Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-23 / 8. szám

Függeüen Budapest 1927. február 25 Nem kapnak játszási engedélyt külföldi vándorcirkuszok Budapesten. A tanács határozata a vándorcirkuszok ellen. Az Állatkert igazgatósága és Beketow Mátyás a fővárosi cirkusz bérlője tudomást szerzett arról, bogy több külföldi vándorcirkusz-társulat Magyarországra, nevezetesen Budapestre akar jönni é& itt előadásokat szándékozik tartani. Az egyik külföldi társulat veze­tője tárgyalásokat is folytatott az irányban, hogy a Tatter sálit a fővárostól bérbe vegye és ott kora tavasszal előadásokat rendezhessen. Beketow Mátyás cirkuszigazgató e hírek birtokában azonnal beadvánnyal fordult a főváros tanácsához és a belügyminiszterhez és hivatkozva a magyar cirkuszok nehéz helyzetére, arra kérte az illetékes hatóságokat, hogy a jelentkező külföldi társulatoktól tagadják meg a beutazási és játszási engedélyt. A beadványt támogatta az Állatkert igazgatósága is, amely tudvalévőén a fővárosi cirkuszok bérlet­díját élvezi. Az Állatkert vezetősége elsősorban a fő­város szempontjából, anyagi okokból tartotta szük­ségesnek állásfoglalását bejelenteni a külföldi cirku­szok beengedése ellen. A beadványokkal, foglalkozva, a főváros tanácsa határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy utazó vándorcirkuszoknak közteriiiet elfogadására engedélyt nem ad, mert a cirkuszok letelepedése, egyrészt egészségügyi berendezési hiányok miatt meg nem engedhető, más­részt a vándorcirkuszok letelepedése a nézőtéri be­rendezés kezdetlegességei, a ponyvasátor-szerkezet, az istállókban levő takarmány- és szalmakészletek könnyű éghetősége miatt tűz- és életbiztonsági szem­pontból veszélyes. De ezenkívül a főváros érdekeire nézve sem kívánatos az utazó cirkuszoknak Buda­pesten való letelepedése, mert ezek a fővárosi tulaj­donában levő, nagy üzemi költséggel dolgozó és itt adózó cirkuszok jövedelmezőségét esetleg csökkentik és ezáltal e bérlemények értékességét is hátrányosan befolyásolhatnák. Ennek következtében a tanács átírt a belügyminisz­terhez és a főkapitánysághoz, hogy külföldi cirkuszok­nak beutazási engedélyt és vándorcirkuszoknak ját­szási engedélyt ne adjanak. A.Z eladósodott Budapest. A zálogházak forgalma a nyomor óriási emelkedését mutatja. Milyen mértékű a „gazdasági szanálás“ eredménye? Hivatalos nyilatkozatok, népgyüléseken elhang­zott szónoklatok sokszor hitették el a néppel, hogy kezdenek javulni a közállapotok, a gazdasági viszo­nyok s napról-napra könnyebb lesz a megélhetés. A szanálás nyomán nem nagyon láttuk beigazolva ezeket a kijelentéseket s nem hittünk a szónokok szavainak sem. Most azután kezünkbe került a hi­vatalos statisztika, amely úgy látszik,' mégis azt igazolja, hogy a látszat csal s dacára, hogy naponta tucatjával ugranak a Dunába az élettel megbirkózni nem tudó emberek, mégis csak jobbak a viszonyok, mint 2—3 év előtt voltak. A statisztika, amelyről itt szó van. az árverési csarnok önkéntes aukcióinak eredményét tiinteti fel sokatmondó számadatokkal. Kiderül ebből a kimuta­tásból, hogy a legutóbbi évben már sokkal keve­sebb tárgyat árvereztek el, mint 2—3 évvel előbb. Ebből azt a konzekvenciát lehet levonni, hogy csak­ugyan kedvezőbb lett a gazdasági helyzet, már nincs annyi nyomorgó, nincs annyi éhes ember, aki a zálogházban elárverezett értéktárgyából akarja utolsó ebédjét megfőzni. De lehet az érem másik oldaláról is megvilágítani a számadatokat s az ár­verések csökkenését talán annak is lehet tulajdoní­tani, hogy nagyon sok szegény c-inbernek elfogyott az utolsó párnája is. s azért lett kevesebb az elárverezett tárgyak száma, mert már nem volt mit a zálogházba vinni. De be­széljenek helyettünk maguk a számok. 1923-ban eladtak a zálogházi önkéntes árverése­ken 1,116 ékszert, 57,898 ingóságot, és 3,901 bútor­darabot, összesen 882 millió értékben, 1924-ben már majdnem duplájára emelkedett a zálogba vitt tárgyak száma. Ebben az évben 2,228 ékszert, 51,717 különféle ingóságot. 5,506 bútort árvereztek cl 5,804 millió értékben. 1925-ben már csak 1,746 ékszer, 29,836 egyéb ingóság és 4,460 bútor került önkén­tes árverés alá és értékük fejében 5,330 millió folyt be. Volt a tárgyak között festmény, ékszer, szobor, porcellán, gyermekjáték, sok fehérnemű, fényképező­gép, útikészlet, fegyver, .hangszer, könyv, sőt 338 keletázsiai tárgy is. A fenti statisztikából azt látjuk, hogy önként ke­vesebben vitték kalapács alá féltett lakberendezé­süket, kedves tárgyaikat, de mint az alábbi statisz­tika mutatja. a kényszer már sokkal több holmit vont a zálog­házakba, a legutóbbi évben, mint azelőtt. Ez a táblázat már az igazi nyomor kifejezője s ebből az tűnik ki, hogy minden ellenkező kijelen­téssel szemben nem álltunk talpra, nincs szanálva a gazdasági élet. és sokkal több ma a nyomorgó, mint bármikor volt. A zálogházak pontos Kimutatása szerint a forga­lom számszerűleg a következő volt: Zálogfelvétel Zálogkiváltás Árverés ékszer ingó ékszer ingó ékszer ingó 1921. 179,063 379,358 196,122 385,382 — — 1922. 161,050 322,029 184,558 354,782 784 2,581 1923 149.058 246.168 160,971 268,258 383 684 1924, 140,402 255.058 112,555 207,364 142 310 1925. 306,729 548,040 210,385 434,046 2,665 4,494 Ez az érdekes kimutatás szomorúbban beszél min­dennél a pesti nyomorról. Pásztor Mihály, az ,,El­adósodott Budapest“ kitűnő írója nagyon fájdalmas tényeket állapíthatna meg ebből a néhány szám­adatból. Egisiőr© nem teszik ki a kereskedőket az izraelita hitközség telkén épült Uzletházbél A főváros egy évre meghoszabhiíotta a szerződést. A fuvaros 1909-ben a pesti izraelita hitközségnek adományozta a dohányutcai templom körül levő be­építetlen telkeket, azzal a kötelezettséggel, hogy a telkeken kisebbméretű templomot, kultúrpalotát és leányiskolát építtet. A főváros és a hitközség között létrejött szerződés az építési kötelezettséget idő- hatarhoz kötötte, ezt azonban a hitközség a köz­bejött háború miatt nem tarthatta be, minthogy sem a háború alatt, sem azóta ilyen nagyszabású épít­kezéseket végrehajtani nem lehetett. A hitközség közvetlenül a kommün bukása után a szerződés érvé­nyességének meghosszabbításáért folyamodott a fő­városhoz, akkor azonban a tanács egyáltalában nem tárgyalta a kérvényt, később pedig, amikor a szer­ződésben foglalt teljesítési határidő lejárt egysze­rűen ' visszakövetelte a hitközségtől a telkeket. A hitközség erre nem volt hajlandó és pert indított a főváros ellen uj teljesítésű határidő megállapítása érdekében. A hitközség a pert mindhárom fórumon megnyei te és a Kúria kötelezte végérvényesen és jogerősen a fővárost, hogy az építkezések' megkez­déseié es befejezesd e új teljesítési határidőt szabjon a hitközségnek. Közben a telkeken üzletházak épültek. Az üzlet­helyiségek felszabadításáról szóló miniszteri rendelet megjelenése után a hitközség figyelmeztette az üz­letház bérlőit, köztük elsősorban a Gyermekvédő Ligát, hogy az üzlethelyiségeket a legközelebbi ne­gyedben felmondja, mert a ’fővárossal; való szerző­dése értelmében most már haladéktalanul hozzá akar kezdeni templom, a kutúrpalota és az iskola építéséhez. Az érdekelt kereskedők a Liga vezetésével a fő­városhoz fordultak és arra való hivatkozással, hogy hiába teszi az üzletek felszabadításáról szóló ren­delet az üzleteket felmondhatókká, egy éven belül új üzlethelyiségeket nem kaphatnak, ezért arra ké­rik a fővárost, hogy további egy esztendővel hosszabbítsa meg a hit­község a szerződést, nehogy az őket a szerződés kényszerítő hatása alatt üzlethelyiségeikből kitegye. A főváros tanácsa leg­utóbbi ülésén foglalkozott a kereskedők kérésével s miután azt méltányosnak találta, a zsidó hitközség­gel való szerződés érvényességét további egy esz­tendővel meghosszabbította. LANG l. Gépgyár Rt. Félsfabil gőzgépek, Stabil gőzgépek, Gőzturbinák, Gőzkazánok, Dieselmoíorok, Kompresszorok, Gőztárolók, Vegyipari gépek, Economiser ek, Közlőművek, Csővezetékek, VASHORDÓK. ^VVVWV^vVVVA/VVVVWVWVWWVVVVVvH W/AW AA/VVVVVWVVV/^/VVWVVVVv Budapest, V. kér., Vilmos császár-úf 76. szám. Telefon 62—5). Budapest székesfőváros útjait special-Impregno!-ola- jaival szabadalmazott eljárás szerint porfalanífja. H 'AA/v^v\A✓\/V\AA/^*AA/•-^A/wV\^^✓VvVv^^VWtt WVvVvW vSMAMAMA/VvVNAVwV\A(W BENJÁMIN Cfr. vas- és gépnagykereskedés Cégtulajdonosok: BOROS JÓZSEF és NYITRAI FERENC. Budapest, Vili., Kun-utca 5. Telefon : József 8-85. HUTTER HERMANN SZ1TAÁRU, SZÖVŐ- ÉS SODRONYFONÓ-IPAR Szőrszövőde: Szentendre. Budapest, VIII., ]ózsef-utca 38. — Alapítva 1879. TEUDLOFF-DITTJRICH BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTYÚ- ÉS GÉPGYÁR R.-T Gyár és központi iroda : Kispest, Üllői-úf 220—222. Gőz-, gáz- és vízarmaturák, szivattyúk minden faja, teljes ön töző és víztelenítő (ármentesítő; berendezések, légsűrítők és lég­ritkító k , tűzoltósági szerek, köztisztasági eszközök, közegészség- ügyi szerek, általános gépészeti osztály, vas- és fémöntode. LEPTEK JÁNOS vasszerkezet- és vasárugyár BUDAPEST, X., ASZTALOS SÄN00R-UTCA 8. TELEFON: J. 33-60, 61-69. GYÁRT mindennemű híd- és középítési vasszerkezeteket, lakatosárukat, redőnyöket, kovácsárukat. — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerű idomvasablakoknak. ZWARG JÓZSEF és TÁRSAI mérleggyár Budapest, III,, Szépvölgy-ufca 8. sz. Telefon: T. 40—89. Alapíitatott 1882. — Ajánljáx az államilag hitelesített .Gránát« és .Kubus« védjegyű elismert elsőrangú gyártmányú egyen­súly-, tizedes- és százados-mérlegeket a legjobb és legolcsóbb kivitelben. Szállítunk hitelesített la-méter rudakat. — Áraján­lattal készséggel szolgálunk. DRABEKFERENC GÉPMŰHELYE Budapest, Vili., Gólya-utca 8. - Telefon: József 88-82. Gőzgépek, benzin-, nyersolaj- és gázmotorok, valamint auto­mobilok, traktorok és szántógépek javítása. Gépalkatrészek készítése minta vagy rajz szerint. Dugattyúk, dugattyúgyűrűk, szeleporsők, fogas-, kúp-, csavar- és csigakerekek készítése. Parafakőgyár R.-t. ezelőtt: Kleiner és Bohmayer Budapest, Vili. kerület, Főherceg Sándor-tér 4. Telefon : József 1 — 14 vagy József 1—16 Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat. Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló. LAZARUS ISTVÁN kötél- és hevedergyártó Budapest, II., Tégla-utca 6. szám. (Saját házában) Elvállal minden e szakmába vágó munkákat. OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T, Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. | TELEFON: József 8—32 és József 8—31. S GYŐR, Telefónok: 201, 202, 203 MAGYAR WAGGON- ES GÉPGYÁR RT. BUDAPEST, V., Deák Fereno-utoa 18. Telefónok: T, 43-00, L .979-49. mb a ~~ 1, 3, 5 tonna hordképességü Teherautók Pótkocsik 1 Autóbuszok ififfíuul Speciálkocsik ^ A magyar utaknak A magyar utaknak lenlobban megfelelő autó legjobban megfelelő autó Szolid kivétel, gazdaságos üzem, előnyös árak és feltételekI Ajánlati felhívások cégünkhöz olmzendök. Képviseletünk nlnoson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom