Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-16 / 7. szám
—— 6 Független Budapest 1927. február i6. Újjáépítik a Siklót. Személy- és teherszállítás a Várba. - Fellendül a várbeli élet. - 400,000 pengőben kerül a sikló modernizálása. A Budai Hegypálya modernizálásának terve nem mai keletű. Hosszú idő óta foglalkoznak a fovaros vezetői ennek az 57 esztendős közlekedési eszköznek az újjáalakításával s most végüli elérkezett az idő amikor ez a szándék meg is valósul. Paulini Alfréd, a sikló igazgatója készítette el a nagyszabású terveket a sikló modernizálására vonatkozóan. Paulini Alfréd tervezete a fennálló hiányosságok megszüntetése mellett a sokkal gazdaságosabb üzem és a nagyobb bevételi lehetőségek következtében a jelenlegi viteldíjak esetleges mérséklését is lehetővé fogja tenni. Az érdekes tervezet szerint a jelenlegi két párhuzamos, körülbelül' 97 méter hosszú és 48 méter emelesi magasságú pálya alul a Sikló-utca szintjéig, fent pedig a Szt. György-tér szintjéig meghosszabbíttatnék, aminek következtében az emelési magasság cca. 55 méterre, a pálya hossza pedig cca. 110 méterre növekednék. A jelenlegi jobboldali vágányon csak személyforgalom lebonyolítására szolgáló 50 személy befogadására alkalmas kocsi közlekedne kétperces időközökben. A kocsi teljesen független lenne a másik vágányon levő járműtől, nem úgy, mint most, amikor egymás kiegyensúlyázására mindkét vágányon egyidejűleg megy le és fel a két kocsi. A pályát 50 másodperc alatt futná be a sikló. A kocsikat úgy konstruálnák, hogy egyazon kocsiba egyszerre, de más helyen történnék a ki- és beszállás. Ezidőszerint a sikló maximálisan 900 utast képes óránkint felszállitani, míg a modernizálás esetén egy kocsival; óránkint 1,500, a másik vágányon levő teherszállító jármüvei pedig 4,500 utas szállítására tudna berendezkedni. A sikló nemcsak személyforgalomra, hanem teherszállításra is be akar rendezkedni az átalakítással kapcsolatban. Az üzem gazdaságossága miatt kooperációt keres az autóbusszal, hogy kikerülje e két közlekedési eszköznek az egymás ellen való konkurenciáját. A tervezet szerint a hegypálya nagyobb terheket, így autóbuszokait is képes lenne a Várba emelni. A Várba közlekedő autóbuszok ez esetben nem a hosszú és emelkedő Albrecht-úton mennének a Várba, hanem a Lánchídon átérve, a siklót vennék igénybe. Egy autóbusz felszállítása 70 fillérbe kerülne a siklón, míg a számítás«; szerint, ha az autóbuszok tengelyen tennék meg az utat a Lánchídtól a Szt. Györgytérig, csak az elfogyasztott benzin többe kerülne, nem számítva az olajfogyasztást és a hosszú nehéz utón történő gumikoptatást. E szerint nemcsak az autóbuszüzem és a sikló járna jól. hanem a közönség is. mert 4 perc helyett egy perc alatt érne fel a Várba. A teherszállító járműn nemcsak autóbuszokat, hanem más közlekedési eszközöket és terheket is szállítanának, ami a Várbeli lakosok szempontjából sok előnyt és megtakarítást jelent. Különösen télen mutatkoznának a teherszállító sikló eiönyei, amikor a legnagyobb nehézségek árán sem lehet terherszállító kocsikkal a Várban levő utcákat megközelíteni. A tervezet szerint egy métermázsa hasznos súly {elszállítása körül- belül 2 fillérbe kerülne, ami nevetséges összeg a mai szállítási díjakhoz képest. A már eddig beérkezett tájékoztató ajánlatokból megállapítható, hogy a sikló átalakításának költsége nem fogja meghaladni a 400,000 pengőt, sőt ennél valamivel kevesebb lesz. A személyszáb lítási bevételi, ha csak a Szt. István-napot vesszük figyelembe, s óvatosságból csak a jelenlegi teljesítmény háromszorosát vesszük számításba, ezen a napon 5,000 pengővel fog megnövekedni. A napi teherszállítást 1000 tonnára becsüli a tervezet, ami 10 fillléres tarifa mellett évi 36,000 pengő bevételt eredményezne. Hogy a tervbevett teherszállításokkal! a Szt. György-tér artisztikus kiképzése és ünnepi csöndje ne zavartassák, azért a tervező csakis íelielé irányuló teherforgalomra akar berendezkedni, a felérkező kocsik azonnali továbbhaladásának biztosításával, úgy, hogy a Szt. György-téren nem lenne várakozó jármű. A miniszterelnöki palota előtt az új sikló részéről csakis egy artisztikusan kiképzett várócsarnok lesz. ahonnan egy nagy kilátó ablakon át a város panorámájában lehet majd gyönyörködni. A felső állomáson levő gépházat a Szt. György-tér szintje alatt pinceszerűleg helyezik el, úgy, hogy' egyáltalán nem lesz látható s így az összhangot nem zavarja. A jelenlegi favázas várópavillont természetesen lebontják s helyébe csak a pálya aknaszegélyén elhelyezett bástjyafalszerü védőkorlát kerül. Megalakultak a közkórházakat felülvizsgáló vegyesbizottságok El fog tűnni a közkórházak deficitje. Mint ismeretes, a népjóléti miniszter a legutóbbi években állandóan kifogásolta a fővárosi közkórházak költségvetését s sokallotta az előirányzott kiadásokat. Ennek következtében a mindenkori ápolási díjakat lényegesen alacsonyabban állapította meg, mint amennyit a közgyűlés kért. A differenciák folytán a kórházak deficitje egyre növekedett s ez anyagi romlással fenyegette Budapest kórházait. A főváros többszöri felterjesztésére a népjóléti miniszter elhatározta, hogy véget vet a kórházak körüli folytonos anyagi harcnak s elrendelte, hogy vegyes bizottság vizsgálja felül a kórházak minden természetű kiadásait. Kz a bizottság hivatott megvizsgálni, mely kiadások nélkülözhetők, melyek szükségesek és a tapasztalatok alapján dönt majd a miniszter a kórháza ápolási díjak miként^ való megállapításáról. A vegyes bizottságot most állították össze, még pedig 4 albizottság keretében. Az orvosi albizottság tagjai lettek; Csilléry András, Körmöczy Zoltán, Berkes Jenő. Kiár Zoltán bizottsági tagok. Dávid Mihály miniszteri osztály- tanácsos, Wenhardt János kórházi központi igazgató és Salamon Géza tanácsjegyző. A műszaki albizottság tagjai Petrovácz Gyula, Zimmermann Dezső bizottsági tagok, Kulcsár Győző műszaki tanácsos, Fiízy Rezső és Schuber Gyula főmérnökök. A számvevőségi albizottság tagjai lettek Krizs Árpád és Kiár Zoltán bizottsági tagok, Könye György, Nagy-Molnár István, Varga Ferenc, Lővenstein Leó számvevőségi főszámtanácsosok és Ábrahám Károly segédhivatali igazgató. Az élelmezési albizottságba Bozóhy Ádám és Krizs Árpiád bizottsági tagokat, Reich Samu élelmiszerüzemi igazgatót, Bodolay István igazgatót és fölmért Mátyás kórházi élelmezési szakfelügyelőt delegálták. A vegyes bizottságok ezen a héten kezdték meg a közkórházaknál működésüket. A tanács nem hajlandó leszállítani a rakodópartok díjait. /V belügyminiszter autonómiasértö leiratai a óvároshoz. — Junktim a partbérek és a szubvenció között. A Budapesten székelő hajóstársaságok és a fő- vaios tanácsa között harmadik éve folyik a harc a drágán megállapított rakodópartdíjak miatt. Még 1924-ben a közgyűléstpótló tanácsi határozatot ho- zott a _ következő, 1925. évre érvényes partbérleti dijak tárgyában. A határozatot a MFTR. és a Duna- (jozhajozasi - Társaság megfellebbezték és fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy Budapest hajóforgalma a háború befejezése után bekövetkezett okoknál fogva nagymértékben megcsappant és a békebeli _ forgalomnak csak csekély töredékét teszi ki. Ennélfogva az 1925. évre megállapított partbérek- röl a hajóstársaságok azt állították, hogy meghaladják azt a határt, amelyet a budapesti liajóstár- saságok a főváros hajózási forgalmának, általában a magyar közgazdaság érdekeinek sérelme nélkül elviselhetőnck tartanak. Különösen sérelmezték azt, hogy az 1925. évi partbérek megszabásának alapjául szolgáló 1912. évi partbérek az egyes partszakaszok használhatósági fokához mérten újból sza- bályoztattak, aminek következtében sok helyen 50%-os emelés történt. Kifogásolták a társaságok azt is, hogy a helyi és átkelési járatok céljára szolgáló kikötőhelyek béreit a főváros szintén felemelte. A tanács a hajóstársaságok fellebbezését hivatalból visszautasította, majd a beadott felfolyamodást közgyűlési hatáskörében szántén figyelmen kívül hagyta. A vállalatok erre közvetlenül a belügyminiszterhez fordultak panasszal, aki leiratot intézett a fővároshoz, melyben megállapította, hogy a főváros eljárása, amellyel a fellebbezést elutasította, szabálytalan volt. Felszólította- ennélfogva a tanácsot. hogy. hozzon új határozatot a partbérek ügyében, egyben pedig az előző közgyűlési döntést hatályon kívül helyezte. A főváros foglalkozott a belügyminiszter leiratával s megállapította, hogy a leirat érdemi részében sérti Budapest autonóm hatáskörét. A közgyűlés határozatára feliratot küldött a tanács a belügyminiszterhez, amelyben kérte, hogy álláspontját vegye te vízió alá s hagyja jóvá a partbérek ügyében hozott 1924. évi közgyűlési határozatot. A belügyminiszter azonban ezek után sem változtatta meg álláspontját, hanem újabb leiratot küldött a fővároshoz, amelyben most már szigorú hangon követelte előbbi intézkedésének a végrehajtását és új közgyűlési határozat hozatalát. A. főváros most már kénytelen-kelletlen köteles újra foglalkozni a kérdéssel -s a közgyűlés új határozatot fog hozni. A tanács azonban ennek ellenére sem hajlandó megváltoztatni az 1924-ben megállapított béreket s bár új közgyűlési határozatot hozat előterjesztésében mégis azt javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság másodszor is erősítse meg az eredetileg megállapított partbéreket. Hivatkozik a tanács arra. hogy a partbérek elsőízben történt megállapításánál figyelembe vették az akkori nyomasztó gazdasági helyzetet, amikor az ipar a legnagyobb válsággal küzdött. Figyelembe \ ették azt a különleges helyzetet, amelybe a hajós- társaságok a háború után jutottak, mikor egyrészt kitiltották őket a megszállott területek belvizeiről, másrészt pedig a körülöttünk keletkezett új államok jól szubvencionált hajóstársaságaik által úgy személy-, mint teherforgalmuk nagyrészétől megúsztattak. Igaz ugyan, hogy a partbéreket felemelték, ezt azonban a tanács azzal indokolja, hogjr 1894-től 1914-ig változatlanok voltak a bérek. Már pedig 1894. óta a partszakaszok kiépültek, megépült az Erzsébet- és a Ferenc József-híd. ami nz egyes partszakaszok használhatóságát nagymértékben emelte s^ ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Erre való tekintettel javasolja a tanács, hogy a ^ rakodópartok 1925. évi béreit teljes egészében változatlanul hagyja meg a közgyűlés. A hiiggctlen Budapest értesülése szerint a partbér kérdése békés megoldást fog nyerni, amennyiben junktim készül a partbérek és a helyi hajózás után megállapítandó szubvenció kérdésében. Schlesinger József épületüveges és képkeretező Budapest, V., Arany János-utca 18. Telefon : L. 983—37. LAUFES FERENC ÉS BÉLA Budapest, VIII., József-körút 19. Telefon: József 4-97 Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk. E EEEEESEEEEEEEEEEEEE BIELE K. LÁSZLÓ Telefon: József 92— 78. LPÜLETÜVEGEZÉSI VÁLLALK OZŐ fiS TÁBLAÜVEGKERESKEDŐ Iroda : BUDAPEST, VII., NEFELEJTS-UTCA 45. chlque-s£.' Lakás: IX. kerület, Üllői-út 119. szám. 57,218. KOPP FERENC BUDAPEST, VI., SZÉKELV BERTALAN-UTCA 25. volt Dalnok-utca. Telefonhívó: 125—68. Elvállal: templom- és profánablakok festését, üvegedzési és műüvegezési munkákat. Bogyó István és képkeretező. BUDAPEST, Vili. KERÜLET, JÓZSEF-UTCA 9. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat a legjutányosabb árak mellett. NEMES GYULA képherefező és épüleíüveges Budapest, Vili., Baross-utca 9. Calvin-térnél. Tel: J. 123-78. UKOVA LAJOS ÉPÜLETÜVEGES BUDAPEST, IX., LÓNYAV-UTCA 48. SZÁM. Telefon: József 63 -75. Angster József és Fia Pécs orgona- és harmőniumgyár r.-f. Készít új orgonákat művészi kivitelben. Pneumatikus átépítések. Mindennemű javítások. Új homlokzatsípok Tisztítás, hangolás, orgonák karbantartása. Harmóniumok részletre 2,800,000 K feljebb. Budapesti Iroda: IV., Semmelwels- utca 10. Telefon : 139—34. 1,000 ú| orgona. 60 éves múlt.
