Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-11-02 / 44. szám
XXII. évfolyam. 1927. november 2. 44. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ... ... 20 pengő == 250.000 korona. Fél évre ............... ÍO pengő = 125.000 korona. ______Eg yes szám ára 40 fillér — 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 3U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Kossuth Lajos ragyogó képe gyújt világosságot a mai magyar éjtszakában: feltámad a fény, amelyet véka alá akartak rejteni. Krisztust eltemették és a harmadik napon mégis feltámadt. Kossuth Lajost naponkint elföldelik, de hiábavaló a sírásók munkája: a koporsóból kitör és eget kér, gyújt, világít, tiindöklik, Kossuth Lajos feltámadt. És azok, akik legbuzgóbban temették, most ünnepük. Felveszik a fekete ruhát, ünneplőbe öltöznek és sietnek „megjelenni“. Szobrát körül- állják, ajkukon Kossuth Lajos szent neve, de belül... belül nem éreznek semmit, csak gyűlöletet, bosszúságot, mert Kossuth Lajos nem nekik támadt fel. Az ő számukra a szabadság és népjog hőse halott, nem hiszik el, hogy Kossuth Lajos feltámadhat, amikor ők olyan jól eltemették. Jú.dások és Tamások állnak a szobor talapzata körül, árulók és hitetlenek, akiknek nem kell az eszme, akik csak sajátmagukat látják és nem hiszik el, amit látniok kellene. Pedig feltámadt. Most lép ki a sírjából, még erőtlen, még halvány és a szobor körül állók még kísértetnek hiszik, aki csupán rémíteni jár fel sírjából. De mi tudjuk, hogy nem szellem, hanem élő valóság, mert mi hittünk benne elejétől fogva, mert mi rajongó tanítványai voltunk mindig. Tudjuk, hogy a mester feltámadt és tudjuk, hogy élni fog örökkön örökké,, mert a megmaradt maréknyi magyarságnak ő az Üt, az Igazság és az Élet. Az ünneplő sereg elvonul majd a szobor alól, a kelletlenül megjelentek levetik az ünneplő ruhát és vele együtt az álarcot, amelyet erre a napra vettek fel. Csak erre a napra. Mert úgy gondolják, hogy az ünnep után következik újból a régi hétköznap, a frázisok, jelszavak és hazugságok hétköznapja s folytathatják ott, ahol elhagyták. A reakció ernyedetlen csapatai ott settenkednek a szobor árnyékában, farizeus képpel ünnepelnek s aztán elmennek vissza otthonukba: dolgozni Kossuth Lajos ellen. Milyen kicsinyek és milyen vakok! Lehet-e letagadni a napot az égről? Lehet-e elhinni, hogy azért, mert felhők takarják el, örökké borús, fénytelen lesz a világ? Ügy látszik, lehet. De csak nekik lehet, a struccoknak, akik homokba dugják a fejüket, de annak, aki várva várja a Megváltó eljövetelét, aki tudja, hogy örök és halhatatlan az, aki. ma feltámadt, annak hozsánna zeng a lelkében, dalos imádság, amely ellenállhatatlan erővel szakad fel a szívből. Nem, nem lehet többé letagadni a magyar égről Kossuth Lajost, nem lehet többé elrejteni a napfényt. Áttört a sötéten gomolygó fellegeken, elűzi a sötétséget és világít. Még nem teljes a fénye, a baglyok még huhognak, de nemsokára riadtan menekülnek, mert vége az éjt- szakának, virrad. A fehér márványtömeg, amely arra van hivatva, hogy Kossuth emlékét hirdesse, néma és hallgatag. Ez a szobor nem mondja meg, ki volt és ki lesz nékünk Kossuth Lajos. Ezen a szobron Kossuth Lajos miniszter, egy a sok közül. Nem az, aki a magyarság lelkében él: óvatos megalkuvás ez a szobor, amely nem Kossuth Lajost hirdeti, hanem a kort, amelyben a szobrot felállították. Kossuth Lajos óriási jelentőségéből nincs semmi sem ebben a szoborban, elhallgatja, eltitkolja ellőttünk, mint ahogy a hivatalos ünneplők is hallgatnak, titkolóznak. Nem mondják el, hogy lelkűknek nincs köze Kossuth Lajossal, hogy mást mond az ajkuk, mint a szívük. De nem a szobor dönti el Kossuth nagyságát, mint ahogy a fehér márványtömb, amelyből a szobrot faragták, sem adja meg a művészi alkotás jelentőségét. Kossuth Lajos él és uralkodik, Kossuth Lajos világít és ragyog felénk nemcsak ezen a napon, hanem mindig, amíg csak magyar él e földön, időtlen időkig. A rideg márvány tömeg nem teszi sem nagyobbá, sem aktuálisabbá Kossuth Lajos alakját, amelynél szentebb és felségesebb alakja nincs a magyar történelemnek. De azért vigyázzanak a kelletlen ünneplők: a márvány - Kossuth elindult, lelépett az emelvényről é'S itt van köztünk. Mi már látjuk,, csak ők nem akarják meglátni. Vezérek a fórumon. — II költségvetési vita. — Sipőcz polgármester expozéja és a pártvezérek felszólalásai. — Az autonómia védelmében nincs pártkülönbség. A költségvetés tárgyalása a közgyűlésen is hosz- szabb időt vett igénybe, mint amennyire eredetileg számítottak. A törvény szerint november 1-re fel kellett volna terjeszteni a kész költségvetést, de a vita elhúzódása miatt még ma szerdán is hajnalig fog ülésezni a törvényhatósági bizottság. A sok tárgyalásnak — örömmel állapítjuk meg —- mégis van némi eredménye, mert a közgyűlésen elhangzott szónoklatok még tartalmasabbak még nívósabbak voltak, mint a pénzügyi bizottság vitája. A főváros lakosságának megelégedésére swigá'Aat, hogy az összes pártok versenyeztek a terhek mérséklésében és közhasznú indítványok előterjesztésében. Az idei költségvetési vita teháu minden körülmények között hasznos eredményekre fog rámutathatni. A közgyűlés első napján a gáz- és elektromosmüvek költségvetését tárgyalták le s ennek során egyhangúlag hozzájárult a törvényhatósági bizottság a villanyegységárak 10%-os leszállításához. Sipőcz Jenő polgármester Dr. Baracs Marcei volt, aki hatalmas lendületű beszédében többek között ezeket mondotta: — A polgármester expozéja csak öregbítette a személye iránti tiszteletet, mert nincs tiszteletreméltóbb valami, mint a meggyőződéshez való hűség, a felelősségérzés tudata, különösen akkor, ha az autonómia iránti hűségből fakad. A polgármester népszerűtlen feladatot vállalt, amikor szembeszállt a húsfogyasztási adó eltörlésével a közgyűlésen. De felesleges a polgármester aggodalma, mert ennek az adónemnek az eltörlése nem vonhatja maga után az adóprés fokozottabb munkáját. Beszélt az adminisztráció hibáiról, sürgette a népgondozás kiterjesztését és a népjóléti központ visszaállítását. Nem elég. hogy mentőállomásokat létesítünk a Dunán az öngyilkosok részére, az élni és dolgozni akaró embereket is' meg kell mentenünk. Sürgette az ipar és kereskedelem támogatását, a hitelek nagyobb mértékben való kiutalását. A politikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy az új törvényhatóság kizárólag választott tagok- hnl állhat c nem alanulhat kinevezési rendszeren. Dr. BARACS MARCEL a nagy költségvetés vitájának bevezetéseként ismét hatalmas expozét tartott s nagyrészt megismételte a pénzügyi bizottságban mondott programmot. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztási adó eltörlése nagy pénzügyi veszélyeket rejt magában, mert ez a lépés könnyen a költségvetési egyensúly felborulására vezetne s e helyett inkább azt javasolta, hogy fokozatosan hajtsák végre ennek az antiszociális adónemnek a leépítését. Igyekezett rámutatni arra, hogy a pénzügyi bizottság által összeállított egyensúly csak papíron van meg, és nem reális. Aggodalmát fejezte ki abban a tekintetben ás, hogy ha a közgyűlés, túlságos magasan sízabja meg az adóhozadékot, akkor a hatóságok kénytelenek lesznek annak biztosítása végett kíméletlenül behajtani az adókat a lakosságon. Már pedig ez sem szociális', sem gazdasági szempontból nem volna kívánatos. Sipőcz polgármester expozéját — amelyet a meggyőződés erejével adott elő — a baloldal is rokonszenvesén fogadta. A nagy expozé után a pártok vezéroi tartották meg beszédeiket. A demokrata párt vezérszónoka A polgármester kinevezésének tervét erélyesen vissza utasította, mert szabad városnak szabad polgármester való. Az összeférhetetlenségi kérdésben sürgette a jogi összeférhetetlenség megállapítását. Az új törvényben meg kell akadályozni, hogy az egyik párt tagja más pártba léphessen be. ha mandátumáról le nem mond. Dr. Kozma Jenő, a. közséigii; polgári párt elnöke szintén magas ívelésű felszólalással vezette be a költségvetés általános vitáját. A közszolgáltatásokat le kell szállítani, az antiszociális adókat meg kell szüntetni, mert ez most már nem halogatható. Minden pártnak össze kell fogni, hogy ebben a kérdésben a tanács ellenállását legyűrjék. Feleslegesnek tartja azokat az aggodalmakat, mintha a terhek mérséklése folytán veszélybe kerülne a főváros pénzügyi helyzete. Beszéde során hosszasan foglalkozott a készülő fővárosi törvénytervezet 'intézkedéseivel. különösen a választási kérdéssel foglalkozott bővebben. A régi n kozma ienő fővárosi törvény rendelkezései Dr' J már idejüket múlták s ezért szükség van egy új, modern törvényre, A közgyűlési választás által való tisztáijilást csak a polgármesterekre és a tanácsnokokra tartja szükségesnek, míg SIPŐCZ JENŐ Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
