Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-04 / 18. szám

XXII. évfolyam. 1927. május 4 18. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő — 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.OOv korona. ______Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon; József 45—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. ban, amilyenre nagyon, nagyon rég nem volt példa, s hittük, hogy a mostani közgyűlés még sok szép és nagy dolgot fog teremteni Budapest javára. Nem így lesz. A kormánynak nem kell az, ami a fővárosnak kell, a kormány nem látta, nem hallotta azt, amit a költségvetési vita ho­zott, a kormány csak a maga akaratát látja. A kormánynak nem kell a dolgozó polgárság két fáklyája: a közéleti tisztaság és az autonómia feltámasztása, a kormánynak — politika kell. Politika, amely nem kell viszont a polgárság­nak, amely élni és dolgozni akar. 2H ssaeam: MOS A belügyminiszter nyilatkozott és kijelentette, hogy még a nyári szünet előtt a képviselőház elé terjeszti az új fővárosi törvény javaslatát, amelyet ősszel fog letárgyalni a törvényhozás. Ez azt jelenti, hogy a mai fővárosi törvényhatóság napjai meg van­nak számlálva és még a télen, de legkésőbb a kora tavaszi hetekben új városatyákat választ Budapest. Mert a mostani törvényhatóság fel­oszlatása rendkívül sürgős. Hogy mért sürgős? Azt a kormány tudja egyedül. A főváros lakossága, amely figyelem­mel kíséri a törvényhatósági bizottság működé­sét, nem érti, de nem is értheti meg, mért kell mindenáron feloszlatni a mai közgyűlést. A költ­ségvetési vita lefolyása bebizonyította, hogy a mai törvényhatósági bizottság munkaképessége vitán felül áll s olyan kitűnő erkölcsi eredmény­nyel záródott a költségvetés tárgyalása, amely éppen ellenkezőleg, azt lenne hivatva bizonyí­tani, hogy a közgyűlés mai összetétele rend­kívül kedvező és az az atmoszféra, amely ott uralkodik, felette alkalmas arra, hogy Budapest a nyugodt munka és békés fejlődés városa legyen. Ha a kormánynak a politikai szempontokon felül egyéb szempontjai is lennének, akkor nem találná olyan rendkívül sürgősnek az elindított nagy munka megállítását. Mert az kétségtelen, hogy az új törvényjavaslat tárgyalása, a vár­ható új választások és az azt követő tisztújítási izgalmak nem alkalmasak arra, hogy nyugodt légkört biztosítsanak a főváros munkája részére. De a kormány a maga szolgálatába akarja állí­tani Budapestet és ez a politikai szempont fon­tosabb, mint a főváros érdeke, amelyet oly nagy­szerűn reprezentál ez a mai közgyűlés. A költségvetési vita lefolyása két nagy gon­dolatot domborított ki plasztikus erővel. Az egyik: a közéleti tisztaság megteremtése és meg­őrzése, a másik: az autonómia fokozott kiépítése és védelme. Ebben a két gondolatban egyesült a közgyűlés minden pártja, ezt a két nagy célt hangsúlyozta minden szónok, jobbról és balról egyaránt és impozáns volt az az egyértelműség, amely az egész közgyűlés részéről frenetikus erővel nyilvánult meg, amikor a főváros életé­nek erről a két tartó oszlopáról volt szó. A köz­életi tisztaság védelme és az önkormányzat kér­dése nem talált pártokat a közgyűlésen, hanem egy kompakt, erős tábort, amely nem ismer se politikát, se különböző világfelfogást s csupán egy dolgot tart szeme előtt: a főváros érdekét. Nincs a törvényhatósági bizottságnak talán egyetlen egy tagja sem, aki ne érezné át, mennyire életbevágó a közéleti tisztaság meg­őrzése. De különös erővel képviseli ezt a gon­dolatot a közgyűlésnek az a pártja, amely en­nek az eszmének a jegyében született: a Dol­gozó Polgárok Pártja. Ezt a pártot a közéleti tisztaság iránt való rajongás szülte, ennek a gondolatnak jegyében találtak egymásra azok, akik ezt a pártot létrehozták és a közéleti tisz­taság nagy gondolata adta meg a pártnak azt a hatalmas erőt, amely mögéje állította a dol­gozó polgárság tömegeit. Az autonómia kérdé­sében ismét csak a Dolgozó Polgárok Pártja az, amely tűzön-vizén keresztül harcol a főváros önállóságáért, mert a dolgozó polgárság pártjá­nak létalapja az, hogy a polgárság döntsön a maga sorsáról s ne a — politika. Örömmel és megnyugvással láttuk a köz­gyűlésnek azt az egyhangú megnyilatkozását, amely a közéleti tisztaság és az autonómia kérdésében akkora erőt mutatott. Hittük, hogy ennek az erőnek győzedelmeskednie kell min­den ellenséges szándékon és minden önkényes akaraton. A költségvetési vita olyan megható egységet teremtett a törvényhatósági bizottság­Az új fővárosi törvény előkészítése, mint azt a Független Budapest már régebben megírta, erősen foglalkoztatja az illetékes tényezőket és Ripka főpol­gármester már beterjesztette Scitovszky belügy­miniszterhez azt a töívényjavaslattervezetet, amely az új fővárosi törvényjavaslat alapjául fog szolgálni. Mi már ismertettük is ennek a tervezetnek főbb vo­násait s a közvélemény ismeri azokat a nagyfokú korlátozásokat, amelyeket a tervezet a főváros auto­nómiájával szemben elfogadásra ajánl. Most aztán Scitovszky Béla belügyminiszter is megszólalt és elmondta, mit tervez a fővárosi tör­vénnyel kapcsolatban. A kormánynak hirtelenüi nagyon sürgős lett az új fővárosi törvény, annyira, hogy még! a nyári szünet előtt a képviselőház elé terjeszti a javas­latot, amelyen most lázasan dolgozik a belügyminisztérium kodifikáló osztálya. Az új fővárosi törvényt azon­ban a nyári szünet előtt nem tárgyalhatja le a tör­vényhozás, minthogy — éppen a javaslat retrográd intézkedései miatt — ennek tárgyalása hosszabb időt II. Ezzel a cikkel igen előkelő helyről iisztelték meg a Független Budapestet. Olyan helyről, amely­nek döntő szava van műszaki — tárgyi és sze­mélyi — kérdésekben egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a cikk a főváros minden illetékes és érde­ken rétegében nagy érdeklődést vált ki. A műszaki igazgatás teljesen nélkülözi a vezetést és irányítást. A műszaki ügyeket nemcsak a meg­lévő két műszaki ügyosztályban, hanem a közigaz­gatási ügyosztályokban is intézik, és pedig egyes ügyosztályokban a beosztott mérnökök útján, más ügyosztályokban a fogalmazószemélyzet útján. Ez ügyek intézési módját is azonban az ügyosztály jogi képzettségű vezetője állapítja meg, esetleg az ugyancsak jogi képzettségű alpolgármester irányí­tása alapján. Megjegyzendő még, hogy a műszaki ügyek leg­felső revízióját s az irányítást is mindkét alpolgár­mester gyakorolja, a szerint, hogy melyik ügyosz­tálycsoportba tartozik a kérdéses műszaki ügy. Itt tehát sem szakszerű revízió és irányítás nin­csen, de egységesség sincs, a vezetésben. Másik rendszerbeli hiba. amit fentebb már jelez­tünk, hogy a műszaki ügyek nagyrészét nem mű­szaki ügyosztályokban, esetleg mérnökök nélkül s minden esetben a nem műszaki képesítésű tanács­nok rendezése alapján intézik el, a tanács elé tar­tozó ügyeket pedig maga a jogásztanácsnok adja elő. Ennek a rendszernek számos hibája van: a köz- igazgatási ügyosztályokba rendszerint fiatalabb, tehát tapasztalatlanabb mérnökök vannak, akiknek munkáját műszaki szempontból már senki felül nem vizsgálja; így gyakran tökéletlen vagy éppen hibás rendelkezések történnek. Az egyes közigazgatási ügyosztályokban csak kevés mérnök van. ennélfogva nem áll rendelkezésre az a specialista mérnök, akire éppen szükség volna. így vagy szakszerűség szem­pontjából esik kifogás alá a^ munka, vagy oly sok előtanulmány, utánjárás és tárgyalás után sikerül a kérdést megoldani, hogy az ügyek rendkívül kése­delmesen bonyolíttatnak le. vesz majd igénybe. De eltökélt szándéka a kormány­nak — mondta Scitovszky belügyminiszter, — hogy még ebben az esztendőben letárgyaítatja az új fővárosi törvényt az országgyűléssel, mert a kormány szerint az új fővárosi törvény életbelépése rendkívül sürgős. Fővárosi körökben meg' vannak győződve arról, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után a legrövidebb időn belül, tehát legkésőbb jövö év tapaszára kiírják az új törvényhatósági válasz­tásokat, mert a kormánynak eltökélt terve a mostani törvény- hatóság sürgős feloszlatása. Hogy ezt. a történtek után és. 'a mostani közgyűlés munkaképességének tetőpontján mivel fogják megokolni, az most mellé­kes, megokol ást majd találnak annak idején. Itt említjük meg azt is, hogy Scitovszky belügy­miniszter határozottan megcáfolta a Ripka főpolgár­mester távozásáról szóló híreket, kijejentvén. hogy azokat csak a tendenciózus rosszakarat terjeszti. Káros ez a rendszer azért is, mert a beosztott mérnökök továbbképzése csaknem lehetetlenné válik. Nem kicsinyelhető a közérdek szempontjából az sem. hogy a beosztott mérnök elfogulatlan s tisztán a szakszerűségre alapozott munkáját könnyen be­folyásolják oly külső tényezők, amelyek a műszaki ügyosztályokban nem érvényesülhetnek. így elsősorban káros hatású az az alárendeltségi viszony, amely a hivatalvezetővel szemben, de hiva­tali társaival, különösen közvetlen íöllebbvalójával szemben fennáll. Elszigeteltségénél fogva a külön­böző érdekelt felek, vállalkozók s azok támogatóival szemben védelem nélkül áll. s így könnyen érvé­nyesülhetnek olyan befolyások, amelyek nem válnak az ügy előnyére. Hiba van azonban a műszaki ügyosztályok szer­vezetében is. Itt általánosságban két alapvető hiá­nyosságot kell fölemlítenünk. Az egyik az, hogy az ügyosztályok száma kevés s a személyzet kicsiny. Két ügyosztályban van összezsúfolva a műszaki ügyek legnagyobb része. Ezekbe az osztályokba tar­toznak az útépítés, csatornázás, városépítés, telek­szabályozás, bányászat, gépészet, kertészet, középí­tés, mindennemű installáció, s néhány városi házi- üzern vezetése. Tehát képviselve vannak a technika csaknem összes szakmái. Minthogy csak két osztályról! s így csak két osz­tályvezetőről lehet szó, magától adódik, hogy a szak­szerű vezetés és felülbírálás csak részleges lehet. Nagyobb baj azonban, hogy az ügyosztályvezetők az ügyek óriási tömege miatt át sem tekinthetik te­vékenységük hatalmas területeit, mert a napi posta­munka, a rendkívül sok személyzeti kérdés, a kény­szerű személyes tárgyalások s a csaknem naponkint előforduló bizottsági ülések minden idejüket elve­szik. A mérnöki státus oly csekély, hogy azzal a napi forgalmat is alig lehet lebonyolítani. Eklatáns példa volt erre, hogy a kislakásos bérházak megépí­tését bankokra kellett bízni, mert az ellenőrzésre sem volt elegendő személyzet. Á tervbe vett útépít­kezéseket csak részben lehet elkészíteni ugyancsak személyzet hiányában, hallottuk, hogy az utcák, épü­letek törzskönyvelésc annyira elmaradt, hogy az űimntmniMinnuíi A főváros műszaki igazgatásának hibái Leqmodernebb gyógy- [)■ r DA IflD C All ATÍIDIIIAJ BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy­intézet sebészi és bel- |J| . rAuUn-uAIIA 1 UillUSfl VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, nap­betegek részére Magánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. ÓS légfÜrdoK. Még a nyár előtt beterjesztik az új fővárosi törvényjavaslatot. Ősszel letárgyalják és tavasszal meglesznek az új törvényhatósági választások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom