Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-26 / 4. szám
XXII. évfolyam. 1927. január 26 4. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre ............... 10 pengő = 125.00 > korona. Egyes szám ára 40 fillér = 5 000 korona. Főszerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA Felelős szerkesztő : L1PPAV GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla: 45.476. A magyar városok összeültek, hogy tiltakozzanak az ellen, amit most a kormány a magyar városok ellen tervez. A kormány meg akarja szüntetni a magyar városokat, el akarja őket törülni a föld színéről és — különös — a magyar városok nem akarják szó nélkül tudomásul venni a kormánynak ezt a szándékát. Pedig a kormány most sem tesz egyebet a városokkal, mint ami eddig történt velük. Magyarországon nincs városi polgárság és hogy nincsen, annak oka az, hogy Magyarországon nem voltak városok és ha esetleg voltak is, nem volt ezeknek a városoknak soha semmi joguk. Ha a magyar történelmet nézzük, megértjük, miért nem tudott Magyarországon erős polgári társadalom kifejlődni. A varosok elnyomott, jognélküli kommunitások voltak mindig és arra szolgáltak, hogy a fejedelmek, vagy nagyurak zsarolhassák őket. A tekintetes Karok és Rendek közt az összes magyar városoknak csak egyetlen képviselőjük volt, ennek is azonban csak hallgatnia volt szalbad, mert senki se volt kíváncsi arra, mi a baja a magyar városoknak, mi fáj nekik, mért nem tudnak fejlődni és miért nincs nálunk is olyan városi élet, mint a nyugoti országokban, ahol nagy, hatalmas és öntudatos polgári élet volt mindig. A magyar városok fejőstehenek voltak mindig, minden nemesembernek több joga volt, mint akár a legnagyobb muniemumnak, amelynek egész élete folytonos védekezés volt, védekezés a török és német ellen, cie leginkább mégis a magyar urak ellen, akik lenézték, gyűlölték a városi polgárságot, amely csak arra való, hogy fizessen, pénzt gyűjtsön és a gyűjtött pénzt beszolgáltassa másoknak. igazságtalan dolog tehát, ha most a magyar városok panaszkodnak, amiért a kormány el akarja venni önállóságukat és bele akar szólni gazdálkodásukba. A kormány rájött arra, hogy a városi polgárság kezd erősödni, rájött arra, hogy a városoknak kezd saját vagyonuk és gazdaságuk lenni, már pedig az ellenkeznék minden magyar történelmi hagyománnyal, ha a kormány elnézné azt, hogy a városok maguk rendelkezzenek a maguk pénzével. A magyar városok hozzá voltak szokva ahhoz, hogy ami az övék, az nem az övék, és a kormány most nem csinál egyebet, mint azt, hogy ezt a régi állapotot visszaállítja. Mert, mint ismeretes, a kormány a jogfolytonosság alapján áll, amely tiszteli a magántulajdont, ha az nem a másé. A városok védekeznek. Természetes. A magyar városok mindig védekeztek szegények, most is összeülnek és védekeznek. És úgy, ahogy a múltban sem tudtak kellőképen védekezni, úgy most se fognak tudni, mert a fejőstehén nem harcos állat, nem tud rúgni és öklelni, a fejőstehén csak tejelni tud. Legföljebb bőg egyet, ha azt a tejet, amelyre borjának volna szüksége, idegen kezek veszik el, egyébként azonban ártalmatlan és gyenge állat. A kormány nem is bánja: üljenek csak össze a városok, tanakodjanak és beszéljenek, a kormány tudja, hogy mit akar és tudja azt is, hogy a városok mindig beszéltek, de fizettek. Néhány évtizedig úgy látszott, hogy kezd Magyarországon városi élet alakulni, úgy látszott, hogy kezd kifejlődni egy külön polgári öntudat, olyan amilyen nyugatod már századok óta van, amelyen a nyugati nagy államok felépültek és állnak szilárdan, megrendíthetetleniil. Nálunk ez az alap fölösleges. A magyar állam oly erős alapokon áll, hogy nincs szükség polgárságra, itt nem kellenek városok, Ezer évig fennállt Magyarország nélkülük, meglesz majd ezután is. A kirgizeknek sincsenek városaik, mégis megvannak. A kormány öntudatra ébredt és ráteszi most a lábát a magyar városok nyakára, kezét pedig - természetes és ösztönös mozdulat ez — a városok zsebére. Bethlen elismerte múltkori beszédében a történelmi osztályt, elismeri bizonyos fokig a jobbágyságból felszabadult föld- mívelő osztályt is, a polgárságot azonban nem ismeri el, s mint kijelentette nem egyszer, a polgárságot halálra ítélte. Bethlen szerint a polgárság haldoklik és a haldoklónak nem illik autonómiáról beszélni. Ügy tesz, mint ahogy azt a vicclapokból ismerjük, amikor a haldokló felül betegágyában és levest kér: itt nem lesz leves, tessék meghalni! De mi azéi't beszélünk és ragaszkodunk az autonómiához. Igen, mi élni akarunk és ha hal- doklunk, ha igaz, hogy haldoklunk, hát majd meghalunk. De megfojtatni nem hagyjuk magunkat. A magyar polgárság még él, még lélekzik s amíg szólni tud, amíg kiáltani tud, kapaszkodik a levegő után, amit az autonómia jelent neki, elkiáltja magát: emberek, segítség! Ezt a kiáltást pedig nem lehet eltiltani most sem, mintahogy nem tudták soha eltiltaini a magyar történelem folyamán. A főváros összes pártfai összefognak az autonómia megvédésére. Megkezdődött a főváros polgárságának önvédelmi harca. A Független Budapest karácsonyi számában nagy feltűnést keltett az a hatalmas cikk, amelyet Szabó Imre dr. tiszti főügyész írt a főváros autonómiáját megsemmisítéssel fenyegető törvényjavaslatról1. Lb- hen a magas színvonalú közleményben Szabó Imre dr. tiszti főügyész minden oldalról megvilágítja és részleteire boncolja a kormány legújabb íámádását a községi élet autonómiája ellen és hatalmas jogi tudással veri vissza az autonómia *ellen törő kísérletet. A napisajtó csak most foglalkozik ezzel a döntő jelentőséggel bíró kérdéssel, még pedig abból az alkalomból. hogy a tiszti főügyész hatalmas előterjesztése most került a jogügyi és pénzügyi bizottság asztalára, hogy az önkormányzat szeivei a közgyűléssel egyetemben fejezik ki tiltakozásukat az ön- kormányzatot megsemmisíteni szándékozó törvény- tervezettel szemben. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén még csak napirend előtt került szóba a kérdés és pártkülönbség nélkül. a bizottság összes . tagjai egyetértettek abban, hogy ez a javaslat megkondítja a lélekharangot Budapest önrendelkezési joga felett. A bizottsági tagok felszólalásaiból kitűnt, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalásánál leomlanak a válaszfalak pártok és pártok között és a szabadság megvédésének ügyében eggyé olvadnak az összes erők, hogy sikeresen küzdhesse- nek a fenyegető veszedelem elhárítása érdekében. A jogügyi bizottság hétfői egyhangú állásfoglalása után a pénzügyi bizottság is rendkívüli ülésre ül össze a közeli napokban s kizárólag a követendő eljárást fogja megtárgyalni a törvényjavaslat törvényerőre való emelkedésének megakadályozására. Közvetlenül ezután rendkívüli ülést tart a törvényhatósági bizottság is ugyanebben a tárgyban. A főváros állásfoglalása azért sem tűr halasztást, mert a kormány az országgyűlés összeülése után legelsőnek ezt a törvényjavaslatot terjeszti be tárgyalás végett. A főváros 25 képviselője és a főrendiházba küldött 7 tagja pártállásra való tekintet nélkül, mint egy ember fog küzdeni az autonómia megsemmisítését célzó javaslat törvényesítése ellen. Hová építik a kislakásos bérházakat. Budán 1,300, Pesten 2,100 lakás épül. A múlt héten lejárt a kislakásépítésre vonatkozó közgyűlési határozat fellebbezési határideje, de Repold Károly ellenvetésén kívül más érdemleges fellebbezés nem történt. Repohl fellebbezése sem változtat most már a közgyűlési határozaton, mert ez a beadvány lényeges konkrétumot nem tartalmaz, s így a belügyminiszter minden valószínűség szerint még ezen a héten jóváhagyja a bankok lakásépítését. A főváros kisajátító bizottsága az eimult napokat azzal töltötte, hogy helyeket keresett az épülő kislakásos házak számára. Ügyszólván az egész fővárost bejárta a bizottság és megtekintette a különböző helyen fekvő városi telkeket, azonkívül azokat az ingatlanokat, amelyeket magánosok ajánlottak föl megvételre a fővárosnak. A magántelkek között találtak egynéhányat, amelyek úgy fekvésüknél', mint vételáruknál fogva megfejielőeknek bizonyultak s ezek megvétele iránt a kisajátító bizottság javaslatot fog tenni a közgyűlésnek. A városi tulajdonban levő telkek közül egy-kettőt már szintén kijelölt a bizottság. Végleges határozat csak a lakásügyi bizottság mai. szerdai ülésén fog kialakulni. ahol az összes telkeket végleg megállapítja a bizottság. Eddig elhatározott tény, hogy a 3 400 lakás körülbelül 85 épületben épül fel. 1 300 lakást építenek Budán 2.100 lakást pedig a pesti kerületekben. A budai oldalon egy nagyobb bérház épül a Tabán közelében, még pedig azzal a célzattal, hogy ide költöztessék a tabáni diiledező házak lakóinak egy részét. A Tabán rendezése és kiépítése ugyanis a legrövidebb időn belül megkezdődik s most már szükséges, hogy a kitelepítendő lakók számára megfelelő hajlékról gondoskodjék a főváros. A Bécsi-úton az Angol-Magyar Bank rezsijében 500 darab 1, 2, és 3 szobás lakás épül. Ez a tdek már a bank birtokában van s mintegy 8,800 négyszögöl kiterjedésű. A házak négy- és ötemeletesre vannak tervezve. Folynak a tárgyalások az óbudai Heutlialer féle telkek megvételére vonatkozóan, és amennyiben az ingatlan megvásárlása sikerül, ott 400 lakás épül. A Kórház-utcai volt temető mellett, a főváros tulajdonát képező Vihar-utcai telkeken 140 lakás épül fel. Sikerült megvásárolni a Böszörményi-úti csendőrlaktanya mellett levő Oesterreiche)-féle telket, ahol 2Ó0 kislakást lehet építeni. Most folynak a tárgyalások a Villányi-út és a Lcnke-út által határolt Herz- é® Beiml-féle ingatlanok megvétele ügyében Minden remény megvan arra, hogy a tárgyalások eredménnyel végződnek s ez esetben a Lenke-ut felőli részen épül fel a 2 és 3 szobás kislakasos A pesti oldalon eddig csak a Váczi-nti Prokes- •le' ingatlant vette meg a főváros. Tárgyalások Legmodernebb gyógy- intézet sebészi és hel- betegek részére BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyóyy- VAS-UTCAÍT.sz. Magánklinikái osztályon teljes ellátási dfj napi 150.000 korona. _________ Dr .PAJOR-SANATORiUM helye, vízgyógyintézet, napés légfürdők.
