Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-06 / 27. szám
2 Független Budapest 1927. július 6. GOODRICH PNEU , AZ UTAK KIRÁLYA Szilárd Béla NAGYMEZŐ-UTCA 15. (Andrássy-út sarok.) Telefon : Teréz 151—31. a kislakás-építkezésnél történt tnlkiadások ügyében is úgy a kiküldött albizottság, mint a belügyminiszter vizsgálata. A belügyminiszter vizsgálatának eredményét nagy titokban tartják, ellenben a fővárosi albizottság már nyilvánosságra hozta jelentését. Ez majdnem teljesem azonos a fürdőépítésekkel kapcsolatos megállapításokkal és az elkövetett könnyelműségekért ugyancsak rosszalását és helytelenítését nyilvánította a tanáccsal szemben. Megállapítást nyert, hogy a kislakás-építkezéseknél még fokozottabb mértékben fordultak elő könnyelműségek és az eljáró tisztviselők több mint egy milliárdot osztottak szét maguk között külön munka- díj címén. A városházi politika most ezek körül a problémák körül kavarog, amelyek még sokáig foglalkoztatják a főváros dolgainak intézéséért felelős személyek kérdését. Az ügy bonyodalmai egyelőre még belát- hatatlanok, de bizonyos, hogy az építkezési hiteltúllépések ügye az egész mai rendszer bukását jelenti. SOS A mai tanács egyes tagjait át kell menteni a tavaszi tisztújításokon Mozgalom a pártok közt három kiváló tanácsnok érdekében. GUNDEL átvette a SZT. GELLERT SZÁLLÓ éttermeit és kávéházát. ÁLLATKERTI VENDÉGLŐJE változatlanul áll kedves közönségé nek rendelkezésére. A Független Budapest múlt heti számának cikke, mely a tanáccsal szemben megnyilvánult bizalmatlanság nyomán a közeledő új tisztújítás eshetőségeiről számolt be, óriási feltűnést keltett úgy városházi, mint várospolitikai körökben. Széles rétegekben nagy visszhangot keltett cikkünk tartalma, csupán egy tekintetben támadt lehangoltság nyomában. Beszámoltunk ugyanis arról az érdekelt részről megindított akcióról, melynek az a célja, hogy a tanácsnak azokat az idősebb tagjait is mellőzik az új tisztújításon, akikkel különben a közgyűlés minden pártja a legteljesebb megelégedéssel működik együtt, s akik e sokat támadott testületnek ma is kiemelkedő oszlopos erősségei. Ott, ahol egyéni érdekeket a közérdek fölé helyeznek, nem törődnek ezzel a körülménnyel s igyekeznek mindent elkövetni, hogy az új fővárosi törvénybe olyan szakaszt is fölvétessenek, mely szerint a 60 éves életkort, illetve a 35 évi szolgálati időt betöltött tisztviselőt nyugdíjazni kell s ilyen korban tisztviselőt már ne lehessen új választás alá bocsátani. Most pattant ki ez az akció, de nyomban utána ellenakciót kezdtek azok a tényezők, amelyek a főváros érdekét mindenek fölé helyezik. Ezek a tényezők arra az igen helyes álláspontra helyezkednek, hogy a tisztviselő munkáját nem korára, hanem érdemére való tekintettel kel! elbírálni s nem szabad a fővárosnak nyugdíjba küldenie olyan tisztviselőt, aki már 35 éve áll közszolgálatban, de munkabírása friss, erőteljes és működése hasznára van a köz érdekeinek. Épp ezért mindent elkövetnek, hogy a fővárosi törvényben ne legyen rendelkezés a szolgálati évet vagy a megállapított életkort betöltött tisztviselők nyugdíjazására vonatkozóan. Ezt a kérdést úgyis maga az autonómia intézi el esetenkint a saját hatáskörében. A mozgalom tulajdonképen három kiváló tanácstag érdekében indult meg, akiket a küszöbön álló érába is át akar vinni a közgyűlés. Ez a három kitűnő tanácsnok Solty Lajos, Édes Endre és Némethy Béla. akik 1928-ban betöltik 35-ik szolgálati évüket. Mind a hárman példaképül szolA művészet, technika és magyar munkáskezek gyönyörű alkotása a Spolarich-étterem söröző BUDAPEST. IV. KÉR., FERENCIEK-TERE 7. SZ. Legjobb magyar konyha! A legszebb kávéház pedig a Spolarich-kávéház BUDAPEST, VIII. KÉR., JÓZSEF-KÖRÚT 37—39. Esfénkénf cigányzene. Expresso kávé. Saját sütő- és cukrászipari üzem. gálhatnak a megválasztandó új tanácsnak, amelynek összeállítása amúgy is nagy gondot okoz a pártoknak. A mai főjegyzői karból képtelenség 5—6 új tanácsnoknál többet kiválogatni, tehát minden körüimények között a ma vezetőség érdemes tagjait kell visszatartani. hacsak azt nem akarják, hogy kívül álló emberekkel töltsék be a megüresedő tanácsnoki székeket. Különös nehézséget okoz amúgy is a műszaki tanácsnokság kérdése. A mérnöki osztályok vezetését csak kipróbált férfiakra lehet bízni, és épp ezekben a nehéz időkben nem nélkülözhető ezen a helyen olyan nagytudású műszaki szakember, mint Solty Lajos. Sőt szó van arról, hogy a harmadik alpolgármesteri állás visszaszervezése esetén ezt az állást műszaki jelleggel ruházzák fel s ez esetben a pártok összessége Solty Lajost látná legszívesebben ebben a nagy körültekintést és szakértelmet igénylő pozícióban, ahová a főváros összes műszaki ügyeinek intézése összpontosulna. Édes Endre és Némethy Béla tanácsnokok mindenen felül álló hozzáértését sem nélkülözheti a közeljövőben a városháza adminisztrációja. Az ő megtartásukért is mindent elkövetnek az illetékes körök és bíznak abban, hogy a kormány sem fog akadályokat gördíteni e három kipróbált főtisztviselö visszatartása elé. üti jegyzetek — transzponálva. Irta dr. Laczó Viktor. A pénzügyi bizottság megkereste a székesfőváros tanácsát, hogy a Svábhegy és Jánoshegy parkozása és az ott levő erdőnek rendezése, valamint a fogaskerekű vasútnak egészen a kilátótoronyig való vezetése dolgában minél előbb terveket készíttessen. Ennek az indítványnak egyik része az erdő- és mező- gazdasági hivatalnak ügykörébe tartozik s azért a tekintetes tanács elhatározta, hogy az erdőhivatalnak vezetőjét. Fekete Béla erdőfőtanácsost az én kíséretemben tanulmányútra küldi ki, hogy képzeletünket egy kissé megtermékenyíttessük és alkotó erőnket a külföldi benyomások felvételével tettre serkentsük. Megmondom azt is. hogy erre a célra, két hetet véve alapul, a tekintetes tanács személyen- kint Ötszáz pengőt volt kegyes részünkre kiutalni s ebből az összegből szerény igényeink mellett sikerült is minden költségünket fedeznünk. Természetes dolog, hogy nem indultunk felfedező utakra és nem is hoztunk haza semmiféle olyan ismeretet, amely .annyira új volna, hogy azt előttünk még senki sem tudná. Távolról sem. A budapesti művelt közönség ismeri Prágát, Karlsbadot. Erazens- badot, Marienbadot, ismeri a mariacelli villamos vasutat, a Semmeringet és a Rax-ot s látta a Wiener Waldot is. Ezeket nem kellett felfedeznünk. Amit pedig erről az útról mondok, azt már mások is mondták. S mégsem volt a nekünk kiutalt összeg kidobott költség, mert ha többet nem hoztunk volna haza, mint egyrészt fokozottabb büszkeséget fővárosunknak páratlan szépsége miatt és másrészt szomjuhozó vágyat ennek a szeretett Budapestnek a haladás útján való eltör évit el éré, máris gazdagnak mondható az a kincs, amelyet külföldi htunkon szerzett vásárfia gylanánt kiosztani akarunk. Rövidesen elmondom tehát, mikép is hangzanak külföldi benyomásaink a fővárosi viszonyokra transzponálva. Mindenekelőtt pedig összefoglalom mindazt, ami csak több évnek munkája lehet és természetesen nagy összegeknek beruházását teszi szükségessé. Azzal kezdem, hogy a budai hegyvidék fejlesztéséhez szükségesnek tartanám először is a Jánoshegyi vendéglőnek lebontását és egy nagyóbbszabásű szállónak és vendéglőnek építését. Ez mindenesetre Semmering-transzpozíció. Egy Punhuns ugyan nem lehetne ott. az rövid időn belül pang-liansszá változnék, de kisebb méretű szálló fényes eredményekkel kecsegtet. A jelenleg ott levő kiállítási pavillonon már nem sokáig lehet toldozni-foltozni. Azt minél hamarább a fővároshoz méltó formában kell újra feltámasztani. Semmering-transzpozíció az is, ha azt mondom, hogy a Zugligettől kezdve elsőrendű automobil- szerpentinutat kell a Normafa felé vezetni. Tudom, hogy ennek nagy akadálya a volt Fácán vendéglő területének egy gyermekszanatórium tulajaonába való átvitele és még inkább a Haggenmacher- örökösök tulajdonába került ..Isten szeme" villatedek. Ezt a két területet a fővárosnak meg kellene szereznie. A villamoshoz való lejárat és a felfelé vezető gyalogút már úgyis sok panaszra adott okot azért, mert az első határozottan csúf, a másikat pedig sok éveis használat után a közönség elől elzárták s így a felmenetelt a kocsiútra terelték. A Haggenmacher- örökösök körében, hallomás szerint, felmerült az az eszme, hogy a budai hegyvidék egyetlen forrásával dicsekedő telket felajánlják a fővárosnak vagy nem nagy ajándék gyanánt a Haggenmacher névnek megörökítése végett egy Haggenmacher-liget alakjában. Immár égető szükség van továbbá arra, hogy a Villamos Vasutat a főváros jobboldalán egészen a szomszédos községekig vezessék. Ez persze bécsi impresszió. Mária Remetét. Pesthidegkút, Solymár, Budakeszi. Nagykovácsi községeket hova-hamar a fővárosi villamosközlekedésbe kell belevonni, a híres körvasút dolgát a jogfenntartások légköréből végre- valahára a valóságok világába kell varázsolni, a fogaskerekűt a Jánoshegyién át minél előbb villamos erőre át kell építeni. Olyan kötélpályáért, mint aminőt a Rax-hegyre vittek, a Jánoshegy budapesti oldalán nem rajomganék, az erdőt meglehetősen elcsúfítaná, de Budakeszi felől idők múltán fel lehetne ilyet is szerelni. Nagyon kívánatos volna Makkos Mária környékének szélütése s azon a helyein valami kedves vendéglőnek építése. A jelenleg ott levő vendéglős még a XVIII. század végéről maradt ott. Alig van kis söre, bora s ha a poharat letesz'ed az asztalra, rögtön elteszi, mert fél. hogy ellopják. Alsó Ausztriában néhány lépést megy az ember, máris Gasthausba térhet be. s mindenütt tisztaság, csín és bőven felszerelt raktár fogadja még a Rax tetején levő menedék- házakban is. Ezen a téren nálunk is a magánvállalkozást kellene támogatni nagylelkű engedményekkel s a fővárosra is hasznos bérleti szerződésekkel. Amint szinte naponkint látható, a budapesti közönségnek túristáskodása örvendetes méretekben indult meg. Nemcsak a közlekedési eszközök, hanem több vendéglőcske is szép keresetekre tehetnek szert. Nagyon használnia az idegenforgalomnak, ha olyan autóbuszokat állítanának be, amlyck az idegeneket nemcsak a városban, hanem a budai hegyvidékben is körülvinnék. Rund um Budapest. De akkor mindenesetre gondoskodni kellene arról is, hogy a környékben ne balkáni állapotokat lássanak. Az utakat mindenütt autóközlekedésre is alkalmasakká kell tenni úgy, hogy porfelhők sehol se támadhassanak. Annyi bizonyos azonban!, hogy az utak olajozása kérdésében mi vezetünk, mert az általunk bejárt vidékeken olajozást sehol sem láttunk. Gloggnitz, Payerbach. Reichenau lakossága sokat panaszkodik az autók által felkavart por miatt. Budának legnagyobb áldása volna, ha valaki vizet juttatna hegyvidékének. Hol vannak a híres varázsvesszősök? Annyit írnak az ő boszorkányos vízkeresésüknek csodáiról s nincs egyetlen egy sein. ,aki a budai hegyvidéken próbálná ki és bizonyítaná bei csodálatos erejét! Pedig be szép volna a Hűvösvölgyön végigkanyargó folyóvíz! A szabályozott Diósárokban csobogó patak! A szépvölgyi vízesések, a farkasvölgyi téli gleccserek! Ezek között a drága eszmék között említem meg végül, hogy annak, aki a máriacelli villamos vasút mentén égnek meiredő erdős sziklákat látta, többé nem lehet puszta ábrándkép a Szí. Gellért-hegynek befásítása sem. Sokat nyerne ezzell a fővárosnak kéne a nélküli, hogy a vad sziklaszerűségnek romantikáját el kellene veszítenie. Minél több növényzetet telepítenek a Gellértre, annál festőibb hatást keltenek a zöld lombozatból előbukkanó dolomitok. No. dehát ezek a drága tervek. Az olcsóbbak közé számítom a karlsbadi transzpozíciókat. Kellemes sétaütak, sok pihenőhely, itt-ott egy-egy hangulatos erdőzúg, festői facsoportok az utak szegélyzésénél — ez már marienbadi emlék - fákká nemesített galagonyák telve kis rózsácskák- kal. Ezeket a dolgokat lassan és következetesen már a megvalósulás útjára vitte egyrészt a svábhegyi egyesület, másrészt a fővárosi kertészet s az erdő- és mezőgazdasági hivatal. Karlsbadi kedvesség a hegycsúcsokon levő kilátó- tornyok is. A kültelki és erdészeti bizottság máris hozzájárult a budai hegyeknek kilátótornyokkal való ékesítéséhez. Két-három éven belül az erdő- és mezőgazdasági hivatal azokat majd fel is állítja. Mindenekfeíett azonban szeretném a székesfőváros közönségének ajánlani, hogy a külföldiek mintájára lássa be végre, hogy az idegenforgalom a városnak és az országnak igen-igen nagy hasznára van. Ennek a belátásnak következtében külföldön, már tudniillik tőlünk nyugatra, mindenki szinte törekszik arra, hogy az idegennek valami hasznos dolgot legalább is mondjon, őt alkalomadtán tisztességesen ellássa, kényelmét. sőt kényességét figyelembe vegye. A vas-
