Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-26 / 4. szám
91 1927. január 2ó. Független Budapest 3 j Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalan ^ I V., Bálvány-u. 23. Vli., Dohány-u. 20 A polgármester szigorú rendelete a hivatalos órák pontos betartásáról A hanyag, tisztviselőkkel szemben megtorló intézkedéseket tesz a polgármester. A közigazgatási adminisztráció lassúsága miatt sok panasz hangzik el a közönség részéről. A hivatalból beidézett felek sokszor napokat kénytelenek várakozással eltölteni, amíg ügyüket a tisztviselők elintézik. E panaszok hatása alatt dr. Sipöcz Jenő polgármester most szigorú hangú rendeletben utasította a tisztviselőket a hivatalos órák pontos betartására és a közönséggel való kíméletes bánásmódra. A rendelet szószerinti szövegében a következő:- Legutóbb az 1924. évi május hó 8-án kelt ren- delefernben figyelmeztettem az alkalmazottakat a hivatalos órák pontos betartására. Ámbár ennek a rendeletnek annak idején meg vob a kellő foganatja s hosszabb időn át különösebb panaszok nem merültek fel, mégis a legutóbbi időkben újabb és újabb esetek jutnak tudomásomra, amikor egyesek nemesük. hogy késedelmesen járnak hiavtalba, hanem a teleket oly időre idézik be, amidőn ők még hivatalban sincsenek. A felek az idézésre pontosan megjelenvén, huzamosabb ideig töltik az időt hiábavaló várakozással. amire az illető alkalmazott, aki az idézést kibocsátotta, késedelmesen megjelenik és a beidézett felekkel v(aló foglalkozását megkezdi. Nyilvánvaló, hogy a késedelmes bejárás maga is oly tény, amely a hivatali rend és fegyelem szempontjából kifogás alá esik és megfelelő fegyelmi eljárás megindítását vonja maga után. De kétszeresen súlyos az az eset, amidőn az illető alkalmazott nemcsak, hogy késedelmesen jár a hivatalba, de mulasztását még azzal is fokozza, hogy a feleket korábbi időre idézi be S' a feleknek hiába való várakoztatása által nekik kárt okoz. Feltétlenül ragaszkodom ahhoz, hogy a hivatalos ügyekkel amúgy is túlterhelt közönséggel való érintkezésben az alkalmazottak a lehető legnagyobb kímélettel járjanak el s az ügyeket gyorsan és pontosan intézzék el, mert a felek legnagyobb része kenyérkereső foglalkozását kénytelen arra az időre abbahagyni, amíg iigyesi-bajos dolgaiban eljár. Sok esetben pedig az illető fél erre az időre munkaadójától a munkadíjat nem is kapja meg. Főleg áll ez a magánalkalmazásban lévő felekre, akik óra-, vagy napibér mellett vannak alkalmazva s minthogy azok a gazdaságilag leggyengébbek és a legtöbb ügyes-bajos dolguk akad, az illető alkalmazottnak az a magatartása, hogy az idézés időpontjára éppen ő nem jelenik meg, ezeknek a legszerényebb keresetű feleknek okoz károkat. — A jövőben nem vagyok hajlandó tűrni hasonló magatartást és amennyiben e részről a legcsekélyebb panasz vagy kifogás merülne fel, az illetők ellen a megtorló eljárást azonnal folyamatba teszem. Felhívom ehhez képest a főváros összes hivatalainak, intézeteinek és üzemeinek vezetőit, hogy ezt a ren- deletemet az alkalmazottakkal közöljék és figyelmeztessék őket a hivatalos órák megtartása ügyében kiadott rendeletemben foglaltak pontos megtartására, valamint esetleges mulasztásaik következményeire. _Mi idézte elő a közkórházak anyagi válságát. A közkórházak négy rossz esztendeje. — A népjóléti miniszter a kórházak ellen. A fővárosi kórházak nehéz helyzetéről már többízben megemlékeztünk. Milliárdos deficittel küzdenek a főváros kórházai s az állam, amely köteles volna ezen a súlyos helyzeten segíteni, semmit sem tesz a kórházak megmentéséért. Most jelent meg a közkórházi alap három évre szóló zárszámadása, amelyből ismét elszomorító képet nyerünk kórházaink egyre tarthatatlanabbá váló helyzetéről. A zárószámadások által közölt ösz- szegek mai szemmel tekintve talán nem tűnnek fel olyan borzasztóan nagyoknak, de gondolni kell arra, hogy 2—3 év előtt, amely időről a zárószámadások jelentése szól, óriási számok voltak ezek az összegek s ha valorizálnánk a kimutatott deficitet, több mint százmilliárdos hiányt kellene konstatálnunk a kórházak legutóbbi 2—3 esztendei működésében. Az 1922/23. évi kórházi zárszámadás számol be az első nagyobb deficitről. A költségvetési évre eredetileg 493 millió kiadást és bevételt vettek számításba. A napi ápolási díjakat 247 koronában vették alapul. Deficitmentes é’vnek indult ez a költségvetési esztendő, azonban a pénz rohamos elértéktelenedése teljesen keresztülhúzta a számításokat. Az év folyamán három alkalommal kényszerült a főváros felemelni az ápolási díjakat, egész 850 koronáig, azonban ez sem segített. Az év végén a kiadások 1,601 millióra emelkedtek, amivel szemben csak 1.190 millió volt a bevétel. Ennek következtében az 1922/23. év 411 millió deficittel végződött a kórházakra nézve. Ebben az éyben 70,239 beteget ápoltak a kórházakban. A közös szobákban 1,797,407 volt az ápolási napok száma, az eredetileg előirányzott! 1,900,000 nappal szemben. A külön szobákban 72,517 ápolási nap volt, Általában a betegek száma az előző évekhez képest csökkent. A drágulás okozta többkiadást hűen^ ttikrözteti vissza az a pár számadat, amely a kórházak eredetileg előirányzott és ténylegesen felmerült kiadásait ismerteti. Így például az egynapi élelmezési költség 107-31 koronában volt előirányozva, azonban átlag 357-11 koronába került naponta. A gyógyszerszükséglet napi 14516 korona volt az előirányzott 30-10 korona helyett. A községi háztartásnak előlegek címén a kórházak 1923-ban 752-5 millióval tartoztak, amelyből 612-5 milliót a költségvetési év folyamán vettek igénybe. 1923/24-ben még gyorsabb tempóban csökkent a pénz értéke. Ez okozta, hogy az 55 milliárdos kiadási és bevételi egyensúlyban levő kórházi költségvetés az év végén 15-5 milliárd deficittel záródott. Az ápolási díjakat majdnem minden hónapban emelték 5,000 koronátóÜ egész 32,000 koronáig. A népjóléti miniszter azonban csak a főváros által kért ápolási díjak 50%,-iának szedélsét engedélyezte. E miatt azután a költségvetés több mint 46 milliárdos kiadással szemben csak 30-5 milliárd bevételt tudott elszámolni. Az év folyamán 70,567 beteget ápoltak. Az ápolási napok száma 1,833,415 volt az előirányzott 1,860,000 nappal szemben. A kiilömszobákon 47,573 volt az ápolási napok szánna, 59,340-es előirányzattal szemben. A községi háztartásnak az év végén 20-5 mii- liárddal tartoztak a kórházak, amely összegből 19,750 milliót a költségvetési évben vettek kölcsön. Az 1924/25. évben még egyre súlyosbodott a kórházak helyzete. A főváros 74,800 koronában akarta megállapítani a napi ápolási díjakat s ez esetben úgy a kiadások, mint a bevételek 101,736 milliót tettek volna ki. A népjóléti miniszter azonban csak 55,000 korona ábojási díjat engedélyezett, ami a költségvetési egyensúlyt teljesen felborította. A bevételek csökkentek, viszont a kiadások a drágulás folytán emelkedtek s így a zárszámadás 18 és egynegyed milliárd hiány- nyai zárult. A betegek száma 65,490-rc csökkent, s ennek folytán kevesebb volt az ápolási napok száma is. A közös szobákon 1,703.114-gyel szemben csak 1,669,763 ápolási nap volt, míg a különszobákon 57,000 helyett csak 47,000. Az év végén a kórházak több mint 56 milíiárd- dal tartoztak a községi háztartásnak előlegek címén. BOROEVITS KORNÉL épületlakatos Budapest, Vili., Baross-utca 2. (Calvin-tér sarok.) A Pesti Hazai Első Takarékpénztár házi lakatosa. Alapíttatott 1902. évben. Alapíttatott 1902. évben. FELBER VINCE utóda FELBER REZSŐ azelőtt: FELBER és RUMAN kályha-, épület-, mű- és vasszerkezeti lakatos üzeme Budapest, VI., Kartács-utca 23. Telefon : L. 916-77. EGYED JÁNOS épület-, mű- és szerkezet-lakatos Specialista : cukrász-, pék-, hentes- és vendéglő-berendezésekben Budapest, VI., Szondy-u. 44/b. Alapíttatott 1901. WAHL FERENC műlakatos BUDAPEST, VLI., VIG-UTCA 33. (Saját házában.) Elvállal takaréktűzhelyek és mindennemű épületlakatosmunkák készítését, úgyszintén autogén hegesztést és vágást. ! OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-űt 9. sz. TELEFON: József 8-32 és József 8-31. 1
