Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-04 / 18. szám
XXII. évfolyam. 1927. május 4 18. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő — 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.OOv korona. ______Egyes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon; József 45—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. ban, amilyenre nagyon, nagyon rég nem volt példa, s hittük, hogy a mostani közgyűlés még sok szép és nagy dolgot fog teremteni Budapest javára. Nem így lesz. A kormánynak nem kell az, ami a fővárosnak kell, a kormány nem látta, nem hallotta azt, amit a költségvetési vita hozott, a kormány csak a maga akaratát látja. A kormánynak nem kell a dolgozó polgárság két fáklyája: a közéleti tisztaság és az autonómia feltámasztása, a kormánynak — politika kell. Politika, amely nem kell viszont a polgárságnak, amely élni és dolgozni akar. 2H ssaeam: MOS A belügyminiszter nyilatkozott és kijelentette, hogy még a nyári szünet előtt a képviselőház elé terjeszti az új fővárosi törvény javaslatát, amelyet ősszel fog letárgyalni a törvényhozás. Ez azt jelenti, hogy a mai fővárosi törvényhatóság napjai meg vannak számlálva és még a télen, de legkésőbb a kora tavaszi hetekben új városatyákat választ Budapest. Mert a mostani törvényhatóság feloszlatása rendkívül sürgős. Hogy mért sürgős? Azt a kormány tudja egyedül. A főváros lakossága, amely figyelemmel kíséri a törvényhatósági bizottság működését, nem érti, de nem is értheti meg, mért kell mindenáron feloszlatni a mai közgyűlést. A költségvetési vita lefolyása bebizonyította, hogy a mai törvényhatósági bizottság munkaképessége vitán felül áll s olyan kitűnő erkölcsi eredménynyel záródott a költségvetés tárgyalása, amely éppen ellenkezőleg, azt lenne hivatva bizonyítani, hogy a közgyűlés mai összetétele rendkívül kedvező és az az atmoszféra, amely ott uralkodik, felette alkalmas arra, hogy Budapest a nyugodt munka és békés fejlődés városa legyen. Ha a kormánynak a politikai szempontokon felül egyéb szempontjai is lennének, akkor nem találná olyan rendkívül sürgősnek az elindított nagy munka megállítását. Mert az kétségtelen, hogy az új törvényjavaslat tárgyalása, a várható új választások és az azt követő tisztújítási izgalmak nem alkalmasak arra, hogy nyugodt légkört biztosítsanak a főváros munkája részére. De a kormány a maga szolgálatába akarja állítani Budapestet és ez a politikai szempont fontosabb, mint a főváros érdeke, amelyet oly nagyszerűn reprezentál ez a mai közgyűlés. A költségvetési vita lefolyása két nagy gondolatot domborított ki plasztikus erővel. Az egyik: a közéleti tisztaság megteremtése és megőrzése, a másik: az autonómia fokozott kiépítése és védelme. Ebben a két gondolatban egyesült a közgyűlés minden pártja, ezt a két nagy célt hangsúlyozta minden szónok, jobbról és balról egyaránt és impozáns volt az az egyértelműség, amely az egész közgyűlés részéről frenetikus erővel nyilvánult meg, amikor a főváros életének erről a két tartó oszlopáról volt szó. A közéleti tisztaság védelme és az önkormányzat kérdése nem talált pártokat a közgyűlésen, hanem egy kompakt, erős tábort, amely nem ismer se politikát, se különböző világfelfogást s csupán egy dolgot tart szeme előtt: a főváros érdekét. Nincs a törvényhatósági bizottságnak talán egyetlen egy tagja sem, aki ne érezné át, mennyire életbevágó a közéleti tisztaság megőrzése. De különös erővel képviseli ezt a gondolatot a közgyűlésnek az a pártja, amely ennek az eszmének a jegyében született: a Dolgozó Polgárok Pártja. Ezt a pártot a közéleti tisztaság iránt való rajongás szülte, ennek a gondolatnak jegyében találtak egymásra azok, akik ezt a pártot létrehozták és a közéleti tisztaság nagy gondolata adta meg a pártnak azt a hatalmas erőt, amely mögéje állította a dolgozó polgárság tömegeit. Az autonómia kérdésében ismét csak a Dolgozó Polgárok Pártja az, amely tűzön-vizén keresztül harcol a főváros önállóságáért, mert a dolgozó polgárság pártjának létalapja az, hogy a polgárság döntsön a maga sorsáról s ne a — politika. Örömmel és megnyugvással láttuk a közgyűlésnek azt az egyhangú megnyilatkozását, amely a közéleti tisztaság és az autonómia kérdésében akkora erőt mutatott. Hittük, hogy ennek az erőnek győzedelmeskednie kell minden ellenséges szándékon és minden önkényes akaraton. A költségvetési vita olyan megható egységet teremtett a törvényhatósági bizottságAz új fővárosi törvény előkészítése, mint azt a Független Budapest már régebben megírta, erősen foglalkoztatja az illetékes tényezőket és Ripka főpolgármester már beterjesztette Scitovszky belügyminiszterhez azt a töívényjavaslattervezetet, amely az új fővárosi törvényjavaslat alapjául fog szolgálni. Mi már ismertettük is ennek a tervezetnek főbb vonásait s a közvélemény ismeri azokat a nagyfokú korlátozásokat, amelyeket a tervezet a főváros autonómiájával szemben elfogadásra ajánl. Most aztán Scitovszky Béla belügyminiszter is megszólalt és elmondta, mit tervez a fővárosi törvénnyel kapcsolatban. A kormánynak hirtelenüi nagyon sürgős lett az új fővárosi törvény, annyira, hogy még! a nyári szünet előtt a képviselőház elé terjeszti a javaslatot, amelyen most lázasan dolgozik a belügyminisztérium kodifikáló osztálya. Az új fővárosi törvényt azonban a nyári szünet előtt nem tárgyalhatja le a törvényhozás, minthogy — éppen a javaslat retrográd intézkedései miatt — ennek tárgyalása hosszabb időt II. Ezzel a cikkel igen előkelő helyről iisztelték meg a Független Budapestet. Olyan helyről, amelynek döntő szava van műszaki — tárgyi és személyi — kérdésekben egyaránt. Meggyőződésünk, hogy a cikk a főváros minden illetékes és érdeken rétegében nagy érdeklődést vált ki. A műszaki igazgatás teljesen nélkülözi a vezetést és irányítást. A műszaki ügyeket nemcsak a meglévő két műszaki ügyosztályban, hanem a közigazgatási ügyosztályokban is intézik, és pedig egyes ügyosztályokban a beosztott mérnökök útján, más ügyosztályokban a fogalmazószemélyzet útján. Ez ügyek intézési módját is azonban az ügyosztály jogi képzettségű vezetője állapítja meg, esetleg az ugyancsak jogi képzettségű alpolgármester irányítása alapján. Megjegyzendő még, hogy a műszaki ügyek legfelső revízióját s az irányítást is mindkét alpolgármester gyakorolja, a szerint, hogy melyik ügyosztálycsoportba tartozik a kérdéses műszaki ügy. Itt tehát sem szakszerű revízió és irányítás nincsen, de egységesség sincs, a vezetésben. Másik rendszerbeli hiba. amit fentebb már jeleztünk, hogy a műszaki ügyek nagyrészét nem műszaki ügyosztályokban, esetleg mérnökök nélkül s minden esetben a nem műszaki képesítésű tanácsnok rendezése alapján intézik el, a tanács elé tartozó ügyeket pedig maga a jogásztanácsnok adja elő. Ennek a rendszernek számos hibája van: a köz- igazgatási ügyosztályokba rendszerint fiatalabb, tehát tapasztalatlanabb mérnökök vannak, akiknek munkáját műszaki szempontból már senki felül nem vizsgálja; így gyakran tökéletlen vagy éppen hibás rendelkezések történnek. Az egyes közigazgatási ügyosztályokban csak kevés mérnök van. ennélfogva nem áll rendelkezésre az a specialista mérnök, akire éppen szükség volna. így vagy szakszerűség szempontjából esik kifogás alá a^ munka, vagy oly sok előtanulmány, utánjárás és tárgyalás után sikerül a kérdést megoldani, hogy az ügyek rendkívül késedelmesen bonyolíttatnak le. vesz majd igénybe. De eltökélt szándéka a kormánynak — mondta Scitovszky belügyminiszter, — hogy még ebben az esztendőben letárgyaítatja az új fővárosi törvényt az országgyűléssel, mert a kormány szerint az új fővárosi törvény életbelépése rendkívül sürgős. Fővárosi körökben meg' vannak győződve arról, hogy a javaslat törvényerőre emelkedése után a legrövidebb időn belül, tehát legkésőbb jövö év tapaszára kiírják az új törvényhatósági választásokat, mert a kormánynak eltökélt terve a mostani törvény- hatóság sürgős feloszlatása. Hogy ezt. a történtek után és. 'a mostani közgyűlés munkaképességének tetőpontján mivel fogják megokolni, az most mellékes, megokol ást majd találnak annak idején. Itt említjük meg azt is, hogy Scitovszky belügyminiszter határozottan megcáfolta a Ripka főpolgármester távozásáról szóló híreket, kijejentvén. hogy azokat csak a tendenciózus rosszakarat terjeszti. Káros ez a rendszer azért is, mert a beosztott mérnökök továbbképzése csaknem lehetetlenné válik. Nem kicsinyelhető a közérdek szempontjából az sem. hogy a beosztott mérnök elfogulatlan s tisztán a szakszerűségre alapozott munkáját könnyen befolyásolják oly külső tényezők, amelyek a műszaki ügyosztályokban nem érvényesülhetnek. így elsősorban káros hatású az az alárendeltségi viszony, amely a hivatalvezetővel szemben, de hivatali társaival, különösen közvetlen íöllebbvalójával szemben fennáll. Elszigeteltségénél fogva a különböző érdekelt felek, vállalkozók s azok támogatóival szemben védelem nélkül áll. s így könnyen érvényesülhetnek olyan befolyások, amelyek nem válnak az ügy előnyére. Hiba van azonban a műszaki ügyosztályok szervezetében is. Itt általánosságban két alapvető hiányosságot kell fölemlítenünk. Az egyik az, hogy az ügyosztályok száma kevés s a személyzet kicsiny. Két ügyosztályban van összezsúfolva a műszaki ügyek legnagyobb része. Ezekbe az osztályokba tartoznak az útépítés, csatornázás, városépítés, telekszabályozás, bányászat, gépészet, kertészet, középítés, mindennemű installáció, s néhány városi házi- üzern vezetése. Tehát képviselve vannak a technika csaknem összes szakmái. Minthogy csak két osztályról! s így csak két osztályvezetőről lehet szó, magától adódik, hogy a szakszerű vezetés és felülbírálás csak részleges lehet. Nagyobb baj azonban, hogy az ügyosztályvezetők az ügyek óriási tömege miatt át sem tekinthetik tevékenységük hatalmas területeit, mert a napi postamunka, a rendkívül sok személyzeti kérdés, a kényszerű személyes tárgyalások s a csaknem naponkint előforduló bizottsági ülések minden idejüket elveszik. A mérnöki státus oly csekély, hogy azzal a napi forgalmat is alig lehet lebonyolítani. Eklatáns példa volt erre, hogy a kislakásos bérházak megépítését bankokra kellett bízni, mert az ellenőrzésre sem volt elegendő személyzet. Á tervbe vett útépítkezéseket csak részben lehet elkészíteni ugyancsak személyzet hiányában, hallottuk, hogy az utcák, épületek törzskönyvelésc annyira elmaradt, hogy az űimntmniMinnuíi A főváros műszaki igazgatásának hibái Leqmodernebb gyógy- [)■ r DA IflD C All ATÍIDIIIAJ BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyintézet sebészi és bel- |J| . rAuUn-uAIIA 1 UillUSfl VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére Magánklinikái osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. ÓS légfÜrdoK. Még a nyár előtt beterjesztik az új fővárosi törvényjavaslatot. Ősszel letárgyalják és tavasszal meglesznek az új törvényhatósági választások.