Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-31 / 35. szám
1927. auguszfus 31. Függeilen Budapest 5 Az útépítési ipar veszedelme. Trösztbe tömörültek a nagyobb útépítési vállalatok. Mit mond a főváros útépítési ügyosztálya? A trösztök sorába új hatalmas alakulat lépett, amely a közelmúlt napokban alakult meg és céljául tűzte ki az összes állami és városi útépítési munkák megszerzését. Az új gazdasági érdekeltség a Hazai Útépítő Vállalat R.-T., röviden Huvart néven alakult meg és máris magában foglalja az ország nagy útépítő vállalatainak tekintélyes csoportját. A tröszt alapítói között szerepel a Hirsch Mihály r.-t., az Országos Építő r.-t.. a Burkoló és Útépítő r.-t.. a Magyar Építő r.-t., a Hidegaszfalt Útépítő r.-t.. az Erdélyi és Vajda mérnökség, az Építőipari r.-t'., az Országút Építő r.-t., a Fábián, Somogyi és György cég. a Magyar. Wayss és Freytag r.-t.. a Gál és Táncos mérnökség, valamint a Frank Emil, Spányi Ernő, Fónagy Béla-féle útépítő vállalatok. Több műegyetemi tanár is résztvesz az alapítók között. így dr. Bresztovszky Béla, a műegyetem dékánja, továbbá Méhes Zoltán és Kopeczek György egyetemi tanárok. Széles körökben keltett nagy meglepetést a hatalmas vállalkozási megalakulása és különösen állami és városi részről fűznek, aggodalmas kommentárokat a tröszt létrejöttéhez, Az alakulat ugyanis — mint már előbb is említettük — azzal a bevallott céllal létesült, hogy minden verseny legyűrésével magához ragadja az összes városi és állami útépítési munkákat. A trösztben tömörült nagy vállalatok névsora bizonyos mértékben garantálni is látszik, hogy ezt a célt az alakulatnak sikerülne elérnie, mert hatalmas tőkét tud mobilizálni s kétségtelen, hogy kezdetben minden erejét súlyos áldozatok árán is oda koncentrálná, hogy a konkurrenciát az egész vonalon letörje. Az alakulaton kívül álló közép- vagy kisvállalatok nem sokáig bírnák az iramot és előbb utóbb bekövetkezne ezek összeomlása s a piacon ott állana egyedül és diadalmasan b versenytárs nélküli útépítő tröszt. Hogy ez milyen következményekkel járna az államra és a városokra nézve, az ma beláthatatlan. A közhatóságok ki lennének. szolgáltatva a konkurencia nélküli tröszt üzleti politikájának. Ez ellen már most meg kellene tenni a szükséges védekező lépéseket, mert elsősorban az állam és a városok s ezek között legfőképen a főváros jelentős anyagi érdeke a kisvállalatok megmentése Elbukott a főváros a villamos centraléért vívott harcban. Bánhidán épül fel a centralé. A kelenföldi telep kibővítésére szánt 20 millió A Talbot-centralé ügye a jelek szerint végérvényesen, visszavonhatatlanul elérkezett a megoldáshoz. Sajnos, a kivitel módja nem egyezik a főváros érdekeivel, sőt egyenesen annak ellenére döntöttek az illetékes faktorok ebben a nagyfontosságú és messzire kiható kérdésben. Hiábavaló volt a főváros vezetőségének és a törvényhatósági bizottságnak minden ellenkezése, minden érve: a kormány a maga akaratát érvényesítette és a centralét Budapesttől távol, Bánhidán építteti fel. A főváros befejezett helyzet elé lett állítva s nem marad más hátra, mint beletörődni a megváltoztathatatlan. számukra kedvezőtlen 'és áldozatokat igénylő helyzetbe. A múlt héten értesült a tanács a kormány visszavonhatatlan döntéséről s a közlés nyomán elhatározták, hogy a város képviselőit Londonba küldik a Talbot-csoporttal való tárgyalások céljából. A helyzet megváltoztatását a főváros) most már nem remélheti ugyan, de mégis igyekszik a ránehezedő súlyos terheket bizonyos vonatkozásban enyhíteni. Legfőképen azt akarja elérni a főváros, hogy a centralé építkezésének irányítását az angolok bízzák a budapesti elektromosmüvek vezetőségére s a technikai kivitel módozatainál is a döntő szót a budapesti elektromosmüvek mondhassák ki. Annál is inkább szükség van erre a felhatalmazásra, mert tudvalevő, hogy az elektromos centralé áramtermelésének nagyrészét a főváros lesz kénytelen átvenni. tehát elsősorban a fővárost illeti meg az erőműépítkezés irányítása. Az ez irányú tárgyalásiok lefolytatására a tanács Borvendég Ferenc tanácsnokot, Deutsch Lajost, az elektromos müvek vezérigazgatópengőt a centralé építési költségeire fordítják? ját és Szikla Gézát, a kelenföldi telep igazgatóját küldte ki Londonba. Mint a Független Budapest legutóbbi száma jelentette, a főváros képviselői az elmúlt héten már elutaztak s mintegy 3 hétig maradnak távol. Útjukban elkísérték őket Kakujay Károly, Scheuer Róbert és Joanovits Pál bizottsági tagok, akik tekintettel arra. hogy a magyar centralé a fővárostól távol fog létesülni, a nagy külföldi városokban az elektromos távvezetékeket fogják tanulmányozni. München, Köln, Berlin. Hamburg és több más nagy német város szerepel az út programmjá- ban. A tapasztalatok alapján határozzák majd el, hogy miként építik meg Budapest és Bánhida között a hatalmas áramvezetéket. Miután a centralé építése az elintézett kérdések közzé tartozik, nyitva marad egy másik nagy kérdés, még pedig az, hogy milyen összeggel lesz kénytelen a főváros hozzájárulni a nagy mű alkotásának költségeihez? Különböző fantasztikus számokról terjedtek már el eddig is hírek, a konkrét és hiteles választ azonban erre is a kormány parancsoló szava fogja kimondani. Annyi tény, hogy súlyos anyagi megterhelést jelent Budapestre a Talbot-centralé. amellyel csak az angolok csinálnak jó üzletet. Hogy a főváros, miből fedezi majd a nagy hozzájárulási költséget, arról eddig még nem esett szó. Nagyon valószínű, hogy erre a célra fordítják elsősorban azt a 20 millió pengőt, amit a külföldi kölcsönből akartak a kelenföldi telep fejlesztésére felhasználni. A helyzet következtében teljesen feleslegesnek látszik a kelenföldi telep bővítése. A Talbot-centralé ügyéhez lesz még néhány szava a közgyűlésnek, különösen amikor a kérdési anyagi oldalának megvitatására kerül sor. PÁSZTY IMRE fémőntö telepén Alapítva 1912. KISPEST, KLAPKA-UTCA 38. Alapítva 1912. un i ii i mii i in iiiiiiiiin ni i in 111 uiiiiiiii i ii in i ii ii ni ii i ii mi ni in mii i ii 1111 mi ni i uhu TRAUSZ HENRIK szobafestő- és mázolómester Telefon : J. 339—27. BUDAPEST, VII., GARAY-TÉR 9 n i iiiiii111ii i ii i ii ii ii iiiiiiiiiii ii ii ii ii n ii ii ii ii iiiiiiii ii i ii ii ii ii i iiiiiiniii11 ii ii 1111 n n ii iCZEIZEL és ELISCHER szobafestő és díszítőfestő mázoló és ércfényező műhely BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY-UTCA 8. SZÁM. Telefon : Lipőt 992—70. LIKTOR FERENC festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon: József 349—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását. Készít minden e szakmába vágó munkákat. FRATRICHEVI3H ISTVÁN díszítő-festő és mázoló Elvállalja templomok, épületek, lépcsőházak, kávéházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. „ Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. Ez a hely JÓFOLDY TIBOR mázolómester Budapest, VII., Péterffy Sándor-utca 15. hirdetése részére van fenntartva. LERCHNER ES TOROK szobafestő és mázoló BUDAPEST, VI. KÉR., PETNEHÁZY-UTCA 44. H. telefon : 913—88. BÁLINT SÁNDOR szobafestő és mázoló Budapest, VII., Akácfa-utca 25. Telefon : J. 306—71. Számos elismerőlevél! Állandó műhelykiállítás! festő-, mázoló- és fényező m. Schuller János Lakás: Budapest, L, Lejtő-út 11. szám. Műhely és anyagraktár: I., Alkotás-utca 18. szám. Telefon : T. 227—02. üvegcsiszoló- és tükörgyár r.-t. Budapest, Vili., Koszorú-utca 30. Telefon: József 324-97 üvegfestészeíi és iparművészeti műterem !KOPP FERENC BUDAPEST, VI., SZÉKELY BERTALAN-UTCA 25. volt Dalnok-utca. Telefonhívó : 125—68. Elvállal: templom- és profánablakok festését, üvegedzési és műüvegezési munkákat. CZ1KORNYAI GYULA üvegezési vállalata Budapest, VII., Kertész-utca 23. Telefon : ]. 416-64. NEMES GYULA képkerefező és épületüveges Budapest, Vili., Baross-utca 9. Calvin-térnél. Tel: J. 423-78. KOVÁCS VENDEL első magyar-finn tükör- és üvegcsiszológyár BUDAPEST, KŐBÁNYA, X., CSERKESZ UTCA 3. Telefon: József 389-13. Bogyó István és képkeretező. BUDAPEST, VIII. KERÜLET, JÓZSEF-UTCA 9. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat a legjutányosabb árak mellett. HANTOS TESTVÉREK R.-T. FESTŐ., MÁZOLÓ- ÉS TAPÉTAZÓ-IPARÜZEME Telefon: L. 994-51. Budapest, VI-, Horn Ede-Utca 5. Telefon: L. 985-23 a fenyegető veszedelem elől. A főváros számára nem lehet közömbös, hogy hatalmas útépítkezéseit hogyan, milyen körülmények között és milyen árban adja vállalatba. Ha a tröszt megkezdi működését. rövid idő múlva már nem is kellene versenytárgyalásokat kiírni, mert azon nem lenne más ajánlattevő, mint az útépítő tröszt. Az árakat pedig ez a legyőzhetetlen- nek látszó alakulat diktálná, ami bizonyára érezhető nyomot hagyna a főváros útépítési költségvetésében. Egyébként a városháza útépítési ügyosztályán a következőket mondották az útépítési tröszt alakulásával kapcsolatosan: — A főváros nagy meglepetéssel értesült az útépítő tröszt megalakulásáról s még nagyobb megdöbbenéssel jutott tudomására a trösztnek az a célja, hogy magához ragadja az összes közjellegű útépítési munkákat. Egyelőre nem tehetünk mást, minthogy a várakozás álláspontjára helyezkedjünk és felfigyeljünk a tröszt működésére. Ha azt látjuk, hogy az új alakulatnak az a célja, hogy elsöpörje a kis vállalatokat, melyek eddig nagy megelégedésünkre olcsó árakon végezték a közmunkákat s ezeknek tönkretételével önkényesen megszabott árakon akarja monopolizálni az útépítéseket, úgy megtaláljuk a módot a tröszt tevékenységének ellensúlyozására. Az állam már amúgy is célzásokat tett arra nézve, hogy saját kezelésben hajtja végre az útépítéseket. Ha a trösztöt csakugyan ilyen ! célok vezérlik, akkor a főváros számára sem marad más hátra, mint ehhez a lépéshez folyamodni. A tröszt elleni esetleges küzdelemben kitűnő fegyver lesz a főváros kátrányozó és bitume- nező telepe, mely eddig is árnivelláló működést fejtett ki. Szükség esetén ezt az üzemet a főváros oda fejleszthetné, hogy saját rezsiben végezhetné el az útépítéseket. Reméljük azonban, hogy aggodalmaink nem válnak valóra s a tröszt tevékenysége nem fog átlépni azokon a határokon, amelyen belül veszélyeztetné a kis vállalatok egzisztenciáját és a főváros érdekeit.