Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-27 / 30. szám
1927. július 27. Független Budapest 3 Sürgős kérelem a kormányhoz. Veszélyben' van az új építkezésekre nyújtott 30 évi adómentesség. — Egy adminisztrációs hiba megakaszthatja a fővárosban az egész építkezést. — A főváros a kormánytól várja a hiba ' korrigálását. Július végén, vagyunk, közeledünk tehát egy igen fontos dátumhoz. A kormány rendelkezése július 31-ét jelölte meg végső terminusként arra. hogy akik ezen terminusig építkezésbe belefognak, azok az új építkezésre nézve 30 évi adómentességet élveznek. Dj építkezés megkezdésének azonban előfeltétele tudvalevőleg az építkezési engedély megszerzése. Építkezési engedélyeket a fővárosban a magánépítési bizottság ad. Ez a bizottság hetenkint egyszer tart ülést. Ez a jelen esetben azt jelenti, hogy összesen még két ülése lesz a bizottságnak a végzetes terminusig. Két ülésen sokat lehet még elintézni, sok engedélyt lehet még kiadni, de teljességgel lehetetlen kiadni mindazon építkezésekre az engedélyt, amelyekre kérik. Ügy áll ugyanis a dolog, hogy a magánépítési bizottságba egy referens jelentése (liánján kerülnek az építkezési engedélyek, egy embernek kell tehát az összes beérkező kérvényeket átvizsgálni és a kérvények és tervek átvizsgálása alapján javaslatot tenni az építkezés megadása, vagy megtagadása iránt. Egy ember ereje, teljesítőképessége mégis csak véges és a bizottság sem adhatja meg vakon az építkezési engedélyeket, annak is meg kell fontolnia, hogy a bemutatott tervek valamelyes elnézés, számításbeli elvétés vagy akár túlzott takarékosság folytán nem valamilyen építkezési katasztrófára nyujtanak-e lehetőséget, nem ütköznek-e fennálló rendelkezésekbe, megfelelnek-e építési, városrendezési, városszépítési és egyéb'mindenféle követelményeknek, úgy hogy tehát — újra mondjuk — teljességgel lehetetlen, hogy a főváros magánépítési bizottsága döntsön abban a sok száz kérvényben, amely a tanácshoz beérkezett aziránt, hogy az építkezési engedélyt az építtetni akarók még a terminus előtt megkaphassák. Közigazgatási nyelven ez azt jelenti, hogy az adminisztráció nem képes ebben a kérdésben megbirkózni a reá váró fontos feladattal, és így az adminisztráció folytán sokszáz építtető eieshetik attól a kedvezményA községesítés legfőbb indoka: a lakosság életlehetőségének, gazdasági, kulturális és szociális szükségleteinek biztosítása és az ezekből folyó egyetemes közérdek megóvása. Minthogy vannak olya.i közszükségletek, amelyek ellátására a magántőke jövedelmezőség hiányában nem vállalkozik, ezeknek a szükségleteknek a kielégítéséről a községeknek kell gondoskodni. Az elemi közszükségletek kielégítésének jónak és olcsónak kell lenni s ezt a célt a közüzemek inkább biztosítják, mint a magánvállalkozások. A nagy közhasznú üzemek monopolisztikus jellegüknél fogva inkább valók a község, mint a magánvállalkozás kezébe. A községesítés indoka tehát mindig a közérdek és nem lehet sohasem egyedül az anyagi momentum. Kétségtelen, hogy a fejlődés folyamán a közigazgatás mindjobban kiterjed a közgazdasági térre, ami ,azt jelenti, hogy a közigazgatásban a száraz, akta- szerű életet, a gazdasági kérdésekkel vUó fokozott foglalkozásnak, a bürokratizmus csökkentésének, az önkormányzat mélyítésének és a város pénzügyi igazgatásának modern alapokon történő fejlesztésének kell felváltani, de nem jelenti azt, hogy a város kereskedővé, vállalkozóvá alakuljon át. A város nem terjesztheti ki működését olyan területekre, ahol azt az egyetemes közérdek feltétlenül nem kívánj? meg, mert ezzel megbénítja a polgárok tevékenységét, útját állja az egyéni vállalkozó szellem érvényesülésének és meglévő virágzó vállalatokat elpusztítva, árthat nem csupán a saját, hanem az egész ország közgazdaságának. A városi szervezetbe nem valók a kisszerű, házilagos ipari, vagy beszerzőüzemek, mert ezeket a város nem tudja oly gazdaságosan vezetni, mint a közvetlenül érdekelt magánvállalkozó, kisiparos, vagy kiskereskedő s az ilyen üzemek köz- ségesítésének eredménye általában az, hogy a város drágábban termel, mint a magánvállalkozó. Az ilyesfajta üzemek községesítése nem az előrelátó, tervszerű várospolitika, hanem a pártpolitika eredménye, azé a pártpolitikáé, amely a községesítés jelszavával akarja a választások alatt a tömegeket meghódítani. Az elemi életszükségleteket ellátó közüzemek községesítése szükséges, de az üzemek közsé- gesítése nem célozhatja: a községi szocialz- must, egy új termelési rendszernek megvalósítását vagy előkészítését. ♦ Szemelvény dr. Márkus Györgynek most megjelent A községi üzemek várospolitikai és közgazdasági szempontból című könyvéből. töl, amelyet a kormány rendelete biztosít számára. A főváros közönsége pedig esetleg eleshetik ilyenformán attól, hogy a még mindig rettentő nagy lakásínség enyhüljön, a főváros iparossága igen jelentékeny számú munkaalkalomtól és kereseti lehetőségtől esik cl, ha az adókedvezmény elmaradása folytán a telektulajdonos lemond az építkezésről. Egy teendő lehet.itt tehát csak. A tanács járjon közbe valamilyen módon a kormánynál. hogy az adókedvezményre megszabott term nus legalább valamivel kitolódjék, vagy pedig legalább azt mondja ki a kormány, hogy akik már a kitűzött terminusig jelentkeztek és építkezésre engedélyt kértek, olybá vétessenek, mintha a határidőig megkapták volna az építkezési engedélyt. tehát ha később kapják is meg, ez ne jelentse azt, hogy az új építkezéseknek kijáró 30 évi adó- mentességtől elesnek. A fővárosi magánépítési bizottság tagjai napról- napra tömegesen kapják a kérő, sürgető, könyörgő, ostromló leveleket, hogy ügyüket a bizottság még idején vegye tárgyalás alá, az építkezési engedélyt még idején adja ki. Még idején... Ez most már csak úgy lehetséges, ahogy most kifejtettük. Nem új kedvezmény volna ez, nem új áldozatkészség a kormány részéről, — ámbár az se jelentene szertelen kívánságot, — ez nem egyéb, mint megkorrigálása egy adminisztrációbeli hibának, intézkedés arról, hogy a- főváros építtetői, telektulajdonosai, iparosai és a főváros közönsége ne adják meg keserves árát annak, amiről elvégül nem ők tehetnek, s végeredményben talán a tanács sem tehet róla. Csak ennyit jelentene a terminus kitolása, ennyit pedig talán elvárhat a főváros közönsége a kormánytól. Azt a kérdést, hogy mely üzemeket községesít- Sünk és melyeket hagyjunk a magántevékenység kezén, általános szabállyal eldönteni nem lehet. Valamely magánüzem községesítése függ a helyi Viszonyoktól, a város tőkeerősségétől, hitelviszonyaitól, az illető városban jelentkező szociális, gazdasági és kulturális közérdektől, de nem utolsó sorban függ az esetleg ott már működő magánüzem tevékenységének jóságától, helyességétől és árszabásától egyaránt. Megváltani valamely jól működő magánüzemet túlmagas árért és így elindulni túlságosan nagy beruházott tőke terhével, mely feltétlenül maga után vonja a vállalat csekélyebb jövedelmezőségét, csak azért, hogy a községesítés elvét mindenáron megvalósítsuk, épp olyan helytelen, mint az ellenkező álláspont szélsőségére helyezkedni. Törekedjék a város az elsőrendű életszükségletek kielégítése közül azokat, melyeket a monopol-jelleg folytán a magánüzem. a köz szempontjából nem tud mindig helyesen ellátni, községesáteni, de vigyázzon, nehogy túllőve a célon, a köznek többet ártson, mint amennyit a községesítéssel használni tud. A városok kiadásai világszerte rohamosan növekednek és ezzel karöltve az adózó polgárság terhei is állandóan emelkednek. A községi» üzemek feleslegei ezt a terhet csökkenthetik ugyan, de ez a tehercsökkenés a tapasztalat szerint nem oly nagyarányú, hogy a közhasznú üzemek községesítésének sarkpontja lehessen. Iparkodjon a város a közösség érdekében a községi üzemek működését mind gazdaságosabbá tenni s ezzel az abból eredő feleslegeket a polgárság javára kamatoztatni. Azonban ne akarjon a szükségleteinek kielégítésére szolgáló források keresésében kellő meggondolás nélkül községesíteni s ezzel a produktív alanyokat,- vagy esetleg a közösséget létalapjaiban megrontani. Községesítsen tehát a város, ha ezt a saját és a lakosság egyetemes érdeke úgy kívánja, de tartsa mindig szem előtt a szükséges mértéket, nehogy a fejlődés és a polgárság egyetemes jólétének biztosítása helyett vállalkozói tevékenységével a gazdasági élet megrontója legyen. ílílrlan ne fíroaHan a tegtökéletesebb műgrafitos kenő- Ulluay Co Ul eauay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arrn-Tnn Arrn-Qoalit amerikai formálható azbeszt f?d8- MluU I UJJ, HILU uCdIllf és szigetelő anyagok, 10 — 30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Vezérkép- CoflílAI* Budapest, IV., Ferenc viselet: lyUll vJCl.IIvlv/1 József-rakpart 18. sz. Alapítási év : 1892. Sürgönyeim: KUNSHIP. Telefon: József 361—23. PÁL MÁTVÁS kőfaragóm aster Telep: Budapest, III., Bécsi-lit £005. Lakás: Budapest, III., Polgár-tér 5. Állandóan raktáron tartatnak síremlékek nagy választékban. Elvállalok kő- és műkő .építkezési és temetői munkákat, javításokat, átalakításokat, temetői lebontásokat, áthelyezéseket, s minden e szakmában előforduló munkálatokat. — Rajzokkal és költségvetésekkel díjmentesen szolgálok. I SCHWARCZ OEZSŐ, kőfaragó VII., Gizella-út 25. (bejárat Hungária-körűíról is). Telefon : (lakás llka-u. 33.) J. 345-^6. Műheiy és telep: Hívó J. 392-35. Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése. SZEIDL KÁROLY ércönfődéje BUDAPEST, I., ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó : T. 132—82. VARGA TESTVÉREK ventillátor- és Iemezárugyár Budapest, VI., Röppentyű-u. 61. Telefon: L. 913-26. RATGCHViLLA FEREIM€~ kályhásmester ■ BUDAPEST, VII., NEFELEJTS-UTCA 50. Elvállalja: cserépkályhák, kandallók, takaréktűzhelyek szállítását és felállítását, cserépkályhák tisztítását, átrakását és tűzhelyek kifalazását a legjutányosabb árban DUHONITS LAJOS kályhásmesler Budapest, II. kér., Margit-körút 8. szám. DOTTERWEICH ANTAL kályhásmester, a kereskedelmi és külügyminisztérium és az államnyomda hiv. szállítója Lakás: Ürömi-utca 20. ajtó 1. — Telefonhívó Teréz 137—04. Üzlethelyiség: Budapest, 11., Batthyány-utca 2. Oyorskocsi-ulsa sarok. f.lllré folytonégő kályhák JUHIJ&<li^«i a legjobbak LUKÁSZ LAJOS VI., Teréz körút 22. szám. Telefon : Teréz 103—47. BÉRES MÁRTON mester Budapest, I., Lógody-utca 19. Telefon: L. 972—33. Elvállal minden e szakmába vágó munkálatokat a legjutányosabb áron. A közhasznú üzemek községesítésének iránya. Irta Dr. Márkus György. TT A 71 /T A H? A mozgóképszínház Fncsay SS3&SL 30 tagú zenekar! JLX^lKi.-^ÍXl/X± Dohány.utca 42. Telefon: Jőzseí 440-27. ElSŐPeildÜ mÜSOP míndeil hété II /
