Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-06 / 27. szám
A főváros központi csatornaszivattyútelepe iskolapéldája lesz a modern szenyvíztisztító-felepeknek. A fővárosnak a nagyközönség előtt széles körben ismert monumentális közalkotásai és közüzemei mellett az egészségügy szempontjából szintén elsőrangú fontosságúak, de már nem oly széles körben ismeretesek a szennyvizek eltávolítására szolgáló csatol názási üzemek és főváros csatornázási rendszere. Budapest balpartjának összes csatornavizei, vagyis a háztartások elhasznált vízvezetéki vize, a' klozet- 1°.^.. Öblítővizei, a gyárak és ipartelepek mosó- és Ulto"Y!z,ei a hazicsatornákon. valamint a mellék- gj ujtókön keresztül a Soroksári-úton végighúzódó úgynevezett közös főgyűjtőcsatornába ömlenek és itt egyesít.ve. az összekötő vasúti-híd mellett levő csatornázási szivattyútelep iszapkamráján keresztül a gépház szívómedencéjébe kerülnek. Innen a szennyvizeket a gépházban elhelyezett hatalmas cuttrifugálszivattyúk emelik át és a 2 m. átmérőjű vasnyomocsövön keresztül a Duna sodrába távolít- ják el. A közös főgyűjtőn lefolyó vízmennyiség normális, száraz időben másodpercenkint 2—3 m3 között ingadozik, míg nagy zápor esetén másodpercenkint 27 in3-re emelkedhetik. A lefolyó csatornavíz természeténél fogva tele van különféle oldott és oldatlan, szerves és szervetlen anyagokkal. Ezek az anyagok, mint aminő a homok. főid, köpor, kövezettörmelék, szén, hamu stb. a'kotják a_ csatornaiszapot. A csatornaiszap mennyisége. — Frühling szakmunkájának adatai szerint — 1.00U ember után évente átlag 5 m3, ami Budapest balparti részének 800,00(1 lakosa után évi 4,000 m4-nek fele! meg. A csatornaiszap egy része a mellék- és főgyűjtőcsatornákban leülepedik, a másik része pedig a nagy víztömeg által a szivattyútelepre sodródik és az ottani iszapmedencebcn rakódik le. A szennyvíz ezenkívül úszó szennyeződéseket, ú. m. papiros, rongy, bél. gally, továbbá mindenféle kcnyhahulladékokat tartalmaz. Ezek az anyagok a szivattyútelepen a szivattyúkat megelőzőleg elhelyezett szúrőrácsokon akadnak meg, s hogy a rácsok rései cl ne tömődjenek. állandóan gondoskodni kell a rácsok tisztításáról, és a leszedett szemét eltávolításáról. A rácsokról leszedett szemét száraz időben napi 6—7 q, míg csapadékok alkalmával 20 q-ra emelkedik. A csatornákba kerülő tömőanyag mennyiségét ugyancsak Frühling 1,000 ember után évente rnint- egiy 20 m3-re veszi fel, ez Budapesten ca 16,000 ingnek telel meg. Minden város csatornázási üzemének legfontosabb feladatai közé tartozik egyrészről a nehéz leülepedő iszap eltávolítása, tekintettel arra. hogy különben az egész csatornahálózat vízének egészséges keringése megszűnik, másrészről a szivattyúk működésére zavarólag ható tömőanyagoknak szűrőrácsok útján való okszerű eltávolítása. A csatornavíznek nagymennyiségű iszaptartalma mellett, ha figyelembe vesszük Budapest csatorna- hálózatának kedvezőtlen viszonyait, különösen az egész mellékcsatornahálózat, valamint a főgyűjtők kis esését, könnyen érthetővé válik, hogy úgy a 420.000 m. hosszú mell'ékcsatornahálózat. valamint a 24.000 m. hosszú főgyűjtőcsatornák annyira eliszaposodtak. hogy azok alapos kitisztítását úgy az egészségügyre, valamint a csatornaüzem biztonságára való tekintettel, a fővárosi csatornázási ügyosztálynak a legsürgősebb teendői közé kellett sorozni. Az eliszaposodáshoz nagymértékben hozzájárult a Központi Csatornaszivattyútelep 35 éves elavult gépiberendezésének csökkent teljesítménye. i A jelentkező bajok sürgős orvoslása céljából elsősorban a Központi szivattyútelep I. és II. sz. gőzgépei helyett a modern kor igényeinek megfelelő, elektromotorral hajtott centrifugálszivattyúk felszerelése vált szükségessé. Ez egyrészt a szennyvizek gyors és biztos lefolyását és a további eliszaposodás meggátlását eredményezte, másrészről pedig gazdaságossá tette a telep gépüzemét. Az elektrifikálás következtében ugyanis, dacára annak, hogy a múlttal ellentétben most 365 napon át éjjel-nappal állandóan folyik a szivattyúzás, a gözüzemmel szemben évente mintegy 1,500 millió korona megtakarítás mutatkozik. A Központi Csatornaszivattyútelep III. és IV. sz. gőzgépeinek ugyancsak a fenti okok következtében elektromos hajtású szivattyúkkal való kicserélése iriost van folyamatban. Az 1926. és 1927. évben végrehajtandó munkálatok költségeinek fedezésére mintegy 460,000 P engedélyeztetett. Az elektrifikálási munkálatokkal egyidejűleg megkezdte a csatornázási ügyosztály a főgyűjtőcsatornák és a meílékcsatornák rendszeres tisztítási munkálatait. Az 1926. év folyamán a inellékcsatorna-hálózat mintegy 100,000 ím. hosszú szakaszából 15,000 m iszap iett kiemelve. A főgyűjtőcsatornákból kiemelt iszap mennyisége 3,550 m3. a Központi Csatornaszivattyútolep iszapkamrájából kiemelt iszapmennyisége 8,400 m3 volt. A csatornahálózat további alapos és rendszeres tisztítását a legnagyobb eréllycl kellett folytatni és főkéo.en arra az ideális állapotra kell törekedni, hogy a szennyvíz gyorsan és akadály nélkül a szivattyú- telepre íolyhasson és a magával ragadott iszapot ne a csatornahálózatban, hanem a szivattyútelep iszap- kamrájában rakja le. A csatornatelepre ily módon rendszeresen leérkező iszaptömegek és úszó szennye- ződések helyes kezelése azonban az iszapfogó medence régi berendezése, a helytelenül dimenzionált rácsok és az iszapkiemelésre szolgáló ósdi szerkezetű elevátor mellett kivihetetlen volt. De ezen nem is szabad csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy a telep 35 évvel ezelőtt létesült. Ezeken a bajokon haladéktalanul segíteni kellett nemcsak a csatornaüzem biztonságára való tekintettel, hanem az egészségügyi szempontok is parancso- lólag követelték, hogy a külföldi kultúrvárosok példájára Budapesten is a csatornaiszap lehetőleg egész mennyiségében a Központi Csatornaszivattyútelep kellőkép átalakított iszapfogójában ülepedjék l'e onnan megfelelő gépierővel távolíttassék el, az úszó részeket pedig automatikus mozgórácsok az emberi erő teljes kizárásával távolítsák cl. lA szivattyútelepek szennyvízkezelő technikája az erre sokat ádozó német, angol és francia városok pontosságra és tisztaságra törekvő igényei következtében ma már nagyon kifejlődött. A külföldi városok csatornázási telepeinek beható tanulmányozása után a székesfőváros tanácsa a központi csatornaszivattyútelep iszapfogójának és szennyvízszűrő-berendezésének a hamburgi rendszer szerint való átalakítását, rendelte el. minthogy az a rendszer a modern kívánalmaknak leginkább megfelelő és a helyi viszonyoknak is a legjobban megfelel. Az 1926. és 1927. évben végrehajtandó munkálatok költségeinek fedezésére mintegy 600,000 pengőt engedélyeztek. 1 Az új berendezésnél a főgyűjtőcsatorna két egymástól zsilipkapukkal elzárható ágra oszlik. Mindegyik ág egy-egy iszapfogó-medencévé bővül, amelyek felett egy. közös markolófejjel ellátott futódaru van elhelyezve a lerakodott iszap kiemelésére. A daru a kiemelt iszapot a két medence közti válaszfalon elhelyezett és megfelelő tölcsérberendezéssel ellátott vízszintes szállító csigába üríti, mely azt egy ferde szállítócsigához juttatja. Ennek közvetítésével az iszap felemeltetik és az iszapszállító traktor pótkocsikba került. Mindegyik iszapgyüjtő-medence végén két szabadalmazott Brunotte-rendszerü mozgó láncrács van elhelyezve 10 mm.-es rúdközökkel. A rácsok mögött összegyűlt szemét elszállítására egy ú. n. kaparószalag van elhelyezve, mely a szemetet ugyanabba a ferde szállítócsigába juttatja, amelybe a kiemelt iszap is kerül. A szennyvízben úszó nagytömegű testek, mint deszkák, állati hullák stb. felfogására, mivel ezek az aluminiumötvözetből készült finom szűrőrácsokat megsértenék, a medence be- ömlésénél egy gázcsövekből készült durva rács van elhelyezve. \Az új berendezés elkészültével Budapest székesfőváros Központi Csatornaszivattyútelepe iskolapéldája lesz a modern szennyvíztisztító-telepeknek és nemcsak a hazai nagyobb városoknak, de a müveit nyugat nagyvárosainak is minden tekintetben mintául szolgálhat. 11111111111111111111111111 in 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 ii i ’-i TRAUSZ HENRIK szobafestő- és mázolómester Te'efon : J. 339-27. BUDAPEST, VII., GARAY-TÉR 9 . 1111111M111 .......................................................................................... n 11111 n N ír Ez a hely JÓFOLDY TIBOR mázolómester Budapest, VII., Péterffy Sándor-utca 15. hirdetése részére van fenntartva. BÁLINT SÁNDOR szobafestő és mázoló Budapest, VII., Akácfa-utca 25. Telefon : ]. 306—71. Számos elismerőlevél! Állandó műhelykiállítás ! CZEIZEL és ELISCHER szobafestő és díszítőfestő mázoló és ércfényező műhely BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY-UTCA 8. SZÁM. Telefon : Lipót 992—70. Paulista József festő és mázoló Elvállal: templomi, dísz-és szobafestő, freskó, sgrafitó, gobelin-utánzat és olajfestési munkákat Iroda és lakás : VIII. KÉR., BAROSS-UTCA 111. sz. II. em. 17. Műhelyek: VIII., Szigetvári-utca 14. (Losonci-utca sarok.), Baross-utca 111. sz. és Losonci-utca 28. sz. jFRATRICHEVICH ISTVÁN díszít c5-festc5 és mázoló Elvállalja templomok, épületek, lépcsőházak, kávéházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. { Schuller János Lakás: Budapest, L, Lejtő-űt 11. szám. Műhely és anyagraktár: I., Alkotás-utca 18. szám. Telefon : T. 227—02. festő-, mázoló- és fényező m. OBERMEYER ISTVÁN szobafestő-, ércfényező- és mázolómester BUDAPEST, II., LÖVŐHÁZ-UTCA 17. TELEFON. LERCHNER ÉS TÖRÖK szobafestő és mázoló BUDAPEST, VI. KÉR., PETNEHÁZY-UTCA 44. H. telefon : 913-88. SZIEBER IMRE szobafestő-, ércfényező- és mázolómester BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 59. LIKTOR FERENC festő és mázoló. — Vili., József-körút 77-79. Telefon: József 349—83. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, egyesületek, stb. festését és mázolását. Készít minden e szakmába vágó munkákat. ■ BE TI haverland antalI kll I ■ Budapest,Vili.,Hap-utea22.Telel.:J.329-66. | LIFT Freissler Antal FELVONÓ- ÉE GÉPGYÁR Rt. VI., Horn Ede-u. 4. Telefon: T.229-72. Gyárt mindennemű személy- és teherfelvonókat legmodernebb kivitelben. Wilhelm Fülöp Károly liftkarbantartó, javító és készítő Budapest, IV-, v/ármegyeház-utca 7. Telefon: Lipót 982 -62. VARGA TESTVÉREK ventillátor- és lemezárugyár Budapest, VI., Röppentyű-u. 61. Telefon: L. 913-26. Schwarz Sándor és Társa magyar-feályhaipar, Meidinger kályhák, folyton- égő kályhák, tűzhelyek, Meidinger kályha-alkatrészek Budapest, V., Báthory-utca 20. Telefon: L. 962—14. K RATOCHVILLA FERENC kályhásmester BUDAPEST, VII., NEFELE]TS-UTCA 50. Elvállalja: cserépkályhák, kandallók, takaréktűzhelyek szállítását és felállítását, cserépkályhák tisztítását, átrakását és tűzhelyek kifalazását a legjutányosabb árban DUHONITS LAJOS k.ályh.ásmester Budapest, II. kér., Margit-körút 8. szám. DOTTERWEICH ANTAL kályhásmester, a kereskedelmi és külügyminisztérium és az államnyomda hív. szállítója lakás : Ürömi-utca 20. ajtó 1. — Telefonhívó Teréz 137—04. Üzlethelyiség: Budapest, 11., Batthyány-utca 2. Gyorskoesl-utca sarok. ¥«,"81 Ír á 67 folytonégő kályhák A a legjobbak LUK Asz LAJOS VI., Teréz körút 22. szám. Telefon : Teréz 103—47.
