Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-07 / 36. szám
XXII. évfolyam. 1927, szeptember 7 36. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............ 10 pengő = 125.00« korona. __Egyes szám ára 40 fillér1 — 5.000 korona. Fele lős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: . Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Kezdődik, uraim, kezdődik, tessék besétálni. A színpad, amelynek függönye idáig le volt bocsátva, újból eleven lesz és megindul a játék, amely hol komoly, hol tréfás, hol drámai, hol meg egyenesen nevettető. A színházakkal egyidőben Budapest is megkezdi az új szezont s a héten már színre is kerül a műsor egy-két drámai feszültségű slágere, amelyet izgalommal les a főváros népe. A szezon megkezdődik, az azonban még egészen bizonytalan, hogy meddig tart a mostani társulat szezonja. Lehet, hogy mire újból eljön a nyár, már egészen új társulat fog a színpadon ágálni s a mostaninak már csak a híre lesz meg. Soha bizonytalanabb jövője nem volt még társulatnak, — azaz pardon: törvényhatósági bizottságnak, — mert nem lehet tudni, hogy mely napon szűnik meg a működése. Boldogtalan az az anya, kinek fia városatya, mert nem tudni, mely órába esik a csirizes tálba. A csirizt most kotyvasztják a belügyminisztériumban és „új fővárosi törvény“ a neve. Hogy mi minden lesz benne, az ma még a szakácsok titka, akik sürögve forgolódnak a boszorkánykonyha üstje körül, ahol a főváros jövendője rotyog és amely alá a tüzet a főváros autonómiájának megmaradt hasábjaiból rakták. Hogy mi minden lesz benne, azt nem tudjuk, mert a szakácsok dodonai orcával és misztikus félmondatokkal leplezik valódi szándékukat. De, hogy mi nem lesz benne, azt tudjuk: kimarad belőle a kovász, a demokrácia és nem lesz benne semmiféle íz és'tápláló erő, nem lesz benne egy cseppnyi sein a liberalizmusból. Ehelyett bizonyára kevernek bele egy csomónyi reakciót, hogy élvezhetetlenné tegyék, mint ahogy a denaturált szeszbe mindenféle élvezhetetlen anyagot tesznek, hogy be ne fogadhassa az emberi gyomor. Mi, a főváros dolgozó népe, tétlenül és idegenül nézzük, mit készítenek részünkre, mert hiszen azzal senki se törődik, hogy mi a mi valódi érdekünk és akaratunk. Azaz, csakis ezzel törődnek. Csakis azzal, hogy elzárják ennek az érdeknek és akaratnak érvényesülése elől az utat. Az aknát, amellyel felrobbantják az autonómiát, most fúrják a belügyminisztériumban, és csak természetes, hogy nem figyelmeztetik az ellenséget — már mint a főváros népét — arra, hogy mikor és hol robban majd az akna, amelyet titokban készítenek. Legyünk készen arra, hogy az akna még ennek a szezonnak a folyamán robbanni fog, de hogy kit és mit hogyan talál, arra nem készülhetünk el. A főváros ellenzéki pártjai, akiknek lelkében az autonómia fogalma még régi szépségében ragyog, egymást figyelik és nem igen vetnek ügyet arra a furcsa zajra, amely a föld alól iitő- dik hozzájuk. Szétszórtan, erőtlenül csatároz- nak. a helyett, hogy egy frontban, egy gondolatban egyesülnének a döntő küzdelemre, amelyet az autonómiáért kell megvívni. A támadó ellenség közös. Ennélfogva a védekezésnek is közösnek kell lennie, egységesnek és erősnek. A főváros dolgozó lakossága megköveteli azoktól, akik az ő képét viselik, hogy egész erővel harcoljanak érte, necsak félkézzel, félerővel. Ebben a közgyűlési évben dől el Budapest jövője, Budapest élete. Ezt az életet meg kell menteni, vagy legalább is mindent meg kell kísérelni, hogy megmenthessük a főváros alkotmányos életét. Hogy sikerül-e, hogy győzünk-e majd a nagy küzdelemben, azt nem tudhatjuk, de kötelességünk egész erőnkkel hadba szállni. Elbukhatunk s akkor elbukik a főváros önkormányzata is, de ,,si dcficiunt vires, tarnen lau- dancla voluntas“. Az akaratot, a becsületes, igaz, végsőkig elszánt védekezést meg kell kísérelnünk. közgyűlés otrenzivaia a Talbot-cenJrálé tervezett megoldása ellen. A Talbot-tigy tárgyalásával kezdődik a törvényhatóság őszi munkája. —* A főváros összes pártjai egységes állásponton vannak ebben a kérdésben. A centráléiiak Budapesten kell meg’épiilnie. Szentember 9-én véget ér a városháza két és félhónapos nyári szünete és az új munka megindulásának komoly jeleként ezen a napon már rendkívüli közgyűlésre ii! össze a törvényhatósági bizottság. Mindjárt az első közgyűlésen nag’yfontosságú tárgy kerül megvitatásra, nevezetesen a Talbot-centrálé ügye. amellyel! a Független Budapest már annyiszor foglalkozott nagy részletességgel és kimerítően. A városházi pártokat rendkívül élénken1 foglalkoztatja ez a kérdés és különösen a szociáldemokrata párt merült bele , a centrále-ügy gaz'daságj vonatkozásának alapos tanulmányozásába. A szociáldemokrata párt telje.sen elfogadja azokat a szempontokat, melyeket a Füg génén Budapest hasábjain kifejtettünk . s rendületlenül követeli, hogy a létesítendő centrálé minden körülmények között Budapesten vagy a főváros közelében épüljön. A kereskedelmi miniszter mint ismeretes s mint már megírtuk. kész helyzet elé akarja áilítani a fővárost s a város szakértőinek mégiibifgatasa nélküli Bán- hidán akarja felépíteni az erőműtelepet, ahol hír szerint, az alapozási munkálatok már meg is kezdődték. A kormány eljárása ellen akar most tiltakozást provokálni a szociáldemokrata párt és ezért határozott úgy. hogy rendkívüli közgyűlést hivat össze a centrálé ügyében. A pártvezetőség 40 aláírással ellátott levélben kérte a oolgármestertől a közgyűlés egybehívását s a polgármester ennek a kívánságnak eleget is tett. Szeptember 9-én], pénteken űi össze a szünet után elsőízben a törvény- hatósági bizottság s a közgyűlés napirendjén egyedül a centrálé.kérdés szerepel, A közgyűlésen Ripka Ferenc főpolgármester fog elnökölni, aki ezzel szintén befejezi nyári szabadságát. ;Az elnöki megnyitóban beszámol majd mindenről, ami a szünet alatt történt, a két és fél hónap nagy halottait fogja elpare,ntální. A közgyűlés minden pártja, még a Ripka-párt is egységes a cenírálé-kérdésben s így bizonyára egyhangúan fog megnyilatkozni a törvényhatósági bizottság azon megdönthetetlen szükségszerűség mellett, hogy az elekrtomos centrálé kizárólag Budapesten épülhet fel. Péntekig valószínűleg visszaérkeznek a 'londoni és németországi tanuimányútjukról a kiküldött bizottsági tagok, Borvendégh Ferenc tanácsnok és Deutsch Lajos vezérigazgató, a.k.ik tapasztalataik alapján kétségtelenül a budapesti megoldás mellett fognak érveket fejsorakoztatni. A városi biztosítások botránya. A tanács felrúgta a közgyűlés egyhangú határozatát, és egy évvel prolongálta a biztosítási szerződéseket. — A legközelebbi közgyűlésen B. Virágh Géza interpellál ebben az ügyben. A főváros biztosítási ügyében váratlan esemény történt: a közgyűlés megkérdezése nélkül, de nyilvánvalóan annak akarata ellenére a tanács a jövő év végéig önhatalmúlag meghosszabbította az összes városi biztosítási szerződéseket. Az ügy előzményei ismeretesek. Még a folyó év április havában a költségvetés tárgyalásának során és a biztosítási törvény életbelépése előtt néhány héttel B. Virdgli Géza bizottsági tag indítványt tett a közgyűlésen és javasolta a főváros biztosítási ügyeinek egységes rendezését. Tarthatatlan volt az az állapot, hogy a főváros vagyontárgyai teljesen rendszertelenül, egyesek jóval értékükön alul, mások viszont értéküknél jóval nagyobb összegekre voltak biztosítva. A közgyűlés el is fogadta az indítványt, amely szószerint így hangzott: 1. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, terjesszen sürgősen részletes kimutatást a közgyűlés elé a főváros és annak összes hivatalai és üzemei által a legutóbbi öt esztendőben (1922—1926.) kifizetett különféle kárbiztosítási díjakról, valamint arról, mennyi kártérítést kapott a főváros a biztosításokból kifolyólag. Az öt év alatt fizetett és kapott díjak aranykoronára átszámítva kerüljenek a közgyűlés elé. 2. Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy a biztosítási törvény 15. §-ának rendelkezése értelmében a törvény életbelépésétől számított 30 napon belül éljen összes biztosításainál a felmondás jogával. hogy ezáltal a továbbiakban szabad kezet biztosítson magának. Az indítványhoz a tiszti főügyész javaslatára a tanács nevében a polgármester is hozzájárult, és így megállapítható, hogy a közgyűlés teljes egyhangúsággal tette magáévá B. Virágh Géza indítványát. Ennek megfelelően a tanács utasította az egyes ügyosztályokat, hogy a hozzájuk tartozó központi, avagy fennhatóságuk alá tartozó üzemi biztosításokat a törvény által1 megszabott időben. 1927. évi december hó 31-ére mondják Jel. Ez meg is történt. Azokban az esetekben' pedig, melyekben a biztosítás még ez év vége előtt járt volna le, 1927. év végéig ideiglenes biztosításokat kötött a tanács. Várospolitikai körökben, de különösen az érdekelt biztosító társaságok nagy érdeklődéssel várták, miként fog ezek után a főváros biztosítási kérdése megoldódni. Szó volt ugyanis arról, hogy a város vagy áttér az önbiztosítási rendszerre s e célra biztosítási alapot létesít, vagy önálló iövárosbiztosító intézetet alapít, ahol az összes városi épületeket és vagyontárgyakat bebiztosították volna. Harmadik megoldás is kínálkozik a főváros részére, és ez nyilvános versenytárgyalás kiírása lenne, amelyen a főváros összes biztosító- intézetei részt vennének. , , Minthogy a közgyűlés követendő magatartásával az érdekelt biztosító társaságok nem voltak tisztában, koncentrikus harcot kezdtek az első két megoldási mód ellen. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
