Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-18 / 20. szám

Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.00 >> korona. _____Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Ha ngosak a faiak, zajos a városháza, olyan eleven az élete, mintha nem is május második felében, hanem a szezon derekán lennénk. Marakodnak a pártok, dolgoz­nak a bizottságok és nagy munkára készül a közgyűlés: a városháza élete eltolódott, mintha nem akarná tudomásul venni, hogy végét járja, mert napjai meg vannak számlálva. Ezen a nyáron nem pihen a városháza. A kormány akaratából még a nyári szünet előtt le kell tárgyalnia a törvényhatósági bi­zottságnak a jövő évi költségvetést. Dolgoznak az ügyosztályok, üzemek és intézetek, dolgoz­nak a szakbizottságok és dolgozni fog ezen a közgyűlés, mivel a költségvetést az ősz folya­mán fel kell terjeszteni a kormányhoz és addig alaposan fel kell dolgozni az egész anyagot. Egyik költségvetési vitát nyomon követi a má­sik, de közben sok minden egyebet is el kell in­téznie a városházának, amely nem tudja, med­dig él. A mostani törvényhatósági bizottság tudja, hogy már csak rövid az élete, és mint jó gazda, azt akarja, hogy a hagyaték, amely utána marad, ne okozzon zavart és nehézséget. Mivei pedig a kormány akaratából meg kell halni, hamar el kell intézni minden kérdést, amely fontos a főváros jövőjére. Ennélfogva ezen a nyáron nem pihen a városháza. Most döntenek az üzemek dolgában. Évek óta tartó munka és rengeteg beszéd, meg írás be­szél arról, mekkora feladat az üzemek kérdésé­nek megoldása. De a gyümölcs is csak akkor esik le a fáról, ha teljesen megérett, az üzemek fáját is most kezdi komolyan rázogatni a tör­vén-, hatóság, hogy lehulljanak róla .a túlérett gyümölcsök, azok, amelyek a fa életerejét ve­szélyeztetik. Most van a beruházó kölcsön fel­vételének és megtárgyalásának ideje is, a be­ruházó Programm elkészítése és megvitatása; a főváros jövőjét akarja még hamar, sietve megalapozni a közgyűlés, mert nincs ideje arra, hogy halasztgassa a dolgot. A haldokló nem ér rá pihenni, dolgoznia keil, ha azt akarja, hogy halála után ne vessenek rá követ. Mert az ősz már bizonytalan. Az ősz elején a parlament elé kerül az új fővárosi törvény javaslata és a javaslatból még az ősz folyamán törvény lesz. Hogy mit tervez a javaslat, arról a független Budapest más helyén beszélünk, de egy bizonyos, még pedig az, hogy a mai tör­vényhatósági bizottság helyébe másik kerül és teljesen megváltozik úgy a törvényhatóság összetétele, mint annak munkarendje. Az auro- nómia kezelésében rendkívüli jelentőségű válto­zást hoz az új törvény és ennek a változásnak legelső következménye a mai törvényhatáság feloszlatása és új választások kiírása lesz. A kö­vetkező év .'nem hoz részleges választásokat, mint ahogy azt eddig hittük, hanem egészen új törvényhatóságot, amelynek a közgyűlése is új lesz, de újak lesznek a tisztviselői is, mert hi­szen nyilvánvaló, hogy a kormány egyik leg­főbb célja az, hogy elfoglalja a városházának azokat a vezető pozícióit, ahonnan saját akara­tát diktálhatja a budapesti városházára. Sürgős a munka: nem pihenhet a városháza. Ma még lehet dolgozni, lehet megvalósítani egyetmást abból a sok mindenféle halaszthatat­lan teendőből, amit ennek a mai közgyűlésnek szári az idő, holnap azonban már — akaratla­nul is — pihenni kell. Hogy milyen lesz a fővá­ros jövő képe, azt ma még senki sem tudhatja. És mivel ez a jövő bizonytalan, dolgozik a vá­rosháza, mert amit ma elvégez, azzal utat mu­tat a következő időknek, az új törvényható­ságnak. Az a munka, ami most folyik: alapkőletétel. A városháza most lerakja az alapköveket és ez­zel Meghatározza az eljövendő törvényhatóság Főszerkesztő: B. VltRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon : József 1/5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. útját. Ennek az alapnak szilárdnak, biztosnak, jónak kell lennie, ezen épül fel a jövő. A városháza dolgozik, a városháza most nem pihenhet. A belügyminiszter bejelentette, hogy a reakciós új fővárosi törvényjavaslatot még a nyári szU* net előtt a purfenteni elé terjeszti. Scitovszky belügyminiszter expozéja. -— A városatya-képviselők passzív rezisztenciája a bel ügyi vitában. A városháza és a főváros népén -k mai legizgalma­sabb témája, az új fővárosi törvényjavaslat végre — hivatalos helyről elhangzott nyilatko­zat szerint is — rövidesen a parlament elé kerül. Az, elmúlt héten a belügyi tárca vitája során került szóba konkrét formában az országgyűlés színe előtt és a bel ügy miniszter beszédében megerősítette azt a hírt, hogy még a nyári szünet előtt beterjeszti az új fővá­rosi törvényjavaslatot és az ősszel megnyíló új ülésszak első feladata lesz annak letárgyalása. Sajnálattal állapítjuk meg. hogy ennek a főváros jövőjére nézve oly sorsdöntő kérdésnek tárgyalásá­nál Budapest 25 képviselője közül — kiknek nagy­része egyúttal városi bizottsági tag is. — csak hár- man-négyen tartották érdemesnek, hogy a belügyi költségvetés vitáját felhasználják a fővárost érdeklő