Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-05 / 1. szám

Füflffeflen Budapest 1927. j'anuár 5. Taxaméteres teherautófuvarozás. Forgalomba kerülnek a taxi-teherautók. - Most °szt- iák szét a rendszámokat az érdekeltek közt. A eréperejü fuvarozás nemcsak a személyszállítás terén hódít mind nagyobb tért, hanem újabban a teherszállítás is egyre nagyobb erővel ter at a gép­erőre. A budapesti teherfuvarozok mai regebben fog­lalkoznak azzal a tervvel, hogy a bérkocsisok példa- iára ők is teljesen megszüntetik a lofogatokat esi üzemüket géperőre alakítják át. A kereskedelmi •minisztérium szintén foglalkozott ezzel^ a kérdéssel és a közelmúltban felszólitotta a főváros tanacsat arra, hogy újból rendezze a teherfuvarozó iparra vonatkozó jogszabályokat. A közlekedést ügyosztályon meg is kezdődtek az erre vonatkozó előmunkálatok. A napokban a keres­kedelmi miniszter ankétre hívta össze a teherfuvarozó vállalkozókat, a főváros képviselőit és a rendőrség közlekedési osztályának megbízottait. Ezen az ankéten behatóan megtárgyalták a szabályrendelet módosítá­sának végrehajtását és különösen figyelemmel voltak arra a kérdésre, miként alakuljanak át a lófogatú teherfuvarozók taxaméterre! ellátott autóüzemire. Az ankéten Lobinayer tanácsnok kifejtette a fővá­ros álláspontját és közölte, hogy ez idő szerint körül­belül 600 ló fogatú teherkocsi-rendszám van kiadva, a valóságban azonban sokkal kevesebb lófogatú teher­kocsi van forgalomban a főváros területén. Az átté­réssel kapcsolatban az egyik legfontosabb _ probléma az. hogy az autórendszámokat milyen arányban és hágván osszak szét a lófogatú rendszámtulajdonosok között. Felmerült az a kérdés is., nem lenne-e cél­szerű kizárólagossági jogot adni egy vállalatnak taxa­méterrel ellátott uvarozó autókra. Ez ellen azonban az érdekeltek egyhangúan állást foglaltak. A város­háza közgazdasági és közlekedési ügyosztályán rövidesen elkészül az új szabályrendelet, amely megállapítja a taxifuvarozó autók rendszámai­nak elosztási módját. Néhány hónapon belül az át­szerelés meg is történik és akkor Budapest területén a teherszállítmányokat is taxaméterrel ellátott autók fogják szállítani. Az ügyosztály foglalkozik egyébként az autóbusz­szabályrendelet munkájával is., amely a társaskocsi- forgairnat van hivatva rendezni. Ez a szabályrendelet néhány hét múlva szintén az illetékes bizottságok elé kerül. 98 milliós felesleg helyeit 170 milliárdos deficittel zárul az 1926. év számadása. Az üzemek egy része nem fizeti a kirótt beszolgáltatást. — Zavarok a főváros mérlegében. Már évek óta sohasem készül el rendes időre a főváros mindenkori költségvetése. Néhány esztendő óta féléves késedelmekkel emelkedik érvényre a pénzügyi előirányzat, ami nemcsak abból a szem­pontból káros, hogy az elkésett költségvetést már érdemleges vita tárgyává sem lehet tenni, hanem azért is, mert nem lehet a főváros gazdálkodását előre kitervezett és megfontolt pénzügyi keretekben vezetni. Amíg a költségvetés nincs jóváhagyva, en­gedély nélküli és fedezetlen kiadásokba bocsátkozik a főváros, melyekért senki sem vállalja a felelőssé­get. Épp ezért az exlex ideje alatt nagyobb arányú beruházások, nagyobb jelentőségű alkotások nem is létesülnek, mert a tanács nem teszi ki magát annak, hogy nagyobb munkákba fogjon és amikor már a munka folyik, a közgyűlés törölje a költségfedeze­tet. Az elmúlt években mindig az év közepén került a közgyűlés elé az esztendő költségvetése s ez a magyarázata annak, hogy szünetel az alkotó munka a városházán. Most hasonló kilátásokkal indul meg az új esz­tendő. mert az 1927. évi költségvetés tárgyalására ismét csak az év első felének végén kerül sor. A tanács előbb február, később március, újabban pedig április végéig kért indemnitást és hosszabb, zajos vita után a közgyűlés kénytelen volt a felhatalma­zást a tanácsnak megadni. A közgyűlés tagjainak súlyos szemrehányásaira Csupor tanácsnok erélye­sen védekezett s elhárította magáról a költségvetés késedelméért való felelősséget. Kiderült Csupor tanácsnok szavaiból egy igen fel­tűnő adat is, még pedig az, hogy az 1926. évi költségvetés, amely eredetileg 98 milliós felesleget irányzott elő. az eddigi szá­mítások szerint több mint 170 milliárdos deficit­tel fog zárulni. Ez a katasztrofális eredmény annak az előre nem látó gazdálkodásnak a következménye, amellyel a főváros pénzügyeit s üzemeit vezetik. Mint ismere­tes. a múlt évben a pénzügyi ügyosztályi, illetve a tanács egyszerűen kimondotta, hogy a költségvetésben jelentkező deficitet az üze­mek tartoznak eliminálni. s ezért a főváros tulajdonában lévő összes üzemeket kötelezte, hogy a bruttó-bevételük 10 % - át fizessék be a községi alaphoz való hozzájárulás címén a fő­város pénztárába. A tanács még azt sem vizsgálta meg, vájjon az egyes üzemek keresnek-e bevételü­kön s ha igen, el_éri-e a nyereség a hozájárulás cí­mén követelt 10%-ot. így az elektromos müvekre 129 milliárdot, a Beszkárra 67'5 milliárdot. a gáz­müvekre 59 milliárdot, a fuvartelepre 3,339 milliót a Gellért-fürdőre több mint 4 milliárdot, a Szé- chényi-fürdőre 2,873 milliót, a hirdető vállalatra 2,800 milliót a tüzelőszerraktárra, 2,567 milliót, a községi élelmiszerérusító üzemre 2,260 milliót, az autóbuszüzemre 1,600 milliót, a temetkezési inté­zetre 2,532 milliót s a többi kisebb üzemekre szintén többszáz milliót vetett ki hozzájárulás címén a tanács. Összesen 283 milliárdot kellett volna az üzemek­nek 1926. végéig befizetniük a központi pénz­tárba, azonban alig 110 milliárd folyt be és többre már nincs is kilátás. Ez okozta tehát, hogy az 1926. évi költségvetés fe­lesleg helyett több mint 170 milliárdos hiánnyal zá­ródik. A Beszkár például egyetlen fillért sem fize­tett be a reá kirótt 67 milliárdból s rajta kívül még 4—5 üzem akadt, amely semmit sem juttatott nye­reségéből a községi alapnak. A többi üzemek pedig jelentékenyen kevesebbet fizettek be, mint amennyit a tanács a költségvetésben előirányozott. Érdeklődtünk illetékes helyen az iránt, hogy miért nem fizették le az üzemek a kirótt összegeket. A nyilakozatok szerint ennek az az oka, hogy a költ­ségvetés összeállításakor a tanács és az üzemek vezetőségei abban reménykedtek!, hogy még 1926-ban rendelkezésre fog állani a 20 millió dollá­ros kölcsön s abból n ajd fedezik a szükséges be­ruházásokat. Ha ez bekövetkezik, akkor talán sike­rült volna az üzemekre kirótt 283 milliárdos hozzá­járulást behajtani. Miután azonban a kölcsön fel­vétele eltolódott, ennek következtében az üzemek folyó bevételeikből kényszerültek a nélkülözhetetlen beruházásokat fedezni s bevételeikből nem jutott arra, hogy ezen felül 10%-ot még a községi alapnak is heszolgáltassanak. Bemann M ksa oki. mérnök, tervező és építési vállalkozó út- és vasútépítés, kövezés, vasúti anyagok Budapest, VII., Dembinszki-u. 34. Telefon : J. 85-85. Mohácsy László építőmester Budapest, VI., Tüzér-utca 2/B. Telefon: L. 908 65, 903 23. 'WéLgé és Kovács építőipari vállalat Budapest, V. kér., Wekerle Sándor-utca 4. szám. Telefon : Teréz 90 59. Mémetii Zoltán építőmester Budapest, VII., Mexikói-út 56. Telefon: J. 76—85. Rella N. és Unokaöccse Építési vállalat részvénytársaság BUDAPEST, VI. KÉR., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 7. Telefon: T. 154-35, L. 901-48. MESTER ISTVÁN obi. építész, építőmester BUDAPEST, V. KÉR., VILMOS- CSÁSZÁR-ÚT 4 Telefon : Lipót 996 29 V.CSÉTI ISTVÁN és építőmester Budapest, VII., Hungária-körút 11. Telefon: J. 64-85. J. 58-56. TÓÁSÓ PÁL BUDAPEST, II., Zsijmond-utca 10. építész, építőmester Telefon 66-64. KOMFORT építő részvénytársaság II., ZÁRDA-UTCA 26. TELEFON: Lipót 973—39. I 70PECZKY RAOUL műépítész l\ BUDAPEST, VII., RAKOCZY-ÚT 40. SZ. Telefon: József 158—07. mis inti lisnÉininsisli Apor József, Sattler Mihály oki. mérnök, építőmesterek VL, Teréz-körút 47. Telefon : T. 37—57, J. 132—14. DELMAR BÉLA oki. mérnök, építőmester I Budapest, VI., Eötvös-utca 21. Telefon: 63—40. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyi-utca 4. Telefon: J. 81-17. olnár István építész Budapest, L, Horthy Miklós-út 36. szám. Telefon: József 85—48. építő­mester NAGY LAJOS Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitelt. — Költségvetés díjmentes SPANYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-váüaBafa Budapest, T, Attila-utca 51- Telefon : T. 126—69. NOVAK ISTVÁN kőművesmester, építési vállalkozó Budapest, X., Maglódi-út felöli Kada-utea 22. Telefon: József 12-48 Minden építési munkálatot vállal. B RENNER SÁNDOR építész, építési vállalkozó Budapest, II. kér., Lövőház-utca 16/a. sz. Telefon: 122—08. OBENDORFER JÓZSEFés FIAI oklev. mérnök, ónítóci i/áll^ll/nvnk út-és vasútépítés, kövezőmesterek IGol VaHalnUzUH, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. VIII., Ludovíceum-utca 18 sz. - Telefon: József 84-65. HAJNAL IMRE oki. mérnök építési vállalkozó Iroda : I. kerület, Attila-körút 47. Telefon: József 81—05. Telep : VI., Reitter Ferenc-utca 22. Telefon : Lipót 915—47. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VIL, COLLMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 50-97. oki. mérnök építőmester SZUTSJENŐ építési vállalkozó Budapest, VIII., Kertész-utca 24—28. sz. Telefon: József 129—43. Horváth Lajos építész-építőmester BUDAPEST, I. KÉR., KANIZSAI-UTCA 7. SZÁM. Telefon: József 121—80. ^SEPAI JENŐ oki. mérnök, v. műegyetemi tanársegéd Elektric villamossági és műszaki r.-t. József 103—11. Budapest, 1X„ Tompa-utea U. vállalkozást" Létraállvány kölcsönzése. Minden építőanyag eladása és építőhelyre szál- MARJALAKY BENŐ BUDAPEST, Telefon bejelentve. Utasa vagon- és fuvartételekben, nagy enged- * 1 mény és kedvező fizetési feltételek mellett. Központi iroda : IV., Váci-utca 44. Telep, anyageladási iroda : Vili., Illés-utca 30. /% fJj AYZj A mozgóképszínház JL. Dohány-utca 42. Telefon : József 140-27. Fncs&y svzee^t^e, 30 t*gú zenekar! Dohány-utca 42. Telefon : József 140-27. ElSÖreildÜ 122 ÜSOr milldeil lléteil!

Next

/
Oldalképek
Tartalom