Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-22 / 51-52. szám
16 Függeilen Budapest „Meg kell indulnia a teremtő munkának, mert különben elsorvad a polgárság életereje.“ — A Dolgozd Polgárok Pártjának szerdai pártvacsorája. — Fel kel! rázni a polgárságot abból a letargiából, amely megüli a lelkeket. A politikai elet újra megindult az egyes' pártokban és mindenütt nagy várakozási izgalma üli meg a lelkeket, mert a közvélemény teljesen tájékozatlan a tóvárosi politika jövő sorsát illetően. A kormány folyton halasztja az új fővárosi törvény tervezetének ismertetését és a sok ellenőrizhetetlen hír között olyan is akadt már, amely szerint: a törvény revíziója bizonytalan időre teljesen lekerült a napirendről. , , ilyen légkörben tartotta meg a múlt hét szerdáján nagyszabású politikai társasvacsoráját a Dolgozó Polgárok Pártja is. A párthelyiséget teljesen megtöltötték a párt hívei, akiknek lelkes tapsai között nyitotta meg az estélyt R. Virágh Géza ügyvezető elnök. B, Virágh Géza őszinte szavakkal mutatott rá arra, hogy az utóbbi időben a polgárságon a nemtörődömség lett úrrá. Nem elvétett, hanem általános jelenség ez, amit csak azzal lehet magyarázni, hogy a polgárság vagy meg- undorodott a botrányoktól tarkított közügyekől, vagy csalódott vezéreiben, vagy ha ezek az okok nem állnak fenn, úgy a „minden-mindegy“ álláspontjára helyezkedtek. Fel kell jajdulni ennek láttára, mert nagyon szomorú az az állapot, amikor a polgárság nem törődik saját sorsával, saját jövőjével. Pedig épp a mai nehéz időkben kellene összefognia az egész polgárságnak, hogy hallassa szavát a közügyek hangzavarában és maga döntse el a jövőjét. A továbbiakban felhívta B. Virágh Géza a polgárságot, hogy változtassa meg ezt a sajnálatos hangulatot, mert a tömegek nemtörődömsége elkedvetleníti a harcos vezéreket is. Majd a Dolgozó Polgárok Pártjának közgyűlési szereplését és működéseinek eredményét vázolta nagy vonásokban s rámutatott arra a bizonytalanságra, amelyet a fővárosi törvény küszöbön álló revíziója teremtett a várospolitikában. Dr, K!ár Zoltán emelkedett ezután szólásra, akit a nagyszámú hallgatóság abból az alkalomból, hogy kiszabadulása után újból megkezdte közéleti működését, nagy ovációban részesített. Beszédében nagy fájdalmának adott kifejezést a felett, hogy hosszú távolléte után azt kell hallania« hogy a polgárság közönyös lett a közúgyekkel szemben. Kétségbe kell esni a kispolgárság jövője felett, ha ez a letargia állandósul. Maid nagy lelkesedés közepette emelkedett hangon tett fogadalmat, hogy '.az a- száj, melyet némaságra akartak kárhoztatni, újra megnyílik, az a kar. amelyet le akartak törni, újra lendülni fog, hogy újra szolgálja a kispolgárság mindennél fontosabb érdekeit. Dr. Posta Sándor volt a következő szónok, aki az általános poltikai helyzetet ismertette. Súlyos szavakkal ecsetelte a középosztály nyomorúságát és. fájdalommal állapította meg., hogy a belülről elhangzó jajkiáltásokat senki sem akarja meghallana A közönség közönyét illetően hangsúlyozta, hogy nem az a fontos, hogy hányán hallgatják a szónoklatokat, hanem az, hogy hány fül hallja meg a megrázó szavakat. Rámutatott arra a súlyos körülményre, hogy a mai pártok vagy osztály, vagy feiekzeti szempontból képviselik a polgárságot. A tőke és a bérmunkásság két malomköve között az intelligens középosztálynak el kéíl pusztulnia. A továbbiakban fejtegette a Dolgozó Polgárok Pártjának programmját sí nagy koncepciójú közgazdasági érveléssel mutatott rá arra. hogy a dolgozó polgárság gazdasági talpraállítása az egyedül lehetséges nemzetgazdasági Programm, amely a termelés és. a fogyasztóképesség fokozásával érhető el. Az eszköz erre az állami és a városi közmunkák megindítása, ami a nagy pénzfelesleg mellett nehézségbe sem ütközik. Latinák Jenő mindenben csatlakozott Posta Sándor kitűnő okfejtéséhez és statisztikai adatokkal igazolta a mai gazdasági rendszer sorvasztó hatását. Nem az a fontos, hogy az államkassza 208 millió pengős felesleggel rendelkezzen, hanem arra van szükség, hogy ennyi értékű produktív munkával segítsenek a kereskedelem s az ipar nyomorúságos helyzetén. Dr Kollmann Dezső lendületes szavakkal a kispolgárság tömörítését sür- gpttCi, majd Gyárfás Oszkár mondott a párt vezetőségének a tagok nevében köszönetét és indítványára a párt vezetősége elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlésen indítványt terjeszt elő a pénzfeleslegek felhasználásával az .állami és városi közmunkák azonnali megindítása érdekében. Nem lesz béke a főváros és Klebelsberg gróf között folyó harcban. A főváros saját terveit akarja megvalósítani a Lágymányoson. A kultuszminiszter tervei ellenkeznek a főváros városrendezési programmjával. A lágymányosi holt Dunaág területének feltöltóse a közelmúltban nagy viharokat váltott k,i a főváros közgyűlésén Mint ismieiretesi, a kultuszminiszter azt követelte a fővárostól, hogy a város saját költségén töltse fel ezt a vizenyős területrészt, mert a kormány ide akarja építeni az országos természettudományi központi tetepet. A feltörés költségei több millió pengőt tettek volna ki, amit a város néhány éven keresztül lett volna köteles fedezni. Erre való tekintettel ;az új költségvetésbe már fel is vettek 400',000 pengőt, mint a feltöltési költségek első 1928. évi részletét. A közgyűlés pártjai szokatlan egyhangúsággal elvetélték a város hozzájárulásának gondolatát és törölték a költségvetésből a 400,000 pengősi előirányzatot. A kultuszminiszter ezek után több nyilatkozatban ||,jelentette, hogy a főváros szükkeblüségé- ből levonja a konzekvenciákat és a természettudományi te. epet Szegeden vagy Debrecenben építteti fel, amely városok sokkal áldozatkészebbeknek mutatkoznak, mint a főváros. A valóságban azonban a kultuszminiszterben még mindég él a remény, hogy a főváros illetékes fórumai revízió alá veszik álláspontjukat és hajlandók lesznek a feltöltési költségek vállalására. Ebben a hitben most ,;,s folynak a tárgyalások a főváros és a kultuszkormány közt. ENAULT speciális gyorsteherautói 1V2-2’|. tonna teherbírással villamos öninditással és világítással, négy kerékfékkel, raktáron EIMAN BUDAPEST, V., VÖRÖSMARTV-TÉR 3. A lágymányosi telkek, kérdése azonban nem merül ki egyedül a feltöltési költségek körül folyó vitában. A miniszter és a főváros közt heves viták folynak arról is. hogy milyen célra használják fel a hatalmas lágymányosi területeket. A kultuszminiszter már egész sereg leiratot intézett ez ügyben a városhoz s minden alkalommal megmásítja előző terveit. Léig először arról volt szó, hogy a műegyetemtől a Boráros-téri a; tervezett hídig eső területen, amely részben a főváros, részben a kincstár tulajdona s nagyrészt feltöltetlen állapotban van, az új ter- mészettudmányi intézetet és a természettudmányi múzeumot helyezik el. Az országos növénykertet szintén erre a helyre tervezte a miniszter. A főváros ezzel szemben a dunaparti területrészeket az álllandó kiállítás céljaira kiválttá biztosítani és ezért vásárolta meg súlyos milliárdokért a Nádor-kertet, hogy az államot a dunaparti területrészekért ézekből a telkekből kárpótolja. időközben a kultuszminiszter is beleegyezett abba, hogy a Nádorkert területéből kapjon megfelelő .nagyságú telket a fiivészkert számára. Szó volt arról is. hogy a füvésízkerten kívül létesítendő Nemzeti Stadion is a Nádorkert telekkomplexumain létesüljön. Ebbel a kultuszminiszter már nem egyezett bele, mert a fiivészkert céljaira a Nádorkert teljes egészét magának követelte. Hivatkozott arra, hogy a londoni füvészkert 182, a berlini 73, a müncheni fiivészkert Bedig 28 holdnyi területen létesült, tehát Budapesten is megfelelő nagyságéi terület szükséges a fiivészkert kiképzéséhez. Később a kultuszminiszter további 400 méter szélességű dunaparti területrészt követelt a fővárostól az összekötő vasúti tűd mellett s ennek' elten étien hajtandó lett volna a Nádorkert egy részéről a füvészkert hátrányára lemondani. Itt kezdődött azután az az ányagi természetű konfliktus. amely a közgyűlésen nyert folytatást, mert a kultuszminiszter a Nádorkertröl való lemondás ellenében 90,000 négyszögölnyi dunaparti terület feltöltését kívánta, amelyből jelenleg még 80,000 négyszögméter víz alatt áll. A miniszter 1 () éves határidőt jelölt meg a terület feltörésére s a költségeket teljesen a fővárosra akarta hárítani. Számításai szerint a feltöltés költségei mintegy 6 millió pengőt tettek volna ki. viszont a főváros számításai szerint a 3 millió köbméter feltöltő anyag és ta munkabér költsége 1927. december 22. Kirschenbaum Gusztáv Fia pala-, cserépfedési és tető-jókarbantartási vállalat BUDAPEST, VIII., BEZEREDY-utca 10. Telefon : József 321-33 legalább 9 millió pengőt emészt fel. Ha ezt a követelést a főváros teljesítené, 20 év alatt felépítené a kormány ezen a területen az Eötvös Lóránt-geofizikai intézetet, a természettudományi intézeteket. a N&mzeii Múzeum ásvány-, növény- és állattárát s megvalósítaná az országos növény kertet is. Annyit megjegyzett a miniszter, hogy az építkezések végrehajtásánál, városrendezési szempontból, figyelembe venné a főváros kívánságait. A főváros minden tekintetben visszautasítja a kultuszminiszter terveit és javaslatait. A városrendezési ügyosztály most elkészült jelentése kifejti,, hogy a lágymányosi területeken mindenekelőtt az állandó kiállítási területet akarják megvalósítani, hogy megfelelő elhelyezést nyerjen a nemzetközi vásár s méltó környezethez jusson a kereskedelem és ipar árutermelése. A közmunka- tanács által is elfogadott városrendezési tervekben már régen úgy döntöttek, • hogy az állandó kiállítási terület a lágymányosi telken létesül, beleértve azt a területet is, amely a tervezett Boráros-téri' hídtól az összekötő vasúti hídig terjed. Annak idején megállapodás is történt arra vonatkozóan, hogy a Nádorkert területét megkapja az állam a növénykert céljaira, az állandó kiállítási terület pedig a Duna felé eső telkeken létesül. Sőt abba is beleegyeztek az összes illetékes fórumok, hogy a még rendelkezésre álló területen az összekötő vasúti hídon túl, a Nemzeti Stadiont építik fel1. A tervek szerint a Nádorkert 61,000 néglyszögöles területéből a növénykert céljára 36,000. a Nemzeti Stadion céljára 18,000, közutak és két városi bérháztömb céljára pedig 7,000 négyszögölnyi területet szántak. Ezek a tervek tehát mind halomra■ dőlnének, ha a dunaparti területeket most a tudományos intézetek építésének céljára engednék át. A városrendezési ügyosztály természetesen egész súlyával tiltakozik a kormány szándékai ellen. A kiállítási területet megcsonkítani, vagy rosszul elhelyezni nem lehet. A magyar iparnak és kereskedelemnek nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy a nemzetközi vásár keretében, vagy más kiállításokon, megfelelő miliőben mutassa be fejlettségiét és versenyképességét. Tervszerűen ezeknek az érdekeknek szolgálatába kell állítani a főváros természeti és fekvésbe'li értékeit is. A legalkalmasabb helyre, a legmegfelelőbb környezetre kell állítani kiállításainkat, hogy magával a kerettel és- annak elhelyezésével1 fokozzuk azok hatását. A főváros hékvésbeli adottságának legnagyobb értéke a Duna és ezt a semmivel nem ' pótolható keretet, a jövő nemzedék számára szánt kiállítási területtől elvonni nem lehet. Ezért a főváros nem tekinthet el attól az eredeti elgondolástól, hogy a kiállítási területet a Duna mentén és a lágymányosi, területem, a növénykert és a Stadion pedig a Nádorkert területén nyerjen elhelyezést. Ami a természettudományi és egyetemi intézményeket illeti, ezeket a műegyetem és a Boráros-téri híd tengelyében tervezett főút közötti területen, a múzeumokat pedig az álllandó k1,állítási területnek a híd felé vezető főútja mentén kellene felépíteni. A főváros leszögezi azt a tényt is. hogy a víz alatt fekvő lágymányosi területek 38,000 négyszögölnyi részét a közmunkák tanácsa köteles feltölteni. Ezek után a városrendezési ügyosztály azt javasolja. tartsa fenn a főváros ebben a kérdésben továbbra is eredeti álláspontját, folytassa továbbra is a megkezdett előkészítő munkálatokat a tervezett Boráros-téri hídhoz vezető főút, a Budafoki-út, az összekötő vasúti vonal és a Dunaflart között létesülő állandó kiállítási terület kialakítása érdekében s mindenekelőtt folytassa továbbra is az e területbe eső magán-telkek kisajátítását. Az állandó kiállítási terület ilyen módon mintegy 133,000 négyszögölnyi területen valósulna meg.