aktuális nagy problémák megemlítésére s a főváros kívánságainak tolmácsolására. Csak Brócly Ernő és Wolff Károly foglalkoztak érdemileg fővárosi kérdé­sekkel az országgyűlés belügyi vitája során. Ezt a tényt mindenesetre le kellett szögeznünk, mielőtt részletesen ismertetnénk a parlamenti tárgyalás le­folyását. Scitovszky Béla belügyminiszter expozéjában szólt a fővárossal kap­csolatos terveiről. — A főváros ügyeinek rendezése — mondotta — múlhatatlanul szükséges. Kényszerítve érzem ma­gam arra, hogy az elavult törvény helyett egy ú] törvényjavaslattal jöjjek a képviselőház elé. mert ami most a fővárosnál végbemegy, azt hiszem, mindenkire a legkedvezőtlenebb benyomást teszi. Olyan autonómia és olyan adminisztráció van ma a fővárosnál, amelyre csak azt mondha­tom, nem lehet megállapítani, ki feieíös tulaj­donkénen azért, ami ott történik. Mindenki és senki sem felelős. Évekig kellene ku­tatnom, ha meg akarnám állapítani, hogy ki felelős a mulasztásokért. Ez arra vall, hogy magában a konstrukcióban van a hiba. Ha mindenkit felelős­ségre vonnék, magát a közgyűlést is, akkor csak súlyosbítanám a bajokat. Gyökerében szeretném megfogni a hibákat és egy törvénnyel új életet adni a főváros auto­nómiájának. Lehetetlen, hogy előfordulhassanak olyan mulasz­tások, mint a fővárosi építkezéseknél s ezért senki sem felelős. Szerintem felelős a közgyűléstől le­felé' majdnem mindenki. A mai állapotokon tehát gyökeresen kell változtatni s azt csak egy új fővárosi törvénnyel tudom elérni. Nem hónapokra akarok törvényt al­kotni, hanem legalább olyan perspektíváid törvényt szeretnék, mint amilyen az 1872-es fővárosi tör­vény volt. A főváros autonómiáját nem akarom csorbítani. A főváros cselekedjék a maga lelkiismerete sze­rint, de mindenkinek tudnia kell, hogy felelős min­den tettéért, nemcsak a felügyelő hatóságoknak, hanem mindazoknak, akiknek a pénzéről szó van: a főváros egész közönségének. Én adok időt a fő­városnak. Örülök, hogy maga a törvényhatóság is behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kérem, foglalkozzanak továbbra is ezekkel a kérdésekkel, mert a városháza vezetőinek kötelessége elsősor­ban segíteni a bajokon. Ez a főváros becsületének a kérdése. Necsak luxus-célokat szolgáljanak, hanem a nagy- közönség égető szükségletét elégítsék ki első­sorban.- A törvényhatóságnak mindenesetre sokkal kisebb létszáma lenne, tervezetem szerint, mint ma. Azonkívül egy kisebb közgyűlést óhajtanék, egy közgyűlési választmányt, mely tulajdon- képen az összes ügyek intézője volna. Megfontolás tárgyává kívánom tenni azt, hogy ne hozzam-e be a tisztviselők egyrészénél az élet­hossziglan való választást. A főbb tisztviselőkre vo­natkozólag mindenesetre fenntartanám, a mai rend­szert. Szükségesnek tartom egy adminisztratív al­polgármesteri állás létesítését, ez. az alpolgármes- ter a városházi adminisztráció ellenőrzésével fog­lalkoznék, melyről ma egyáltalán nincs szó. A vá­rosházi számvevőszék bizonyos függetlenítését is tervezem s nagyobb hatáskört szeretnék számára biztosítani. Ugyanilyen mértékben eltolódnék a ta­nácsnak, a közgyűlési választmánynak s magúnak a közgyűlésnek a hatásköre. A közgyűlés elé sok­kal több anyag kerülne, de ez nem csökkentené, sőt emelné a munkaképességét. Nem erőszakkal, hanem megértéssel kívánom a problémákat megoldani. Védeni akarom az autonómiát, de biztosítani akarom a kormányhatalomnak is a teljes ellenőrzési jogát, a felelősség kidomborítása céljából. A belügyminiszter expozéja után elsőnek Wolfí Károly foglalkozott a főváros ügyével. Fájlalná, ha a fővá­rosi törvény a hangulat jegyében készülne el. Minden animózitást ki kell küszöbölni, amikor Budapest jövő fejlődését biztosító új törvényt akarnak alkotni. Bármilyen zseniális polgármesterjelöltek ajánlkoz­nak: a főváros 85 üzemét és adminisztrációját egyéni felelősség mellett aligha vállalnák. Helyteleníti, ha a Széchenyi-fürdő hiteltúllépéséből a törvényható­ság életképességére vonnának következtetéseket. Óva int a fővárossal szemben az elhamarkodott kritikától. A főváros nem szolgáltatott okot a megreformá­lásra. Bródy Ernő beszélt ezután a kérdésről s hosszasan foglalkozott a fővárosi törvény revíziójával. Követelte, hogy ebben az ügyben a törvényhatóságot is hallgassák meg. Tiltakozott az ellen, hogy kinevezettek legyenek az új közgyűlésben, mert mindenütt csak választottak ülnek a törvényhatósági bizottságban. Felszólította a minisztert, hogy a fővárosi törvény reformjának ja­vaslatánál mellékelje az európai és amerikai metro­polisok kodifikációját, hadd lassúk, milyen a kül­földi metropolisok helyzete c tekintetben. A felszólalásokra Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált s hangoztatta, hogy teljes mértékben tudatában van annak, hogy a fuvaros uj Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA JOR-SANATORiUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. sz. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. idegbetegek, üdülők gyógy­helye. vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom