Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-16 / 11. szám
XXII. évfolyam. 1927. március 16 11. szám. Független Budapest VárosDolitikai és közgazdasági lap. Várospolitikai és közgazdasági la| 3. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ........ 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre.............. 10 pengő = 125.00;» korona. Egy es szám ára 40 fillér — 5.000 korona. Főszerkesztő: B. VíRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal ; Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A Széchenyi-fürdő botránya. Súlyos panamavádak a közgyűlésen. — Petrovácz Gyula jelentése. — Az ügyészség foglalkozik a pananiavádakkal. SZÉCHENYI. Irta: dr. Posta Sándor. Nagy alkotó! Minő kísértetjárása van itt a Te nevednek? Bronzkarodban az írástekercs nem kígyózik-e szöges korbáccsá, hogy űzze- üsse-vágja a lelketlen kufárokat? A kalmárokat, akik marakodásukban a koncért Budapest fejlődésének templomából kilopják a szívet, fölrúgják a tekintély köveit, és a polgári reménységek szentélyét lerombolják! A legnagyobb magyar neve és egy ocsmány városházi botrány. Szomorú magyar sorsunknak keserű csúfsága! A fürdő iszapja annyi névre fröccsent rá, hogy az épülő népgyönyörűséget jó egynéhánnyal bélyegezhetnék meg, és nem kellene, hogy Széchenyi emléke szégyenkezzék. Széchenyi nagysága azonban még ezt is elbírja, de vájjon Budapest dolgozó, verejtékező, nyomorgó népe bírja-e? Szabad-e bengáli fénnyel, lampionos, fáklyás zenével theatre párét rendezni azért, hogy Budapest népének odakiálthassuk: íme ilyeneket választottál, íme ezek vezetnek téged, íme így gondoskodnak rólad, keserves életed jobbrafor- ditásáról, olcsóbb megélhetésedről, családod és gyermekeid jövőjéről. Szabad-e a városvezetőségnek odáig jutni, hogy nyilvánosan kényszerüljön adminisztrációs sebhelyeinek fölfedésére? Szabad-e a város önkormányzatának legválságosabb idejében a kormány beavatkozását valósággal kikényszeríteni, és megjelenését ünnepelni? Az írás mondja: „Jaj a botrányt okozóknak!“ Kétszeresen jaj ebben a városban, mert ma nem lehet és nem szabad botrányt okozni, hogy azzal teljék az idő, s telítődjék a sajtó és mérge- ződjék a köztudat. A botránnyal és annak minden okozójával statáriális rövidséggel és szigorral végezni kell! Senki ebben a városban nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy akkor, mikor a terheitől ájultan lihegő polgárságnak levegőre van szüksége, a panamabűz dögletességét terjessze. És nem lehetséges az, hogy egy város vezetésének minden tényezője hivatalosan, féljnva- talosan és nemhivatalosan ezzel az üggyel foglalkozzék. Mert nemcsak a Széchenyi-fürdő költségelőirányzatának a túllépése sújtja Budapest polgárságát, sújtja a közszolgáltatások túl- magas ára, sújtja az indokolatlanul fönntartásra erőszakolt közüzemek konkurenciája, sújtja a munkahiány, sújtják a betegségek. Azzal, hogy ily sok fórum foglalkozik az ügy földerítésévei, kétségtelenül megállapítást nyer majd az, hogy kik nincsenek benne, esetleg az is, hogy ki a bűnös. De ha csak az illetékes fórum foglalkoznék vele, s a többiek mind ugyanezzel az elánnal, nem bánom ugyanezzel a nyilvánosságai, azzal foglalkoznának, miképen lehetne pl. a gázat az önköltségi ár kétszerese helyett olcsóbban adni, miképen lehetne a közlekedés hallatlanul magas árait leszállítani stb., stb., kétségtelen, hogy a dolgozó polgárságnak több haszna lenne belőle, mint abból a kétes gyönyörűségből, hogy nini, ma Budapesten minden illetékes a Széchenyi-fürdő ügyével foglalkozik. A legnagyobb magyar alkotó emlékéhez pedig akkor lehet méltó ez a nemzedék, ha alkotásainak nemes önzetlenségét, közhasznú tevékenységének céltudatosságát utánozza és nem azzal, hogy egy túliszapos fürdő túldrágára kalkulált márványába aranyozzák ezt a nevet: Széchenyi! Régen íoglalkoztatta a városházát olyan nagyarányú botrány, mint amilyen a Széchenyi-fürdő ügye, amelynek hullámai napról napra magasabbra csapnak. Eddig tulajdonképen nem volt másról szó, mint óriási hiteltúllépésről, amely érthetően felkorbácsolta a kedélyeket és csupán a szenzájcióhajhá- szok igyekeztek panamaszagot kölcsönözni az esetnek. Most azonban a nagymérvű botrány valóban belefulladt a panamába s nemcsak arról van s'zó, hogy-25 vagy 30 milliárd- dal többe kerül a fürdő építkezése, hanem a nyilvánosság előtt bizonyítékokkal alátámasztva elhangzott a rettenetes vád, hogy a nagy botrányban súlyos panamák és panamisták húzódnak meg. A múlt szerdai közgyűlés robbantotta ki a végsőkig feszült helyzetet, amikor a Gál Jenő sürgős interpellációban terjesztette elő azt az adathalmazt, amely ezzel az esettel kapcsolatban birtokában volt. Rendkívüli érdeklődés előzte meg az interpellációt, amelyről már előbb tudták, hogy nagy meglepetéseket fog közölni a nyilvánossággal. Meglepetések ugyan nem hangzottak el az interpelláció során, mert amit Gál elmondott, arról már hónapok óta suttogtak a városházán s a szenzáció erejével csak az hatott, hogy Gál ezeket a suttogó híreket konkretizálta és okmányok felolvasásával megerősítette. Megtudtuk az interpellációból, hogy Zsombor Géza demokrata bizottsági tag állító!- , 40 milliót vett rel a Walla-cégtől, hogy a középítés.' bizottságban szavazatával elősegítse azt. hogy a Széchenyi-fürdő sok milliárdos munkáját ez a cég kapja meg. Megtudtuk az interpelláció során azt is, hogy ez a vád időközben napvilágra került s) tudomást szerzett arról Buzáth János alpolgármester is, mire bizalmas vizsgálat indult meg az ügyben, becsületügyi bíróság elé került a vesztegetést ügy, amely végül azzal végződött, hogy Perl Gyula, a Walla-cég vezérigazgatója írásbeli nyilatkozatban visszavonta a vádat s kijelentette, hogy Zsombor Géza sohasem kért vagy kapott tőle pénzt. Szó volt arról isi az interpellációban, hogy Zsombor Géza és Nagy István, mint a középítési albizottság tagjai alkalmi egyesülést létesítettek azon célból, hogy a közmunkához jutó cégektől pénzeket vegyenek fel. Ezt a vádat semmisem erősítette meg s az interpelláló birtokában sem voltak erre vonatkozó bizonyítékok. Büchler József leleplezett egy Aczél István nevű volt huszárszázadost, aki felkereste azokat a cégeket, melyek a legolcsóbb ajánlatot tették az egyes munkákra és 4%-ot kért és kapott a cégektől a vállalati összeg után. Megemlítették név nélkül Tarr Béla bizottsági tag esetét is, aki a szóbeszéd szerint a Walla- cégtől alvállalatba kapott különféle munkát annak ellenében, hogy a középitési albizottságban a Walla- céget támogatta. Ezek voltak azok a leleplezések, amelyek meglepetésszerűen hatottak, de megnyugtatta a kedélyeket az a bejelentés, hogy az összes fórumok, úgy a fürdő- építési bizottság, mint a polgármester és a belügyminiszter részéről külön-külön egyidejű vizsgálatok indultak meg, hogy a botrány okaira és a panamavádakra fényt derítsenek. A polgármester Buzáth Jánost bízta meg a vizsgálat vezetésével s abban részt vesz Szabó Imre tiszti főügyész is. A belügyminiszter külön szakértő bizottságot nevezett ki a botrányügy kivizsgálására s a bizottság elnökéül a főpolgármestert bízta meg. A bizottságban helyet foglal Almássy-Balogh Loránd műépítész, Dorner Gyula, Joó Gyula miniszteri tanácsosok, Papanek Ernő pénzügyi szakértő és Janda Károly miniszteri osztálytanácsos. A bizottság még külön szakértőket fog bevonni munkájába. Nagy érdeklődéssel kísérték „ Petrovácz Gyula vizsgálatát. aki megbízást kapott a fürdőépítkezési körül felmerült túlkiadások okainak megvizsgálására. Petrovácz 2 nap alatt elvégezte az óriási munkát és a bizottság elé terjesztette megállapításait. Petrovácz jelentése a legrészletesebben foglalkozik az építkezés minden részletével. Megállapításai szerint a fürdő 25 milliárd helyett 55*5 milliárdba fog kerülni és a túl kiadásért a felelősség elsősorban az elhunyt Kubdebó Gyula tanácsnokot illetné. Beigazolódott, hogy Francsek Imre, a tervező műépítész eredetileg 36 núlliárdban állapította meg az építkezés költségeit, ami a mellékmunkálatokkal és a tervező honoráriumával együtt pontosan 42 milliárd lett volna. Kabdebó sokallotta ezt az összeget és kijelentette, hogy 25 milliárdból meg lehet építeni a fürdőt. Számításait egy egyszerű félíves papírdarabon ceruzával le is írta s benyújtotta a városgazda- sági ügyosztálynak, amely annak alapján a közgyűlés qlé terjesztette a hitelfedezet ügyét. Petrovácz jelentése mulasztással vádolja az elhunyt tanácsnokot, mert minden ellenőrzés nélkül, egyszerűen megállapította, hogy elég 25 milliárd, de mulasztás terheli a XI. ügyosztályt is, amely részletes költségvetés nélkül, a ceruzával írt papírlap alapján vitt a közgyűlés elé egy ilyen nagyszabású beruházást. Megállapította a vizsgálat, hog3^ amikor a kérdés a közgyűlés elé került, illetékes körök már tudtak arról, hogy 25 miili- árdérí nem lehet megépíteni a fürdőt, hanem 17 milliárddal több költség kell a végrehajtáshoz. Mégis nem változtatták meg az előterjesztést, hanem változatlanul 25 milliárdot kértek a közgyűléstől. Kabdebó tanácsnok már ebben az időben igen ideges volt, érezte a reá háruló nagy felelősséget s talán ez is oka volt hirtelen halálának. Felelősséggel vádolja a jelentés Francsek Imre tervező építészt is, aki bizottsági hozzájárulás nélkül, saját intézkedésére magasabbra építette a fürdő falait s nagy túlkiadást okozott a fővárosnak azáltal, hogy előzőleg nem vizsc gálta meg az építkezés helyének talajviszonyait. Kiderült Petrovácz megállapításaiból, hogy az építési bizottság sokkal olcsóbban adta ki a munkákat, mint amennyi a költségvetésben rendelkezésre állott, Hogy mégis ilyen horribilis túlkiadás következett be. ennek az az oka, hogy a bizottság tudta és beleegyezése nélkül nagy- változásokat eszközöltek az eredeti terveken, ivócsarnokot, vendéglőhelyiséget, árkádszerű bazárokat és lakásokat építettek, továbbá a tervektől eltérő- lég alápincézték az összes épületeket. Egyéb módosításokat is hajtottak végre az eredeti terveken, ami lényegében hozzájárult az új fürdő tetszetősebb, művészibb és masszívabb kiépítéséhez. A főváros tehát egyáltalán nem veszít semmit sem, mert ha óriási túlkiadások állottak is elő, a befektetésnek teljes ellenértékét megkapja az épületben. Megállapítja a jelentés pontos számítások alapján, hogy a fürdő teljesen készen 55-5 milliárdba fog kerülni, A bizottság eddig ténylegesen 24 milliárd értékű munkát adott ki, tehát még ki sem merítette az eredetileg előirányzott hitelt. Ebből csiak 17-5 milliárdot fizettek ki a vállalkozóknak s így még 7-5 milliárd áll rendelkezésre a 25 milliárdból. Újabban 1,700 millió értékű munkát adtak vállalatba, melyekre csak 850 millió volt az előirányzat. Árlejtés alatt van 9,SU0 milliót kitevő munka, melynek eredeti előirányzata csak 6,400 millió volt. A még ki nem irt munkák értéke 4,200 millió, a mellékmunkák értéke 9,157 millió. Tekintve, hogy ezeknél a munkáknál is lehet számítani túlkiadásokra. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM KSMS Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdök.
