Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-31 / 35. szám
XXII. évfolyam. 1927. augusztus 31. 35. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... ÍO pengő = 125.00» korona. Egy es szám ára 40 fillér — 5.000 korona._______ Fő szerkesztő: B. VIRAGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József 1/5—82. , Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. Pakots József Virilizmus, új ügyrend, klotür és pénzbírság r~j az új fővárosi törvényben. Legújabb hiteles híradások a készülő fővárosi törvényjavaslatból. Komoly és nagyjelentőségű, szinte szózatszerű cikket írt a „Független Budapest“ legutóbbi számában. Az a zűrzavaros helyzet, amely ma a városházán uralkodik: a komoly ellenzéki liberális front hiánya, Bárczy példátlanul álló és meg nem bocsátható szaltomortá- léja, amellyel a liberális ellenzék vezéri székéből átugrott a kormány ölébe, az érdemes és értékes ellenzéki férfiaknak a közgyűlésen való széttagoltsága, végül mindezeknél fogva a főváros közönségének egyre fokozódó bizalmatlansága a liberális irányzat képviselőivel szemben: mindezeknek a felismerése adta Pakots József kezébe a tollat, hogy aggódó lelkét feltárva, megfontolásra késztesse a szétszórt ellenzéket: mit kell tennie, ha megfogyatkozva, talmi ékszereitől megfosztva, vissza akarja szerezni az ellenzék részére azt a nimbuszt, amelyet önző és haszonleső politikai stréberek és síberek lelkiismeretlenül megtépáztak. Pakots felhívásának máris örvendetes visszhangja támadt. Készséggel állapítjuk meg, hogy a kommunális politikának Budapesten tartózkodó komoly ellenzéki férfiai úgy üdvözlik ezt a riadót, mint amely letargiájukból életre és cselekvésre szólítja mindazokat^ akik a reakció elleni küzdelemben már-már feladták a harcot, de most megint beállanak azok sorába, akik a közérdek és közéleti tisztaság jegyében önzetlen, harcot folytatnak a városi reakciós kormányzat ellen. Mindaz, ami a városi politikában az elmúlt két esztendő alatt történt, rendkívül sok tanulsággal szolgál azoknak, akik az eseményeket nem csupán figyelemmel kísérték, de a történéseket alaposan boncolókés alá is vették. Két év alatt minden megváltozott a városházán. Nagy elváltozásokon ment keresztül minden párt; az azelőtt hangosak elcsendesedtek, a kezdetben csendesek hangot kaptak és nyilvánvaló, hogy ezek az elváltozások a többségbe került ellenzék komoly magatartásának volt az eredménye. De lassan-lassan átszlvárogtak a politikai konc- lesők a kormánypárt vizeire, a bomlási procesz- szus az ellenzék elerőtlenedésére, elkedvetlene- désére vezetett, és ma ott állunk, hogy az engedelmes kormánypárti táboron kívül nincsen kompakt ellenzéki tábor, amely az egység hatalmas erejével vétót kiáltana annak a törekvésnek, amely teljes megsemmisítéssel fenyegeti a főváros önkormányzatát. Talán mégis! Lázár Miklós, Vétmbéry Rusz- tém, Vértes Emil és a többiek megnyilatkozása, akik már visszhangot adnak Pakots felhívására és azok, akik még csak ezután fognak tudomást szerezni az ellenzék összefogásának elmaradhatatlan szükségességéről, azzal a hittel és reménységgel biztatnak, hogy a liberális ellenzék felismeri a helyzet súlyosságát, tudatára ébred hivatásának és a főváros népével szemben vállalt becsületbeli kötelességének és minden melléktekintet félretételével összefog a fővárosra váró súlyos veszedelmek eliminálására. A városházi politika életében hosszú idő óta nem mutatkozott olyan élénkség, mint amilyenre most van kilátás. Teljesen érthető ez a lázass készülődés és túlfeszített izgalom, mert olyan események küszöbén állunk, amelyek sorsdöntőik lesznek e város jövő fejlődésére. Ötvenöt esztendő után most kerül sor egy új fővárosi törvéiiy megalkotására s ez a tény megmozgatja a város minden élő szervét, mert az új törvény mikénti megalkotásától függ Budapest jövendője. Évtizedek óta aktuális téma várospolitikai körökben a fővárosi törvény revíziója s erre a nagy munkára most került sor. Ezekben a napokban felszínre kerül tehát minden kívánság, rá fognak mutatni a hibákra, a szükségletekre s az új törvénytől várják minden bajnak az orvoslását, mihden szükségletnek a kielégítését. Az új törvény tervezete közben már el is készült és a kodifikátorok fnost gondolkodnak azon, mit lehetne még beleszúrili a paragrafusok közzé, vagy milyen felesleges intézkedést lehetne a tervezetből kihúzni, mielőtt a végleges javaslatot az ország színe elé terjesztenék. A foltozgatás állandóan folyik az ideiglenes szövegen s mindennap nyilvánosságra kerfll a törvény-, előkészítők egy-egy új Miete. mely állítólag paragrafusok formájában nyer elhelyezést az új törvényjavaslatban. Olyan nagyjelentőségű változtatások kerültek be rövid idő alatt a tervezetbe, hogy mire az végleges formát nyer, egészen másként fog hangzani, mint a hogyan azt a törvény- készítők eredetileg elgondolták. A hatalom legfőbb birtokosat, úgylátszik, napról-napra nagyobb bátorságra kapnak s mindennap jobban közelednek eddig titkolt szándékuk megvalósításához: a főváros autonómiájának teljes megsemmisítéséhez. Az új fővárosi törvényjavaslat, mint az eddig nyilvánosságra jutott adatokból kétségkívül megállapítható, nem céloz egyebet, mint a fővárosnak a kormány korlátlan uralma alá helyezését, röviden: a fővárosi autonómia teljes megszüntetését. A Független Budapest hónapok óta minden számában részletesen foglalkozott a fővárosi törvényjavaslat előkészítésének minden mozzanatával s cikkeinek sorozata hű képét mutatja annak a megfontolt és átgondolt tervnek, miként készítette elő a kormány lépésről-lépésre a fővárosi autonómia sírgödrét. Előbb nem volt másról szó, mint a változott viszonyoknak megfelelő új törvény létrehozásáról, amely nem terjedt volna ki másra, mint az adminisztráció modernizálására. Később már arról beszéltek, hogy a készülő törvény alapján új községi választást rendelnek el a bizottsági tagok változatlan létszámával, majd hírek terjedtek el a közgyűlés választott tagjainak kétharmadára csökkentéséről, tisztújításról, a közgyűlés hatáskörének megnyirbálásáról s szinte koronája ezeknek a terveknek az a hiteles formában elhangzott hír. hogy az új fővárosi törvény a polgármester és főpolgármester állását egyesíti és a polgármesteri állást az eddigi választás helyett egyszerű kinevezés útján tölti be. Ugyanez a hiteles forrás a városi számvevőség államosítását is hirdeti s olyan tervekről számol be, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kormány az egész fővárosi ügyvezetést állami mintára, a kinevezési rendszer alapján óhajtja megszervezni. Ez volt a tegnapi helyzet, ami1 csak annyiban változott meg máig, hogy a kormány még tovább halad a főváros önállóságának megszüntetése felé vezető úton s még az utolsó mellékajtót is igyekszik elzárni, amelyen át a főváros számára egy kis szabad levegő tudna beáramlani. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy a belügyminisztériumban végérvénj^esen elhatározták a törvényhatósági bizottság taglétszámának csökkentését. még pedig nem az eddiginek 2U-áira, hanem a felére. 160 tagból állana a törvény szerint az új közgyűlés s ebben a választott tagok száma még Us-ánál is kevesebb lenne a jelenleginél, mert a mostani 250 választott tag helyett az új fővárosi törvény csak 80 városatyát engedélyez a főváros számára. Amíg tehát egy-egy választókörzet 10—12 városatyát választhatott, a jövőben csak 3—4 bizottsági tagot választhat a 22 választói körzet. A közgyűlés tagjainak másik felét a kormány részben kinevezné, részben hivatalos személyekkel töltené be. így többek között megerősítést nyert a régebbi! terv, hogy a főváros fejlesztése körül nagy érdemeket szerzett férfiak közűig 20-at életfogytiglan kineveznek a közgyűlésbe. A különböző érciehfeépviseleíefc és magasabb hivatalt viselő személyiségek ezen állásaik viseléséig nyernének kinevezést. Hivatalból lennének tagjai a közgyűlésnek továbbra is. a városi főtisztviselők. Újabban arról is beszélnek, hogy életre keltik a virilista rendszert s a legtöbb adót fizető 20 budapesti polgár nyer tagságot az új törvényhatóságban. Az új fővárosi törvény a közgyűlés új ügyrendjéről is fog intézkedni. A hosszú viták a sok szópocséko- lás megszüntetése érdekében életbeléptetik a klotürt, melyről már egy év előtt is szó volt a városházán. A fegyelem ellen vétő városatyák megrendszabályo- zása miatt büntető szankciókat is fognak alkalmazni s ezek alkalmazásának joga a közgyűlés elnökének kezében lesz. Ilyen beharangozás után feszült türelmetlenséggel várják várospolitikait körökben az új törvénytervezet végleges szövegének közreadását. A belügyminiszter nem régen Ígéretet tett arra nézve, hogy mielőtt a javallatot a parlament elé terjesztik, a várospolitikai pártok vezéreit szűkebb ankétre hívja össze a tervezet megvitatása céljából. Most már aktuális volna az értekezlet egybehívása, mert közeledik az ősz, amikor a javaslat a Ház asztalára kerül. Félő, hogy a kormány vagy egyáltalán nem lesz kiváncsi a pártvezérek véleményére, vagy ha megtiszteli! őket egy ankétre szóló meghívással, ez olyan időben fog történni, amikor a tervezeten már kizárt dolog lesz a változtatás. Különben sincs nagy remény arra, hogy a városházi ellenzéki pártok meg tudnák győzni a kormányt a főváros érdekeiről, az autonómia jogairól és azokról a következményekről, amelyek a szóban forgó törvénytervezet megvalósításának nyomában járnak. A kormánynak eltökélt szándéka a főváros autonómiájának megszüntetése és hiába fog felordítani millió ajak a jogfosztás ellen, sajnos, elvagyunk rá készülve, hogy minden úgy fog történni!, a hogyan azt a kormány és a városháza eljövendő diktátorai megbeszélték. Budapest polgárainak lelkében csak az a remény maradhat vigaszul, hogy az igazság néha késiik, de soha el nem marad s eljön még az idő, amikor ilsmét visszatér a demokrácia hajnala. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és lágfiirdők.
