Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-06 / 27. szám
1927. július 6, Független Budapest 7 Szeptemberre halasztották a tanügyi választásokat Több ezer tanár, tanító és tanítónő visszafojtott lélekzettcl várta július első napjait, amikor a régen aktuális tanügyi választásokat kellett volna a tanácsinak lefolytatnja. A városháza folyosóin százával tolongtak az izgatott pályázók, akik remegve lesték a sorstól, hoz-e számukra kenyeret, egzisztenciát a kétséges kimenetelű választás. A tanügyi ügyosztályban már nem is egyenkint fogadták a jelölteket. hanem nagyobb csoportoknak egyszerre nyújtottak felvilágosítást, megnyugtatást, mert az óriási embertömeget másként nem lehetett volna kielégíteni. A bizottsági tagok lakásain is valóságos népvándorlás volt s nemcsak személyesen, de levelek óriási halmazával is zaklatták a befolyásosabb várospolitikusokat. A nagy várakozásnak azután hirtelen vége szakadt. Július 4-én, 5-én és 6-án tartották volna Programm szerint a választást, de hirteilten meggondolták magukat az illetékesek és szeptemberre halasztották a türelmetlenül várt döntést. Hogy mi az oka a választás elhalasztásának, azt senki sem. tudja, de kétségtelen, hogy nyomós okai lehettek a tanácsnak, ha az utolsó percben ilyen nagyot^ változtatott az eredet tervén. A pártok vezetői értekezletet tartottak ugyan ebben a kérdésben s hozzájárultak az elhalasztáshoz, de elfogadható magyarázatot a pártok sem adtak e súlyos tény okairól. A szegény tanerők most még türelmetlenebbül élhetik át a nyári vakációt s még nyugtalanabbak lehetnek, mert nemcsak sorsuk marad 2—3 hónapig bizonytalanságban, hanoin anyagilag is nagy veszteséget jelent számukra a választás elhalasztása, mert fizetésüket majd csak szeptembertől, a választás napjától kapják. A főváros szempontjából is nagy nehézségeket fog okozni ,a szeptemberi választás, mert épp az új tanév kezdetén kell az ú'j tanerők beosztását elvégezni, semmieseitre sem érheti azonban gáncs, vagy kifogás Purébl Győző tanácsnokot ezért a halasztásért, mivel a tanügyi ügyosztály pontos időre elkészült a választások teljes anyagával és ezzel nagy és nehéz munkát végzett el a leglelkiismeretesebb módon. AA részére összevont tankönyvek, ÍVlclyCiliIclllU1UrV kivonatok, segédkönyvek 7(f%l !Tk5magántanfolyamnál Budapest, VII., Mm SiU 2 Dohány-utca 84. Telefon : József 424-47 A népjóléti miniszter állást foglal az inségadó ellen. „A főváros költségvetése nem törődik a főváros szociális kötelezettségeinek fedezéséről“ — mondja Vass József. Ismeretes, hogy a főváros tanácsa erre az évre fenntartotta az ínségadót, sőt az eddigi 8%-os kulcsot 10%-ra emelte fel. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat a kormánynál van, ahol azonban még nem kapta meg a jóváhagyást. A főváros sürgetésére most Vass József népjóléti miniszter terjedelmes és figyelemreméltó átiratot intézett Buci János pénzügyminiszterhez az ínségadó kérdésében. Ebben az -átiratban az a feltűnő, hogy a népjóléti miniszter elvileg egyenesen állást foglalt az ínségadó ellen, de mégis arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a kivételes viszonyokra való tekintettel, ebben az évben engedje meg a főváros által kért adó kivetését és behajtását. A népjóléti miniszter átirata rámutat arra, hogy a főváros szegény ügyi szükséglete a folyó évben 8.181,600 pengő, ezzel szemben a város költségvetésében csak. 3,515,055 pengő van előirányozva különböző tételekben szegényügyi intézmények céljaira. A különbözeiét az ínségadó hozadékából akarja fedezni a főváros. A népjóléti miniszter ezekkel a számadatokkal szembeállítja a főváros 154 millió pengős költségvetési keretét és súlyosan elítéli, hogy ilyen nagyösszegű költségvetés mellett a főváros évi kiadásainak csak 2*27%-át fordítja szegényügyi és szociális célokra. Figyelemmel a tényleges szükségletekre, a hatósági támogatásra, megállapítja a népjóléti miniszter, hogy Budapest túlcsekély összeget áldoz szociális kötelezettségeinek teljesítésére. Különösen szembetűnik ez a szűkkeblűség — a miniszter megállapítása szerint — akkor, ha összehasonlítjuk azt az áldozatkészséget az ország vidéki városainak áldozatkészségével, melyek aránylag sokkal jelentékenyebb összegeket fordítanak jótékony intézmények fenntartására és szociális célokra. Tekintettel azonban arra, hogy az 1927. évi költségvetésbe a főváros már nem állíthat be újabb összegeket szegényügyi szükségletekre, ezért arra kéri Vass népjóléti miniszter a pénzügyminisztert, hogy ebben az évben még engedje meg a 10%-os ínségadó fenntartását. hogy a közjótékonysági feladatok teljesíthetők legyenek, de egyúttal felkérte a pénzügyminisztert, hasson oda, hogy a főváros jövő évi költségvetésében már nagyobb összegeket irányozzon elő ilyen irányú kötelezettségének teljesítésére. A terjedelmes átirat további részében rámutat a népjóléti miniszter arra. hogy az ínségadóra nincs szüksége a fővárosnak és nem indokolt, hogy a jövőben hozadékából gondoskodjon szegényei ellátásáról. Ezt a kötelességét a főváros a rendes költségvetés keretén belül kell, hogy teljesítse és ezért szükség van a rendes költségvetésben megfelelő összegek beállítására. Az ínségadó. a népjóléti miniszter szerint, csak a rendkívüli ínség enyhítésére, valamint feltétlenül szükséges jótékonysági intézmények létesítésére vehető igénybe. Ezért, ha az adót a jövőben is fenntartanák, annak jövedelmét kizárólag állandó jellegű jótékony- sági intézmények létesítésére kell fordítani, annál is inkább, mert Budapest ilyen intézményekben nagy szükséget szenved. Rámutat ez alkalommal a miniszter arra, hogy a középosztályhoz tartozó munkaképtelenné vált személyek ellátására a fővárosban semmi gondot nem fordítanak. A külföldön alig van kerület, tartoniány. ahol ilyen intézmény nem lenne. Az összes német városokban legutóbb mindenütt 200—800 személyre berendezett Otthonokat létesítettek a munkanélküli középosztálybeliek elhelyezésére. Nagy szükség lenne Budapesten 3—6 éves gyermekek Otthonára és egy-két foglalkoztató-telepre. ahol a munkanélküliek állandó ínségmunkát vállalhatnak. Súlyt helyez a .népjóléti miniszter arra, hogy a jövőben Budapest rendes szegényügyi és szociális szükségletei fokozottabban nyerjenk kielégítést és az erre a célra szükséges kiadásokat a vigalmi adóból, *a totalizatőradóból és az évi rendes költségvetésből fedezzék. A‘z ínségadóból, amennyire azt továbbra is fenntartanák. állandó szegényügyi kiadást eszközölni nem lehet. Végül megjegyezte a népjóléti miniszter, hogy az ínségadó szakszerű felhasználására és ellenőrzésére a népjóléti miniszter intézőbizottságot szándékozik alakítani. Felkéri a pénzügyminisztert, hogy ebbe a bizottságba megbízottját küldje ki. Az átirat másolatát a népjóléti miniszter megküldte a főváros tanácsának és egyúttal felszólította, hogy az intézőbizottságba nevezze meg a tanács delegáltját is. OTT GYULA vízvezeték-, légszesz-, csatorna- és mindennemű bádogos-munkák vállalata, valamint állandó sírlámpa-raktár BUDAPEST, IV., ESKÜ-TÉR 1. SZ. Alapítási év : J897. Telefon : T. 241—68. LÓRENCZ DÁNIEL épület- és díszműbádogos, légszesz- és vízvezetékberendező Saját házában. ||. kér , Margit-kÖrÚt 69. Saját házában. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítése. Budapest, V-, Szabadság-tér 5. TELEFON : 6—40. Schvarcsuk József pala- és cserépfedő-mester tetőzetjókarbantartási vállalata BUDAPEST, IV. KERÜLET, SZERB-UTCA 17. SZ. Győrffy István i MŰPALA-, CSERÉP- ÉS KÁTRÁNVLEMEZ- FEDÉSI VÁLLALKOZÓ. ----LA ZARUS ISTVÁN kötél- és hevedergyáríó Budapest, II., Tégla-utca 6. szám. (Saját házában) Elvállal minden e szakmába vágó munkákat. The Neuchatel Asphalte Company Limited BUDAPESTEN. Iroda : VIVilmos császár-út 31. sz. Telefon: T. 212-46. Gyár: VIVáci-út 35. Telefon : L. 914—88. Alapítva: 1873 Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val d Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinoi aszfaltbányáknak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad : Val de Traversi mas- tixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfalt utakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. Alapíttatott: 1849. Telefon : József 428—25. Urbancsek J. János betonépítő, tetőfedő, pala-, cserép-, lemez-, facementíedési és tetőzet jókarbantartási vállalata Műtdep és raktár: Budapest, VII., Amerikai-út 20. ANDREETTI GÉZA " Elvállal mindennemű építkezési és díszkőfaragó, valamint szobrászmunkákat bármily anyagból Budapest, 1., Horthy Miklós-út 132/134. Tel.: ].310-73. BARBER KÁROLY SZOBRÁSZ BUDAPEST, 111., LAKTANYA-UTCA 9. SZÁM és LAJOS-UTCA 38. SZÁM. Elvállal mindennemű műkő- és szobrász-munkákat. SZOBRÁSZ Elsőrangú gipsz- és műkőmunkák SCHMIDT és KELEMEH Budapest, V., Honvéd-utca 15. Telefon : 49—02. | van BEEK KÁROLY szobrász, mííkőíelepe. BUDAPEST, I., HORTHI MIKLÓS-ÚT 42. SZÁM. Telep IX., Soroksári-út 132. | SZEIDL KÁROLY ércönfődéje BUDAPEST, L, ALKOTÁS-UTCA 8. (Déli vasútnál) Telefonhívó : T. 132—82. in BiMii ^—IB——HB—HW SCHWARCZ DEZSŐ, kőfaragói VII., Gizella-út 25. (bejárat Hungária-körútról is). I Telefon : (lakás llka-u. 33.) J. 345- <6. Müheh és telep: Hívó J. 392-35. | Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése, g
