egyik rendelete, amely a tiszti főorvos és a 'kerületi tisztiorvosok egymásközti viszonyát kívánja rendezni. A meglehetősen erélyes hangú rendelet annak a megállapításával kezdődik, hogy a kerületi elöl jár ők és a tisztiorvosok kétségbe vonják a tiszti főorvosnak törvényekben és szabályrenclele- tekben biztosított azt a< jogát, hogy az összes orvosi és egészségügyi személyzet felett, orvosszaki szempontból, a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolja. A továbbiakban a rendelet közli az arra illetékesekkel, hogy a tiszti főorvosnak igenis joga van a kerületi tisztiorvosok felett intézkedni s őket közegészségügyi kérdéseiében utasítani. Amennyiben tovább is akadnának olyanok, akik ezt a jogát kétségbevonnák, úgy a polgármester ezekkel szemben a legszigorúbb megtorló eljárást fogja folyamatba tenni. Ez az érdekes rendelet érthető feltűnést váltott ki nemcsak a városházán, hanem a közönség széles rétegeiben is. Hosszú harcok következménye ez az erélyes polgármesteri intézkedés. Beavatottak már eddig is tudták, hogy a tiszti főorvos és a kerületi tisztiorvosok között nézeteltérések vannak a hatáskör és az intézkedési jog tekintetében. Nem mai keletűek ezek a differenciák, hiszen már az előző tiszti főorvosok is sürgették a régi elavult törvény módosítást, amely ezeknek a nézeteitéieseknek a kútforrása volt. Mostanijában csak _ kiéleződött a viszony, mert amióta Csordás Elemér a tiszti főorvos, erélyes kézzel s nagy koncepcióval igyekszik a főváros közegészségügyét megjavítani, de épp ezek az állapotok akadályozták meg üdvös tervei megvalósulását. Végül is Csordás Elemér di. a polgármester segítségét kérte a helyzet tisztázására és jogkörének az illetékes személyekkel való közlésére. Csordás Elemér tiszti főorvos, akit a nagy érdeklődést keltő rendelet ügyében megkérdeztünk, munkatársunknak ezeket mondotta: Túlságos következtetéseket vontak le egyesek a polgármester rendeletéből. Azt hitiék, hogy köztem és a tisztiorvosok között valóságos háború folyik, pedig nem történt egyéb, mint az, hogy a polgármester egy évtizedek óta rendezetlen jogi kérdést tisztázott. Már előző félévi jelentésemben rávilágítottam azokra a lehetetlen állapotokra, amelyek a mai igazgatási rendszer mellett fennállanak. A kerületi elöljárók és a tisztiorvosok az 1893-as törvény alapjára helyezkedve azt hangoztatták, hogy tiszti főorvos nem érintkezhetik közvetlenül a kerületi orvosokkal, hanem ha valami közölni valója van, azt csak a hivatalos retortán át, a kerületi elöljáró útján továbbíthatja. Rámutattam több jelentésemben, hogy ez az állapot beláthatatlan következményekkel járhat a közegészségügyre nézve, mert, amíg a fővárosi intézkedés a kerületi orvos kezébe jut, napok, sokszor hetek telnek el s nem egyszer megtörtént, hogy a tiszti főorvos intézkedése válasz nélkül maradt. Ezért kértük több alkalommal a régi törvény módosítását, mert ez a helyzet lehetetlen volt. A polgár- mester felismerte a kérdés nagy fontosságát s amerikai útja előtt szükségesnek tartotta a szóban forgó rendelet kiadását, amely lehetővé teszi, hogy a tiszti főorvos ezentúl közvetlen összeköttetésben álljon a kerületi tisztiorvosokkal. Ez az intézkedés nagyjelentőségű és a főváros közegészségügyében rövidesen éreztetni fogja kedvező hatását. — .Ez az előzménye tehát a' polgármesteri rendelet megszületésének. Nem voltak háborúságok, sem átférek, sem köztem, sem a tisztiorvosok között. Előfordult ugyan néha, hogy bizonyos kérdésekben viták támadtak, de most ennek a lehetősége is megszűnt. A Wenckheim-palotii sorsa. Beszakadással fenyeget a gróf Károlyi-utcai könyvtári épület, mert nem bírja cl a rengeteg vonyvet. A tanacs a belügyminiszter sürgős hozzájárulását kéri a Wenckbeim-palota meg- t etekhez. Az egyszerűsített átalakítási munkálatok három milliárdnál többe kerülnek. Több mint másfélév előtt, pártközi konferencia határozata alapján, a főváros 9.5 milliárdért megvette a gyönyörű Wenckheim-palotát azzal a céllal, hogy olt helyezi el a fővárosi könyvtárt. Több oldalról támadtak is é miatt a fővárost és gyanúsnak találták az_ üzlet gyors megkötését, de a főváros beigazolta, hogy eljárása helyes volt s hogv a 9\5 milliárd Vételár meg sem közelíti a hatalmas palota igazi értékét, noha az könyvtár céljura valójában nem a legalkalmasabb. A Wenckhcim-palota megvételének ügye azonban ezzel még nem fejeződött be. A belügyminiszter megtagadta a vétel jóváhagyását mindaddig, amíg nem ismeri az átalakítási terveket és az átalakítás költségeit. A tanács erre utasította az illetékes osztályokat, hogy készítsék el a terveket és állapítsák meg! mennyibe kerül a palotának könyvtár céljaira való átalakítása és berendezése. A tervek és a költség- vetés el is készültek. Pompás, fényűző berendezést vettek tervbe, gyönyörű olvasótermeket akartak létesíteni a tervezők s amikor a költségek összeadására került a sor, kiderült, hogy a 9*5 miliárdos palota újjáalakítása 520,000 pengőbe, azaz további 7-5 inilliárdba kerülne. Ettől a horribilis összegtől a tanács is megrémült és kijelentette, hogy ilyen tervekhez és ilyen költség- vetéshez nem járulhat hozzá. Utasította tehát a műszaki ügyosztályt, hogy dolgozzon ki szerényebb tervezetet olyan keretek között, melyek alkalmazkodnak a főváros teherbíró képességéhez. Hónapokon át feküdtek az akták a különböző ügyosztályokban, míg hosszas sürgetés után most beterjesztették az éri terveket. Ezek az új tervek csak a legszükségesebb átalakításokra vonatkoznak, csupán Ellenfállő képességüknél fogva a magyar viszonyoknak legjobbak a automobilok, autóbuszok, pótkocsik RÁBA köztisztasági járművek. u. BUDAPEST, V., DEÁK FERENC-UTCA 18. SZÁM. Telefon: Teréz 243—00 és Lipót 979 -49. A legjobb speciális anyagból készüli magyar automobil hordőképessége 5 és 5 tonna. a lépcsőház újjáépítését, az épületben levő lakások átalakítását és a gőzfűtés berendezését foglalják magukban. Ezek az átalakítási munkák a könyvek elhelyezésére szolgáló vasállványok felszerelésével együtt 253,878 pengőbe kerülnének. A legutóbbi tanácsülés részletesen megvizsgálta az új terveket s azokht a költségvetéssel együtt rendbenievöknek találta. Egyelőre még nem fordulnak a közgyűléshez a munkák végrehajtásának engedélyezéséért, hanem előbb a belügyminiszterhez küldik fel betekintés végett a költségvetést, hogy annak alapján a miniszter a palota megvásárlását jóváhagyja. A tanács felterjesztésében arra kérte a minisztert, hogy lehetőleg sürgősen határozzon a kérdésben, mert a fővárosi könyvtár áttelepítése immár halaszthatatlan. A gróf Károlyi-utcai épület összes helyiségei, még a folyosók is zsúfolásig tömve vannak értékes könyvekkel, ahol azok gondozása és keze- , lése lehetetlen, I de e mellett a könyvek rendkívüli súlya az épület épségét is veszélyezteti, mert állandóan tartani kell attól, hogy az óriási könyvhalmaz alatt beszakad a padló. A tanács reméli, hogy felterjesztésének .eredménye lesz és a belügyminiszter rövidesen jóváhagyja a palotavásárlást. Ez esetben az átalakítási munkákhoz azonnal hozzáfognak s remény van rá. hogy őszre a fővárosi könyvtár már átköltözhet új, fényes otthonába. Scheiber Miklós okleveles gépészmérnök központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII., Vörösmarty-u. 19. Telefon : ]. 352-92. SCHÜNDORFER JENŐ MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VÍZVEZETÉKI ÉS CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VALLALATA Budapest, VI!!., Gólya-utca 22. Telefon : József 431-72. BBUNDL JANOS uejvari szállító, egészségügyi műszaki berendezések gyára BUDAPEST, VII., PETERFFV SÁNDOR-U. 34. Telefon : J. 315-19. Központi fűtés, melegvíz készítés, vízvezeték, csatornázás, gáz, derítő-telepek, városok vízművel, városok csatornái.